2017. július 10., hétfő

SVÉDORSZÁG ODA-VISSZA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/István
2017.07.10.


A határátkelés egyik sajátosság (mint ez már többször kiderült), hogy nem feltétlenül egyszeri és egyirányú folyamat. Példa erre István története, aki Svédországból költözött vissza Magyarországra, hogy aztán rövid idő elteltével mégis úgy gondolja, jobb lesz neki a skandináv országban. Vele beszélgettem arról, miként élte meg a költözéseket, és vajon tervez-e még egyszer Magyarországon élni.

Miért éppen Svédországot választottad?
2009 szeptemberében ismertem meg az akkori páromat, aki svéd volt és 2010 márciusban költöztem ki hozzá, mert nem szerettünk volna már távkapcsolatban élni tovább. És nyilvánvaló volt, hogy én költözök hozzá ki, és nem ő hozzám Budapestre.
Mi volt a legnagyobb nehézség a kiköltözéskor? 
Annyira nagyon nekem nem volt nehéz a kikötözés, csak maximum a budapesti lakásom teljesen átíratása az egyik rokonomra. Igaz, azért egy új országot és környezetet megszokni eleinte szokatlan volt, de azért előtte már éltem külföldön 1995/96-ban az USA-ban. Így azért már volt fogalmam arról, milyen egy újabb országban új életet kezdeni. 
Mi lepett meg a legjobban, mit volt a legnehezebb megszokni? 
Én budapesti vagyok és így nehezebb volt megszokni a kisebb várost. Ahová 2010 tavaszán kiköltöztem, az egy kb 355 ezer lakosú település. 
Viszont meglepett a svédek baráti fogadtatása, a tiszta város, a nyugodt emberek akár a közértben, postán, buszon, stb., és egyben a harmadik világból érkezett bevándorlók, akikből már akkor is rengeteg volt. De nekem velük soha nem volt gondom sehol. 
Milyennek láttad a svédeket? Változott a róluk alkotott véleményed a hét év során? 
Nekem nagyon pozitív emberek a svédek. Igaz, lehet azért, mert én 98%-ban svédek között forgok/forogtam. De ugye, mint mindenhol, itt is vannak problémák. Mondjuk nem mindig rugalmasak a hivatalokban, és nem mindegy, hogy kihez kerül bármilyen ügyed...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése