2017. július 6., csütörtök

HONVÉDELMI REFORM: ÚJABB LUFI?

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: Szicherle Patrik
2017.07.06.


Donald Trump az amerikai elnökválasztási kampány kezdete óta követeli, hogy minden NATO-tagállam tartsa be a szövetség GDP-arányos védelmi költségekre vonatkozó kétszázalékos szabályát. A szövetség 5. cikkelyét a nemzetbiztonság „sarokkövének” tekintő magyar kormány így nem meglepő módon éppen a NATO-csúcstalálkozóval egy időben jelentette be, hogy 2024-re a GDP két százalékára emeli a hazai védelmi költségvetést. A Fidesz-kormánynak azonban elődeihez hasonlóan nincsen bátorsága a húsbavágó szerkezeti átalakítások véghezvitelére a honvédelem terén.

Magyarország sokadszor kezd haderőfejlesztésbe


A védelmi költségvetés ígért emelésével párhuzamosan, és többnyire az extra forrásokból finanszírozva elindul a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program, amelynek keretében az eddig ismert – egyébként meglehetősen kevés – információ alapján jut majd forrás a honvédség és a tartalékos állomány létszámának emelésére és a magyar hadsereg felszerelésének fejlesztésére is. Simicskó István honvédelmi miniszter szerint ezzel „2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé” válik majd a honvédség. Nem ez lenne ugyanakkor az első magyar haderőreform-kísérlet, amely a hangzatos politikai jelszavak ellenére, a stratégiai jövőkép vagy éppen a források hiánya miatt bukik el. Az új reformelképzelés homályban tartása miatt ráadásul arra sem láthatjuk a garanciát, hogy a kormány képes volna megtalálni a megfelelő eszközöket a korábbi hibák kijavításához.

A honvédség a rendszerváltás óta az egyik legelhanyagoltabb területnek számít, az ország NATO-csatlakozása után pedig a politikai elit azért is gondolta, hogy a magyar védelmi költségvetésen spórolhat, mert az ország védelmét majd nyugati szövetségeseink megoldják. Kovács Gyula, a pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettese azonban már négy éve arra figyelmeztetett, hogy önmagában a NATO-ra támaszkodni nem elég, hiszen a katonai szövetségnek is van reakcióideje egy támadás esetén, „tehát valamilyen bevethető haderővel” Magyarországnak is rendelkeznie kell. Kálmán Károly, a Honvédség Különleges Műveleti Zászlóaljának volt századosa pedig 2011-ben úgy fogalmazott, hogy a magyar haderő „még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítően gyenge”.

Elavult felszerelés, idejétmúlt gondolkodásmód, vaskos adminisztráció...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.