2017. július 1., szombat

A KÓRHÁZIGAZGATÓ FÉL ÉV SORBANÁLLÁS UTÁN TILTJA LE A VIZSGÁLATOT - WACZAK KÓRHÁZ- TARDOS JÁNOS KALANDJAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: jdesi
2017.07.01.


Mindegyik az persze, de engem jó sorsom a Semmelweiss Transzplantációs Klinikára vezetett. Semmi különös, vérvétel, vizeletvizsgálat, máj- és vesefunkció, magas vérnyomás.

Mit tesz ilyenkor a józan magyar ember? Beül a váróba és vár. Egy, két, három, esetleg – kis szerencsével – négy órát. Na, nekem most kis szerencsém volt. A második óra letelte előtt a meleg az agyamra ment, és ahelyett, hogy türelmesen fogtam volna a helyemet, mint minden normális beteg, besokalltam, és lementem meginni egy kávét, no meg elszívni egy cigarettát a kies Baross utcában.

Talán ha tíz percet töltöttem el ezzel, de persze épp akkor szólítottak.

Így viszont ráhúzhattam „még öt percet”, vagyis két további órát, mert így jár, aki megérdemli.

Mi történik közben? Az ember kiolvassa a Népszava legutolsó apróhirdetését is („Magyarország büszke európai korszázs”), tisztába jön Bernd Storck és Csányi Sándor aktuálisan legmélyebben szántó gondolataival az andorrai véletlen kisiklás nyomán, de ami a legfontosabb, betegtársaival közelebbi ismeretséget köt, konzultál és konzultáltatik. Ha steril lenne a folyosó, még talán meg is operálnánk egymást, így is levéve némi terhet a hiányzó szakszemélyzet válláról. Az orvostudomány mai állása szerint...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése