2017. július 6., csütörtök

EGY FÓRUMON MEGKÉRDEZTÉK: MIT SZERETNE HALLANI AZ ÁLLAMPOLGÁR AZ ELLENZÉKI PÁRTOK VEZETŐITŐL?

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net / Prof. Dr. Lakatos Gyula
2017.07.06.


Segítségképpen: az alábbi, néhány fontos kérdésre választ, a propaganda, mellébeszélés helyett!









  • Mi legyen az álláspont, valamennyi gazdasági, termelő-szolgáltató tulajdonformában, a tulajdonosi funkciók társadalmi (és állami) ellenőrzéséről. Nem a társadalom van a gazdaságért, hanem fordítva. Ez alapozza meg a politika "primátusát", a közösségre "veszélyes" gazdasági érdekekkel szemben”.
  • A társadalmat lehet, de nem szabad a gazdaság veszteséges üzletágának tekinteni a kormány gazdaságpolitikájában és társadalompolitikájában. A társadalom, a természeti adottságokkal együtt valamennyi gazdagság forrása.
  • A politikai irányítás szempontjából fontos, de nem elsődleges, hogy az állam pénzügyi rendszerét milyen elmélet alapján alakítsa. Ennél fontosabb, hogy milyen törvényekkel és egyéb eszközökkel, valamit hogyan akarja az állami szolgáltatások finanszírozását megoldani
  • Az újglobalizáció mai formája a nemzetek jólétének érdekeit hangsúlyozza, aminek feltétele a globális gazdasági növekedés irracionalitásba nyúló forszírozása, a természeti környezettel, az emberi tőkével történő mértéktelen pazarlás és szellemi, kulturális destrukcióval.
  • A Munka Törvénykönyvének az emancipáció és társadalmi igazságosság figyelembe vételével történő, munkavállaló centrikus átalakítása, Részvételi Törvény előkészítése és bevezetése, a preventív munkaadói-munkavállalói érdekvédelem feltételeinek államilag támogatott javítása. (Itt a nemzetközi tapasztalatok és gyakorlat fontos, de kritikai értékelését is el kell végezni! A munkavállalók esélyegyenlőségének erősítése a munkaszerződések megkötésében. (A szerződéskötés állampolgári, jogállami szabadsága (liberalizmusa) nem vezethet az egyik vagy másik szerződő diszkriminációjához, mint a mai gyakorlatban.
  • A participáció (gazdasági demokratizmus) állami törvényi és szakszervezeti intézményeinek koncepciója.  Magyarországon gyakorlatilag nem létezik a participáció intézménye, csupán elemeiben, ami értelmetlen, látszatjogokat biztosít vállalati és üzemi szinten. A felsőszintű érdekegyeztetés (Érdekegyeztető Tanácsnak nevezett intézmény, ami az érintettek kirekesztésének eszköze az érdekegyezkedésből. A rendszerváltozást követő években a gazdasági rendszer, a tulajdonviszonyok átalakításának adekvát, de csak taktikai eszköze volt, ma már, legalábbis ebben a formában, nincs társadalompolitikai értéke, a munkavállalói jogok semmibe vételének intézményes színtere.
  • Éppen ilyen ok és más meggondolások miatt, Németországban az un. „koncertált akciókat”, ami a magyarországi ÉT-nek megfelelő intézmény, nem működtetik, illetve csak kivételes válságok idején, ideiglenesen hívják életre.
  • Az EU a világ legnagyobb „belső piaca”. Az európai gazdaságban kötelezően rendezni kell a munkavállalói jogok helyzetét, a kiszolgáltatottság megszüntetését, a munkavállalói részvételi jogok intézményeinek létrehozását az EU szintjén is.
  • Azért, hogy a legalacsonyabb vállalati költségekért folyó „háború” ne tudja a nemzetállamokat romba dönteni, szükséges az Európai Unióban a minimálbérek egységes megállapítása, ami egyszersmind támogatja a munkaerő ésszerűbb munkapiaci allokációját a humánus, honi létfeltételek biztosítását.
  • A gazdasági növekedés „ésszerű” határainak betartása, ami összefügg az ökológiai egyensúly, a környezetvédelem globális problémáival.
  • A nemzetközi kapcsolatokban, a politika, a demokratizmus prioritása a gazdasági érdekekkel, monopóliumokkal szemben, ami az EU országival közös erőfeszítéseket igényel. A gazdasági globalizációt lépésről-lépésre egyeztetett nemzetközi politikai ellenőrzés alá kell vonni, a demokratizmus és igazságosság morális és törvényesített követelményei alapján. A globális gazdaság számára közömbösek tevékenységének helyi társadalmi következményei. Nem látszik visszafelé vezető út a 19. századi nemzetállamok keretei közé, nem is tűnik ésszerűnek. 
  • A mai jogrendszer (ha egyáltalán rendszer), konzerválja, gerjeszti a válságot előidéző gazdasági és politikai viszonyokat. Ezért felül kell vizsgálni, a párt értékei és céljai alapján át kell alakítani. Ez érinti az alkotmányozás kérdését is, mivel pillanatnyilag Magyarországon „rendkívüli állapot” van, az állam 20 éve tartó cselekvésének hiányoznak népszavazás útján elfogadott és előkészített alkotmányos alapjai.
  • A mai jog a „természetes személyek” és főleg a „jogi személyek gazdasági, politikai devianciája iránt tanúsít türelmet, az állami, politikai intézmények pedig gyakran szolidaritást. Ugyanezt a toleranciát nem lehet elvárni a társadalom többségétől, akik egzisztenciálisan fokozódó problémákkal néznek szembe.
  • A fenntarthatóság, a globalizálódás és az ökológiai válság hatásainak 21. századi követelménye, aminek meg kell jelennie mind a gazdasági, mind pedig a politikai tevékenységben, programokban. A rövidtávú, a természeti környezetet romboló haszonelvűség ellentmond a hosszú távú globális nemzetgazdasági, vállalati logikának is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése