2017. július 3., hétfő

AZ ORSZÁG NYOMORFALVAI: ITT ÉLNEK A LEGSZEGÉNYEBB MAGYAROK

PÉNZCENTRUM
Szerző: Nagy Bálint
2017.07.03.


Hiába jár a KSH adatai szerint 300 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés Magyarországon, ez a statisztikai adat rendkívül csalóka. Alaposabban is górcső alá véve a helyzetet például kiderül, hogy a jól fizető kevesek húzzák fel az átlagot. De a társadalmi rétegek elszakadását a földrajzi bontás mutatja leginkább, a legszegényebb magyar településeken élők ugyanis gyakorlatilag "vegetálnak".

300 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, egészen pontosan a bruttó átlagkereset 303 ezer forint volt áprilisban, 14, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - kürtölte tele a sajtót a KSH bő egy hete. És bár a statisztikai adat kétség kívül helytálló, mint azt korábbi cikkünkben is jeleztük, statisztikai átlag lévén rendkívül csalóka. Kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis kiderül, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot, míg 
10-ből 7 magyar munkavállaló fizetése (bőven) elmarad a 303 ezres bruttótól.

Anya, mi lesz a vacsora?

Mint azt a fenti adat is jól példázza, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".

A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez a gyakorlatban olyan extrémitásokat idéz elő, hogy akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban viszont bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése