Szerző: Botos Botond
2017.08.30.
Alapozó: a brexit után az Európai Unió alapító atyái eldöntötték: nem várják meg a működési zavarokkal küszködő EU teljes szétesését, és alapvető reformokkal, minden eddiginél szorosabb együttműködés alapján, felrázzák, új alapokra helyezik az európai együttműködést. Az elképzelés jelenlegi munkaneve “mag Európa”, “nukleáris Eu”, “az Eu belső magja”, “többsebességes Európa”, whatever. Ez az új nekigugaszkodás olyan viták végére is pontot tehet, hogy akkor kell-e, jó-e nekünk az Európai Egyesült Államok – korábban ugye még így emlegették a projektet.
Amit már most tudunk: ez az új csoport, a belső mag, a jelenlegi eurózóna országaira épül, de nincs kizárva, hogy olyan államok is a tagjai lehetnek, ahol momentán még nem fizetnek euróval. Csehországban például a teljes politikai elit – szembemenve a lakosság jelenlegi véleményével – támogatja az eurózóna tagországainak csoportjába történő megfigyelői státus létrejöttét. Az erre irányuló kérést a cseh miniszterelnök a héten nyújtja be.
Az olvasónak igaza van, akkor már ma is többé-kevésbé létezik egy többsebességes Európa, még ha a két csoport közötti megoszlás egyelőre csak pénzügyminiszteri szinten jelenik meg. A tervek szerint, első körben, gazdasági és védelmi területen várható szorosabb együttműködés, például közös költségvetés megtervezése, közös pénzügyminiszter kinevezése, illetve az Eu mag külső határainak védelme.
A konkrétumok részletes kialakításával még meg kell várnunk az őszi német választásokat, de 2017 decemberében már sokkal többet fogunk tudni.
Ami biztos: az elmúlt napokban – Merkel felhatalmazásával – az Eu alapító atyák egyike, a francia köztársasági elnök, Kelet-Európában randevúzott azokkal, akik hajlandóságot mutatnak a szorosabb együttműködésre. Nem babra megy a játék, elég nagy a tét, és ennek megfelelően ezt a kérdést csak egyszer tették fel:
akartok-e az EU belső magjához tartozni, elkötelezettek vagytok-e egy szorosabb európai integrációban?
Történelmi időket élünk: a Nyugat láthatóan – a brexit hatására – belátta, Kelet-Európa felzárkóztatása nélkül az Eu, mint projekt kudarcra van ítélve, ezért tárgyalóasztalhoz ültek.
Itt lenne például a történelmi lehetőség a bérek felzárkóztatására, amely 27 éve az egyik legnagyobb panasza Kelet-Európának. Ez Magyarország tragédiája: amíg nálunk mindössze egy ex-fideszes oligarcha személyes bosszújának manifesztációja pörget egy baloldali tematikájú, de hazugságon alapuló, szemfényvesztő választási programot, addig Szlovákiában, Csehországban kormányzati szinten kezdtek el tárgyalni az EU belső magjához tartozó országokkal a bérek kiegyenlítéséről.
Hazugság az állítás, hogy Macron csak a francia érdekeket képviseli a szociális dömping témakörében. Amikor egy kelet-európai cég minimálbért fizet egy Franciaországban dolgozó munkásának, az minden, csak nem korrekt és normális. Kinek lesz attól jó? Igen, a cég tulajdonosának, a munkavállalót 19. századi szinten használja ki. Ráadásul a jelenség nem csak nyugaton létezik: ha Macron elképzelése megvalósul végre, akkor a mi régiónkban is megszűnik az olcsó munkaerő és egy ukrán vagy vietnámi is hasonló bért fog kapni, mint egy magyar/szlovák/cseh, stb.
Macron és Merkel most Kelet és Nyugat közötti különbséget szeretné csökkenteni, mert látják: ebből fakad az Európai Uniót megosztó több nagy konfliktus is (brexit, migránsválság, bérszínvonalkülönbség, stb).
Nem Hollandiát kell kurvaanyázni, hanem Eu-partnereinkkel tárgyalóasztalhoz ülni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.