2017. július 23., vasárnap

A NÉPRŐL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2017.07.22.


Van egy írás a Kolozsvári Szalonnán, jó. Arról szól, hogy egy nép tűri a saját kormánya kizsákmányolását. Az írásnak az utolsó mondatát idemásolom szó szerint: "1956 hőseiből a meghunyászkodottak országa lettünk. Ezt akartuk?"

Jelentem, ezt. Nincs ugyanis változás, ennek az országnak a népe akkor is az volt. Meghunyászkodott.
A személyes érintettség okán hadd mondjak valami fontosat (ha másképp fogalmazva is, mondtam már többször): nem voltunk hősök. Én személy szerint soha, sem akkor, sem később nem éreztem magam hősnek, és tudom, hogy azok sem, akikkel akkor az utcán éltünk, tomboltunk, lövöldöztünk, azaz gyilkoltunk tudattalanul - miközben egyikünk sem gondolta magát gyilkosnak, minthogy a romantikus történelemszemlélet úgy tartja, a forradalmár nem gyilkos, pedig dehogynem. Nem voltunk hősök mi néhány ezren, akik ezt a forradalmat a mai nézetek szerint hősként megvívták és (természetesen, törvényszerűen) elbukták. A népnek egy része drukkolt nekünk. Otthon, csöndesen, hogy senki meg ne hallja. Egy másik, sokkal nagyobb része meg utálta az egészet, alig várta, hogy vége legyen. Én főképp ilyenekkel találkoztam, amikor valamilyen okból kapcsolatba kerültem a "polgári lakossággal"...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.