2017. július 9., vasárnap

NESZE, SEMMI...

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Szüdi János
2017.07.08.


...Volt egyszer egy közoktatás

A közoktatás rendszerében az állam közhatalmi jogosítványokkal rendelkezett, amelyeket egyeztetési kötelezettség mellett gyakorolhatott. A közoktatás rendszerében törvény hozta létre az egyeztetésre jogosult testületeket, szabályozva jogosultságaikat, kötelezve a minisztert egyeztetésre: nemzeti, etnikai kisebbségi ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottsággal, tanulói jogokkal összefüggő ügyekben az Országos Diákjogi Tanáccsal, szülői jogokkal összefüggő ügyekben az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanáccsal. Átfogó, minden ügyre kiterjedő jogosultsággal rendelkezett a Közoktatás-politikai Tanács, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testületként, és az Országos Köznevelési Tanács szakmai döntés-előkészítő testületként.

A Közoktatás-politikai Tanácsba négy-négy tagot delegáltak az országos pedagógus szakmai szervezetek, az országos pedagógus szakszervezetek, az országos szülői szervezetek, az országos diákszervezetek, a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei, az országos kisebbségi önkormányzatok, a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók. Egy-egy tagot delegálhatott az oktatásért felelős miniszter és más, az oktatásban érdekelt miniszter, központi államigazgatási szerv.

Az Országos Köznevelési Tanácsnak 23 tagja volt, akiket a miniszter kért fel: három tagját saját választása, tíz tagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia, két tagját az országos munkaadói szövetségek és munkaadói kamarák jelölése alapján.

Az AB ismertetett állásfoglalásáig az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv kormány részére történő benyújtásához a miniszternek be kellett szereznie az Országos Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá véleményeztetnie kellett a dokumentumokat a Közoktatás-politikai Tanáccsal. A miniszter csak az Országos Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbségeket érintő ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után adhatta ki a kerettanterveket. A közreműködő testületek összetételük alapján függetlenek voltak a hatalomtól.

Felépül a köznevelés

A köznevelés rendszerében az állam "mindent visz": szabályoz, engedélyez, fenntart, de nem egyeztet. Most, hogy elkészült a "kabát", jöhetnek rá a "gombok": a szakmai testületek. Bár a kormányhatározat a kormány alárendeltjeihez szólhat, a hivatalos közlönyben megjelent, hivatalosnak látszó határozat szövege megteremti a Jó Állam lényegét: a délibábot.

Feléled az Országos Köznevelési Tanács, sok-sok feladattal: figyelemmel kísér, javaslatot tesz, véleményez, tanácsot ad. A hatalom nem kockáztat: tagjainak többsége a kormányszervekből, és a kormánnyal lojális szervezetekből verbuválódik. A testület 17 tagú. Négyet miniszterek, egyet a Magyar Tudományos Akadémia, egyet a Magyar Művészeti Akadémia, hármat a Nemzeti Pedagógus Kar, kettőt a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, hatot az országos pedagógiai szakmai szervezetek választanak.

Felébred csipkerózsikai álmából az Országos Nemzetiségi Tanács mint javaslattevő, véleményező, tanácsadó testület; 13 tagú, akiket az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálnak.

Az Országos Köznevelési Tanács reinkarnációja a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző konzultációs szakmai testület. Öt oldala van: kormányzati, szakmai képviseleti, intézményfenntartói, szakszervezeti érdekképviseleti, országos szülői- és diák-képviseleti. Annak nyoma sincs a határozatban, milyen szisztéma szerint születhet meg egy-egy javaslat. Az viszont jól érzékelhető, a kormányzat nem kockáztat. A kormányzati oldalban lehet bízni. A szakmai képviseleti oldal nem fog meglepetést okozni: kilenc tagjából a Nemzeti Pedagógus Kar hármat, az Országos Köznevelési Tanács kettőt, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Rektori Konferencia egyet-egyet, a felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái egyet delegálhatnak. Az intézményfenntartói képviseletre is lehet számítani. Tizenegy tagjából a Klebelsberg Központ kettőt, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt egyet, az országos nemzetiségi önkormányzatokat egyet, az országos önkormányzati szövetségek kettőt, a magán köznevelési intézményfenntartók egyet, az egyházi intézményfenntartók négyet delegálhatnak. A szakszervezeti érdekképviselet három főből, az országos szülői képviselet egy, a diákképviselet egy főből áll.

Van megoldás!

A lényeg: a kormányhatározat - bár erre lenne egyedül hivatott - nem kötelezi a minisztert egyeztetésre. Ez nem is fog megtörténni mindaddig, ameddig a végrehajtó hatalmat az Alkotmánynak elnevezett új alaptörvény nem kötelezi egyeztetésre, kimondva azt is, hogy elmulasztása közjogi érvénytelenséget eredményez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése