2017. július 17., hétfő

MINDEN, AMI CSAK A KÉKEN KIFÉR

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2017.07.16.


Most, hogy Orbán szép lassan bekebelezte a szabadtéri reklámhordozók piacát és erőszakkal kiiktatta a konkurenciát, azaz szépen, szabályosan einstandolta az egészet, tevékenysége nyomán egy sajátos, hazai folklór született.

A magyar tájhoz ma már ugyanúgy hozzátartoznak a puritán stílusú propagandaplakátok, mint a településeket sűrűn átszövő, lágyan ringatózó felsővezetékek. Az erőltetett pártpropaganda erősen emlékeztet az egykori Csehszlovákiában, az utak mentén ízlésesen elhelyezett, betonból készült, színesre festett, sarló-kalapácsos vallási jelképekre, illetve bádogtáblákra mázolt eszmepolitikai üzenetekre.

„Amerikaiak! Ugorjatok a tengerbe! Hamarosan elesik Puszan erődje.”

Önnek új üzenete érkezett! Ez a népszokás azzal indul, hogy a kormánypárt tájékoztatásra hivatkozva elkezd terjeszteni egy egyszerű Botschaftot, miszerint direktívát, melynek leglátványosabb megnyilvánulási formái a valamilyen ismeretlen okból Orbán által fetisizált óriásplakátok. Őfelsége valószínűleg nagy élvezetét leli a ritmikusan elhelyezett, kék alapon fehér betűs tacepaók orgiájában.

Az egy párt mind felett, mármint a FIDESZ ebből az üzletből ráadásul busás haszonhoz jut, amelyből vígan finanszírozhatja a következő felvilágosító-kampányát. Ezáltal beindul egy önmagát gerjesztő, megállíthatatlan folyamat. A partit milliárdos tétekben játsszák, miközben a pénz is szerencsésen megszabadul a rárakódott közpénzi jellegtől. Az anyagi források úgy tűnik kimeríthetetlenek. 5-6 milliárd forintnál amúgy sem kerül többe egy-egy ilyen köztéri cirkusz, meg ami még bónuszként jár hozzá.

A félretájékoztatás általában két fő témát ölel fel. Egyrészt mindenki értesülhet arról, hogy éppen kik azok, akik az ország vesztére törnek, másrészt arról, miszerint ezen cselszövők folyamatos ármánykodása ellen csupán a FIDESZ hatalomban maradása jelenthet hathatós védelmet. Más lehetőség a haza oltalmára sajnos nem létezik. Illetve ez nem is annyira sajnos, inkább maga a boldogság záloga. Ezen üzenetek mellett néha felbukkan néhány lelkes aktivista boldogságtól sugárzó arcképe is, akik mindezért a jótéteményért a hálájukat és elégedettségüket fejezik ki. (Lásd. a 2015-ös „A magyar reformok működnek!” kollekció pompás darabjait.)

A nép ezután veszi az üzenetet. Más választása nagyon nincs is, hacsak nem él valaki a lakott településektől és az utaktól kellő távolságban.

Egyesek az újabb feliratokat látván örömmel nyugtázzák, hogy a kormány még mindig a helyén van, mivel már megint bőszen plakátol. Remek dolog önfeledten bekapcsolódni egy-egy újabb csodavárásba, illetve győztes háborúba.

Mások kreatívan kiegészítik a tájékoztatást olyasmikkel, amiket a kormánypárt is nagyon szívesen kiírna ezekre, de a teljes szuverenitás hiányában ezt még nem teheti meg.

Akadnak olyan, akik azonban olyasmiket irkálnak a plakátokra, amelyek szöges ellentétben állnak a reklámozók véleményével. Sokan mémgyárakat működtetnek, amelyek már a plakátok utcai megjelenése előtt ontani kezdik népszerű termékeiket. A legelszántabb harcosok kezdetleges gerillaharcot folytatnak a plakátok ellen, rendkívül változatos eszközök bevetésével. A hatóságok komoly retorziókat egyelőre még nem alkalmazhatnak ellenük, az illiberális demokrácia hiányosságai miatt. Ezek amolyan átmeneti gyermekbetegségek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése