2017. július 31., hétfő

"AKKOR SEM FOGOM AZT MONDANI, HOGY EZEK ALÁVALÓ EMBEREK"

HVG ONLINE - ÉLET-STÍLUS
Szerző: Czeglédi Fanni
2017.07.31. 


Szinte hihetetlen, hogy a Budapest-táblától 7 kilométerre milyen fokú szegénységgel találkozhatunk. A társadalomból kizuhant romákért a város szociális munkásai küzdenek – több-kevesebb sikerrel. Megnéztük a kerepesi romatelepet.

„Tessék, ettől változik egy család helyzete?” – kezdi Horváth Vera, aki 1997 óta dolgozik szociális munkásként Kerepesen, miközben elénk tesz egy hatalmas aktát. „Három gyerek élete van benne, egy csomó döntés, határozat, űrlap, adatlap. Ettől a paksamétától mi változott az életükben? Ezek a gyerekek most állami nevelésben vannak. A rengeteg papír gyakorlatilag nulla segítség volt. Ezt azért csináljuk, hogy a hatóságoknak megfeleljünk. Amikor ellenőrzés van, nem arról van szó, hogy mutasd meg a szakmai képességeidet, az eredményeidet. Nem. Arról szól, megvan-e az összes űrlap” – mondja Vera, amikor a városi Alapszolgáltatási Központban találkozunk.

A "jól dokumentált" gyerekeket kiemelték a családjukból. A papírok helyett azonban inkább intim közeg kellene ahhoz, hogy az anyukát képessé tegyék arra a szakemberek, hogy visszakapja őket.

„Nem kérdés, hogy imádja a gyerekeit. A roma nők – amíg cicin van a kisbabájuk – jó anyák, de mikor a gyerekek óvodába kerülnek, nevelési funkciókat vesz át tőlük a rendszer, és megjelennek a velük szemben támasztott elvárások, szinte elvéreznek. Ez az anyuka annyira bizonyítani akart, hogy bejött a Gyermekházunkba minden nap, megmutatta, hogy tiszta a keze, a haja. Örömmel sürgölődött, reggelit készített a közösségnek. Gyakorlatilag ő volt a fejlesztőpedagógusunk ’asszisztense’. Nemrég született a negyedik gyereke, most fog megmutatkozni, mennyit fejlődött” – meséli...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése