Szerző: Konok Péter
2017.07.23.
– Jól teszi.
– Bizonyos balliberális bérsajtótermékek arról beszélnek, hogy ön… hogy is mondjam csak… hát ugye, megverte a Demokráciát. Megtépte a haját, és a padlóra lökte, nagyon durván.
– Ez így nem igaz.
– Természetesen. De azt látjuk, hogy a Demokrácia orra kissé bedagadt, szemén lila monokli. És valaki letépte a fülét is. És hát ugye mégiscsak… khmmm… önök, ugye, egy háztartásban élnek… mármint hogy ön beköltözött a hölgy ingatlanába…
– Na, jó. Lehet, hogy volt valami kis súrlódás, apróbb perpatvar. De én úgy emlékszem, az a Havasi Berci volt, mert a Demokrácia azt mondta neki, hogy „kis pöcs”. Namármost, ha maga ránéz a Havasi Bercire, akkor rögtön megérti, hogy miért ilyen érzékeny pontja ez neki, ha kis pöcsnek nevezik.
– Nem, a Havasi úr most nem exponálta magát. A Demokrácia viszont csúnya verést kapott.
– Nézze, nem igazán emlékszem. Tudja, kis családias erdélyi lagziban voltunk aznap ott Tusványoson, a Tőkés püspökúr privát fesztiválján. Rengeteg homárt kellett megpucolni a szarvasgombás-rukkolás körömpörkölthöz. No, fiam, és tudja maga, az milyen nehéz munka, a homárpucolás?
– Ön pucolt, saját önkezével?
– Jaj, dehogyse már! Az az asszonynép dolga. Én meccset néztem a tévében és békésen iszogattam meg szotyolázgattam.
– Sokat ivott?
– Nem. Kettőt-hármat…
– Kupicát?
– Üveget.
– Bort?
– Hát, mellé még azt is. De sört csak fél kartonnal. Össze szoktam gyűrni utána a dobozokat, tudja, az olyan férfias. Aztán a Havasi Berci mindig elteszi őket, mert ő ilyen érzelmes fiú. Jövőre pedig a Fekete Gyuri rendez belőlük gyűjteményes kiállítást a Műcsarnokban.
– És utána?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.