2017. július 13., csütörtök

ÁFONYA ÉS ENGEDETLENSÉG

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: MISETICS BÁLINT
2017.07.12.


Henry David Thoreau (1817. július 12. - 1862. május 6.) polgári engedetlenség iránti kötelességről írt esszéjét annak eredeti megjelenésekor – 1849-ben – szinte alig olvasta valaki.

Halálát követően azonban Emma Goldman már mint „nagyszerű amerikai anarchistára” hivatkozott rá, és írásait sokat forgatták a késő viktoriánus korszak brit szocialista mozgalmaiban is. Tolsztoj szerint Thoreau mondta ki először, hogy az emberi méltósággal összeférhetetlen a törvényesített gyilkosság és erőszak intézményét – az államot – szolgálni, ráadásul személyes példát is mutatott az ennek megfelelő cselekvésre, amikor a rabszolgatartás állami szentesítése miatt megtagadta az adófizetést, és ezért börtönbe vetették.

Gandhira „mély benyomást” tett Thoreau esszéje, amit „mestermunkának” tartott, kitüntetett helyen szerepeltette a követői számára összeállított olvasmánylistában, és egy időszakban minden este felolvasták abban az ahmedabadi asrámban, ahonnan a híres 1930-as sómenet is elindult. Martin Luther King szerint pedig senki se fejezte ki nála „ékesszólóbban és szenvedélyesebben” azt az eszmét, hogy a „gonosszal való együtt nem működés legalább annyira erkölcsi kötelességünk, mint a jóval való együttműködés”.

Thoreau minden bizonnyal sohasem gondolta volna, hogy halálát követően a polgári engedetlenség és az ellenállás eszméjének egyik ikonikus alakjává válik.

Ideje nagy részét a természet járásával és tanulmányozásával töltötte. A Harvardon tanult, de nem hitt a keveseknek fenntartott és a gyakorlattól teljesen elszakadt tudás hasznában. „Miért korlátozódnék a tudás világa örökké csak egy Párizsra, egy Oxfordra?”, kérdezte. „Legfőbb ideje, hogy minden falu egyetem legyen”. A közéletet, a napilapokat és az intézményes politikát megvetette, vonakodott bármilyen politikai szervezethez csatlakozni, s gyanakvással szemlélte a társadalmi reformereket éppúgy, mint a jótékonyságot és a kollektivista életmódkísérleteket. Legismertebb könyve, a Walden a társadalomból való kétéves magányos kivonulásról szól...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése