2017. július 4., kedd

A VILÁGGAZDASÁG HELYZETE 2017 KÖZEPÉN

A VILÁGGAZDASÁGI INTÉZET BLOGJA
Szerző: Farkas Péter
2017.07.04.


A világgazdaság hosszútávú folyamatainak elméleti szakelemzői közül többen továbbra is pesszimisták. Úgy tartják, hogy a nagy válság óta eltelt 10 évben a világgazdaság a depresszió, a „szekuláris stagnálás” állapotában és csapdahelyzetben van. Azt hangsúlyozzák, hogy a fejlett országokban továbbra is elmarad a gazdasági növekedés a korábbi időszakokétól, szinte stagnál a reálgazdaság teljesítménye, a legtöbb országban alacsony szinten vannak a beruházások a rendkívül alacsony, illetve negatív irányadó kamatok és a lazább költségvetési politikák ellenére. A lassú növekedés pedig súlyos szerkezeti és mérlegaránytalanságokkal jár. (Lásd e nézetek ismertetését a tavalyi blogbejegyzésemben.) A következőkben arról lesz szó, hogy bár a gazdasági növekedés továbbra is „lomha”, 2017 – ugyan bizonytalanságokkal, de – valamivel biztatóbbnak látszik, mint 2016. Nem lesz azonban gyorsabb a világgazdasági növekedés idén, mint 2014-ben és 2015-ben volt.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2016 közepétől hirtelen optimizmusra adott okot. A 3. negyedévben 0,9%-os (egy évre átszámítva 3,6%-os) volt a GDP növekedési üteme. A prognóziskészítő intézmények optimisták voltak, arra számítottak, hogy az USA magával húzza a világgazdaságot az alacsony szénhidrogénárakkal is támogatva A 4. negyedévben azonban már csak 0,5%-os (évre átszámítva 2,1%-os), 2017 első negyedévében pedig csak 0,3% (évre 1,2%-os) volt a GDP bővülése Amerikában. Az elemzők elbizonytalanodtak, a helyzet ellentmondásos. A lakossági kereslet 2017 első hónapjaiban a vártnál kevésbé nőtt (0.3%), az eszközberuházások azonban továbbra is jó konjunktúrát ígérnek (1,8%, azaz évi 7,2!). Összességében az Egyesült Államokban 2017-re és 2018-ra egyaránt 2 % körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak a szakelemzők. Ennek feltétele, hogy a FED lassítsa a kamatemelés ütemét a tervezetthez képest.

Az Európai Unió helyzetét tekintve, a jelenlegi viszonylagos derűlátást a magországok 0,4-0,5, az európai félperifériák 0,7-1,7%-os, összesítve kb. 0,5-0,6%-os (évre átszámítva 2–2,5%-os) első negyedéves GDP növekedése okozza (bár ez kissé elmarad a 2016. 4. negyedévi teljesítménytől). Az ipar 2017 első félévében jól teljesített, a kiskereskedelmi kereslet emelkedett, különösen ígéretesek a lakossági és főleg az üzleti bizalmi indexek (elsősorban a legnagyobb gazdaságban, Németországban). A viszonylag jó konjunktúra fenntartását az alacsony kamatok és – legalább az év végéig – az ECB havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlása segíti. Az elemzők az EU-ban – a jó évkezdet dacára – a 2017-es évre kb. 1,9–2,0%-os GDP bővülést várnak, ami csupán 0,1%-kal magasabb ütem, mint 2016-ban volt. A gyorsan növekvő bérszínvonal és esetleg az árak emelkedése – inkább 2018-tól – már némi megszorításokhoz vezethet. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy Európa konjunktúraciklusa (Nagy-Britannia kivételével) általában késéssel követi az Egyesült Államokét, ezért nem biztos, hogy tartós marad. További aggodalmat okoz az olasz bankredszer sérülékenysége, a brexit, Görögország tartós csapdahelyzetben tartása és talán az újra felmerülő távozása az euróövezetből. Spanyolország és Portugália ugyanakkor – úgy tűnik – túl van a nagyobb nehézségeken.

Japán rég nem látott dinamikát mutatott az első negyedévben: 0,5%-kal (évre átszámítva 2,2%-kal) nőtt a GDP. Erőteljesen emelkedett a lakossági kereslet, a másik fontos húzóerő az export volt. Az elmúlt években a közel stagnáló japán gazdaság hektikusan, visszaesésekkel és rövid fellendülésekkel haladt. Most is ez várható. Ezért Japán esetében idén 1,2–1,5%-os gazdasági növekedési ütemet várnak a tavalyi 1% helyett.

Kína helyzete bonyolult. A 2016-ban kissé lassult ipari növekedés újra fellendülni látszik. A folyó év első negyedében a GDP növekedése a legmagasabb volt (1,7, évre 6,9%) 2015 közepe óta. Ugyanakkor az ország gazdasági stabilitását ingatlanpiaci és pénzügyi luftballon veszélyezteti. Egy súlyos példa: a nem pénzügyi szektor hitelállománya 2009-ben a GDP 176%-át tette ki, 2016 végén már 257%-át (BIS). A londoni EIU elemzőintézet a kínai gazdaság aránytalanságait immár fenntarthatatlannak gondolja, a Kínában gazdag állami eszköztárat sem tartja elegendőnek a helyzet áthidalására. Ezért a 2017. évi 6,6%-os után, 2018-ra nagyobb megrázkódtatást, és „csak” 4,6%-os gazdasági növekedést tart valószínűnek. Az IMF szerint is csökken Kína növekedése 2018-tól, de csak fokozatosan. Oroszország és Brazília túl van a visszaesésen, de az előbbiben lassú, 1,5%-os GDP növekedés, utóbbiban stagnálás várható a folyó évben. India 7%-ot meghaladó gyorsmenete folytatódik. A nem OECD térségekben, azaz a világgazdasági perifériákon is javulnak némileg a kilátások, a háborúkkal sújtott közel-keleti térség azonban kivétel. A várható növekedési ütemek térségenként 2017-ben (zárójelben a 2016. évi adat): Ázsiában 4,4 (4,2), Latin-Amerikában 1,0 (-0,8), a Szub-szaharai Afrikában 2,3 (0,9), a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2,1 (2,8) százalék (EIU).

Globális kilátások 2017 egészére:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése