2017. július 11., kedd

A PESTI SRÁCOK SZERINT AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDBAN FELNÖVŐ GYERMEKEK JÓ ESÉLLYEL VISELKEDÉSI ZAVAROS, SZENVEDÉLYBETEG BŰNÖZŐK LESZNEK, ÉS EZT TOVÁBB IS ÖRÖKÍTIK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.07.10.


Egy ideje már azt gondolom, hogy a magyar médiában tevékenykedő, pénzért vagy meggyőződésből egészen elképesztő hazugságokat is leíró Fidesz-média szerzői nem tudnak felhúzni. De most, amikor tizedszerre is újraolvasom a Pestisrácok Pride-ról szóló tudósítását, még mindig összerándul a gyomrom, és még mindig elkezdek remegni a dühtől. Ugyanis ilyen mértékű gonoszságot, empátiahiányt, aljasságot, mint a lenti Pestisrácok Pride-ról szóló cikkében található idézet, elég rég nem olvastam:

Gyémánt Ágnes a támogató szülők képviseletében fontosnak érezte megosztani a közönséggel, hogy egykori bántalmazott gyerekként nevelte fel ma már leszbikus lányát. A beszédében férjről, apáról nem tett említést, így feltehetően egyedül is nevelte fel. Ő az »adjunk meg mindenkinek minden szabadságot« gondolatot fűzte fel a közlésére, és talán maga sem vette észre, mennyire hibátlanul mutatott rá a konzervatív álláspont igazára. Eszerint a devianciák újratermelik önmagukat, a csonka családban felnövő, bántalmazott vagy elhanyagolt gyerekek közül kerül ki az iskolából kibukók, viselkedési zavarosok, elváltak, szenvedélybetegek, bűnözők, öngyilkosok, szexuális devianciák felé fordulók nagy többsége, akik aztán felnőve gyakran hasonló sorsot örökítenek tovább gyerekeikre is.

Kezdjük is az elején, úgyis fokozatosan a szöveget olvasva megy fel bennem a pumpa. Ha a szerző, Vésey Kovács László odafigyelt volna akár egy picit is Gyémánt Ágnes beszédére, vagy utólag elolvasta volna, hallotta volna, hogy igenis tett említést a férjéről.„Én magam, bántalmazott gyerekként és felnőtt nőként, rokkantként, egy leszbikus lány anyjaként” – mondta Gyémánt, és ha László úr odafigyelt volna, érthetné ebből, hogy volt férje, aki szintén bántalmazó volt...

De ugye ez nem fontos információ, mert László szerint udvariatlanság ilyesmit közölni, de arról viszont értekezni kell, hogy az egyszülős családok deviánsokat, bűnözőket, iskolakerülőket, öngyilkosokat, elhanyagolt gyerekeket nevelnek ki jó eséllyel.

Az idézettel két probléma van. Egyrészt azt mondja ki, hogy a problémás gyerekek nagy többsége egyszülős családból jön vagy bántalmazott, ami egyszerűen nem igaz.

Másrészt pedig az a probléma az idézettel, hogy úgy állítja be mintha a bántalmazás, az egy szülő miatt lennének egy embernek nehézségei az életében, nem amiatt, amit ezek az élethelyzetek okozhatnak. A szegénység miatt, amit az egyik kereső kiesése okoz, az ebből fakadó problémák miatt. Nem amiatt lesz valakinek nehezebb, hogy ő egy bántalmazott ember, hanem amiatt, hogy fel kell dolgoznia a bántalmazást az élete során. Óriási hazugság az ilyen adottságokért az embereket hibáztatni, hibaként kezelni ezeket a helyzeteket, és bűnősnek beállítani az ezekben a helyzetekben lévő embereket, ahelyett, hogy arra próbálnánk fókuszálni, ami a problémát okozza: a szegénységre, a társadalom hozzáállására a bántalmazott emberekhez, a feldolgozás nehézségeire. Mert ezek okozzák a problémát, nem maga az ember saját magának.

Talán ezért húz fel ennyire a téma, mert 4 hónappal ezelőttig én is egy ilyen „deviáns család” gyermeke voltam. Anyám, aki egyedül nevelt, akkor halt meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése