2017. augusztus 2., szerda

A SZABADSÁG HORDALÉKA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.08.01.


Két hét szabadságot kértem olvasóimtól, mondván, nem történik úgysem semmi, és lám, igazam is lett.
De hogy a semmi ennyi cirkusszal járjon, azt azért nem gondoltam volna, és lám, mégis…
Itt volt mindjárt a vizes VB, óriási felhajtással.
Nem tehetek róla, engem ez az egész a faluszéli csóró cigány lakodalmára emlékeztetett, aki a nemlétező pénzét a nagy eseményre költi, amelyen aztán a zsír folyik a vendégek szája szélén és még a kutyák is feketekávét isznak, aztán a végén kiderül, hogy a lakodalom bevétele három „Kotyogó” kávéfőző és tizenkét piritós-sütő, a menyasszonyról meg kiderül, hogy a kontrás már felpróbálta.
Tudom, régi igazság az, hogy a népnek kenyér és cirkusz kell, de attól tartok, hogy az azért tévedés, hogy a kenyér is helyettesíthető cirkusszal.
A rendezvény piszkosul drága lett, a világ magasról tett az iparkodásunkra, összesen tán két ország közvetítette a versenyeket, ebből az egyik egy sivatagi királyság, ahol csak a királynak van televíziója, ő valóban nehezen tudott betelni a víz látványával.

Odáig értettem a dolgot, hogy a foci nem hozta meg a várt sikereket, akkor kell helyette találni valamit, ahol egy új Puskást lehet adni a népnek, merthogy arra múlhatatlanul szükség van, úgy is tűnt, hogy megtalálták, fel is pumpálták az öntudatát óriásira, a szurkolótábort is ráizzították a kredencvállú démonra, minden adott volt a sikerhez.
Aztán valahogy akkora várakozást sikerült gerjeszteni, hogy az elért tisztességes eredmény ehhez képest szinte már kudarcnak tűnt.
Gyárfás eltakarítása is inkább kudarc, mint eredmény, utódja sokat emelt az értékén…
A volt elnök meg olyan, mint az egyszeri anyós, akinek a veje kalapáccsal veri a kezét, amivel az erkélykorlátot fogja kívülről az ötödiken – ni, hogy kapaszkodik a rohadt, mondja a szerető szívű nézőközönség, mikor megtudja, hogy anyós az áldozat…
Az eseményre felépült uszoda benne van a világ tíz legszebb parkolóháza között.
Az ugrótorony alól meg elég lett volna elbontani a medencét, hiszen volt olyan római császár, aki drágakövekkel és márvánnyal borított tornyot építtetett magának, hogy majd onnan leugorva loccsantsa ki agyát, ha eljön a végzet – persze nem sikerült a terve…
Így marad az erkély, igaz, azt is elbonthatóvá építik


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése