2017. július 31., hétfő

ÚJ ERŐPRÓBA BONTAKOZIK KI AZ EU-BAN, EZÚTTAL BRÜSSZEL ÉS KÖZÉP-EURÓPA KÖZÖTT, NAGY NYUGATI FÖLÉNNYEL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.07.31.


• Duda vétója nem is olyan egyértelmű, ám az uniónak érvényesítenie kell a jogállami normákat

• Magyarország és Lengyelország csak abból ért, ha nem kap közösségi támogatást

• A magyar kormány a jelek szerint nagy ívben tesz a strasbourgi bíróság ítéletére (is)


Wall Street Journal

A lengyel igazságszolgáltatás reformja miatt új veszély leselkedik az unió egységére, de itt most már az egész európai terv jövője a tét. Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok mindenekelőtt jogközösséget alkotnak, a közös szabályoknak pedig szükség esetén a helyi bíróságnak kell érvényt szerezniük, éppen ezért jogos az EU aggodalma Lengyelország miatt. Vagyis, hogy a jogállam módszeres aláásását jelenti, ha az igazságszolgáltatást politikai ellenőrzés alá helyezik. Így most először arról is szó van, hogy egy tagállamot megfoszthatnak a szavazati jogától, ez ügyben minden tagnak állást kellene foglalnia. Egy bevavatott varsói forrás szerint azonban a Bizottságnak nem kellene örülnie az államfő vétójának, mert Duda hasonlóképpen ítéli meg a kérdést, mint a hatalmon lévő párt. Emellett úgy gondolja, hogy az unió beleavatkozott az ország belügyeibe, mert az igazságügy nemzeti hatáskörbe tartozik. Elsősorban belpolitikai megfontolásokból lépett közbe, nehogy nagyobb elégedetlenségbe csapjanak át a tiltakozások. Ugyanakkor azt mindkét fél tudja, hogy a 7-es paragrafust úgysem lehet alkalmazni, mert Magyarország megakadályozná.

Bloomberg

A kelet-európai lázadás mutatja, hol lesz a következő törésvonal az EU-ban, ezúttal azonban politikai válság érlelődik. A lengyel igazságszolgáltatás átalakítása megosztja a keletet és a nyugatot. Varsó mindeddig példátlan büntetéssel néz szembe, miután jelenleg az elsőszámú célpont az eltévelyedett államok megregulázását célzó hadjáratban. A magyar és a lengyel populista vezetőket felbátorította Trump megválasztása és a Brexit. Ám a kontinens magja német és francia vezérlettel védi Európát a centrifugális erőkkel szemben, amelyek azzal néznek szembe, hogy politikailag a margóra szorulnak, de lehet, hogy gazdaságilag is. Viviane Reding kiemeli, hogy a rebellisek Magyarország és Lengyelország körül csoportosulnak, mivel ez a két kormány intézett támadást a demokratikus intézmények ellen, és tekintélyuralmi irányban halad.

A másik oldal rájött, hogy kezdeményeznie kell a közös értékek és szabályok védelmében. Orbán Viktor illiberális államot akar, a CEU, illetve a civilek elleni jogszabály miatt az unió jogi eljárás alá vonta a magyarokat. Egy brüsszeli elemző intézet vezetője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni a jogállami normákat. Fontos, hogy a lengyel tüntetők az EU oldalán állnak. Reding szerint a renitens államok csakis abból értenek, ha megvonják tőlük az uniós támogatásokat. A már idézett szakértő viszont jónak tartaná, ha beélesítenék a 7-es cikkelyt, hiszen itt a jogállamról, a demokráciáról és az alapvető jogokról van szó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése