Szerző: Urbán Ágnes
2017.07.06.
Az elmúlt időszakban megnőtt azoknak a médiumoknak a száma, amelyek az olvasók/nézők támogatását kérik a hosszútávú működőképesség megőrzéséhez. Az atlatszo.hu indította az első igazán komoly kampányt még 2011-ben és azóta is folyamatosan kommunikálja a pénzügyi támogatás fontosságát. Néhány évvel később indult a másik oknyomozó újságíró projekt, a Direkt36, amely szintén erősen épít az olvasók támogatására. A magyar közéleti újságírás fontos platformjává vált a Kettős Mérce, ráadásul a véleménycikkek mellett már live stream videói is figyelemreméltóak, a 2017 tavaszi budapesti tüntetések idején minden fontos történést dokumentáltak. A videós műfajt képviseli a Slejm – a torkon ragadt politika, amely másoktól eltérően kifejezetten videós tartalmakat készít, elismerésre méltó műfaji sokszínűséggel. Ha kilépünk egy kicsit a hagyományos újságírás és politikai tartalmak világából, Magyarországon egyértelműen a Tilos Rádió a közösségi finanszírozás úttörője: kivételes az a közösség, amit a rádió felépített az elmúlt évtizedekben, mind a készítők, mind a hallgatók és támogatók biztos bázist jelentenek. Amennyire kívülről meg lehet ítélni, a Tilos fenntartható pályán van és egyértelműen kiemelkedő szereplő a szűkülő magyar nyilvánosságban. És ha már a rádióknál tartunk, nem hagyhatjuk ki a Klub Rádiót sem, amely évek óta futtat sikeres fundraising kampányokat és láthatóan szintén sikerül fenntartania működését, rendkívül nehéz piaci körülmények között.
A két legújabb próbálkozó több szempontból is speciális helyzetben van. A Szabad Pécs az első kifejezetten helyi, a baranyai közügyekre fókuszáló, de messze a megyehatáron túl is ismertté vált, közösségi finanszírozásra építő médiaprojekt. A Szabad Pécs elindulása jól mutatja a helyi média válságát: a propagandává süllyesztett megyei lapnál és helyi médiumoknál nincs már szükség a korábbi újságírókra, akik valóban a városi /megyei ügyek bemutatását és az ottani hatalom ellenőrzését tartják feladatuknak. Nagy kérdés, hogy komoly kiadói háttér nélkül fenntartható-e egy alulról szerveződő, a helyi hatalomtól független szerkesztőség, de ha az derül ki, hogy nem, akkor végképp beszűkül a magyar nyilvánosság. Ilyen szempontból óriási a baranyai polgárok felelőssége, és persze nagyon nagy feladat előtt állnak a Szabad Pécs munkatársai is, hiszen a feladatuk nem kisebb, mint az alternatív lokális nyilvánosság megteremtése: ha a kísérlet sikeres lesz, az alighanem mintát ad másoknak is szerte az országban, ha elbukik, akkor elmegy azoknak is a kedve, akik valami hasonlóban gondolkoztak.
A másik szokatlan próbálkozás a 444.hu portálé, ami mára az egyik legismertebb és legnépszerűbb online hírforrássá vált. Nem alulról jövő, civil kezdeményezésről van szó, hanem valódi mainstream médiáról, amely nemrégiben támogatási felhívást tett közzé. Magyarországon ez új helyzet, hiszen ez az első olyan eset, amikor egy nagy látogatottságú online tartalomszolgáltató nyilvánvalóvá teszi, hogy szüksége van az olvasók támogatására. Annak persze ez nem meglepő, aki követi az online médiapiacon bekövetkezett változásokat, nemrégiben mi is írtunk arról, hogy a globális forgalomirányítók, kiemelten a Google és a Facebook hogy tarolja le a hirdetési piacot. Az internet elterjedése eleve az ingyenesség felé mozdította a média üzleti modelleket, kiszolgáltatottá tette a tartalomipart a hirdetési piacnak. Ezt a médiaipar láthatóan gyorsan elfogadta, de elmúltak azok az idők, amikor a hirdetési bevételekből kényelmesen megélnek legalább a nagy piaci szereplők, ráadásul komoly növekedést is sikerül elérni: a felhasználók száma már alig nő, egyre nehezebb új olvasókat bevonzani, a hirdetési bevételeket pedig a fent említett világcégek szívják el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.