Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2017.08.09.
Szóval Hévíz Város Önkormányzata bosszankodik. Papp Gábor (Fidesz-KDNP, mi más?) polgármester így fogalmaz:
„a Migration Aid civil szervezet tranzitokból szabaduló menekülteket költöztetne átmenetileg Keszthelyre, majd már Zalavárra, vagyis városunk Hévíz közvetlen térségébe. Városvezetőként és magyar állampolgárként is úgy gondolom, hogy egy civil szervezettől nem ilyen gondolkodást, viselkedést vár el az ember. A háttérből, a minimális kommunikációt is elhagyva, erőszakosan, rövid látó módon kárt okozhatnak egy városnak, térségnek, országnak.”
Így is van, van helye a bosszankodásnak. Kezdjük az elején.
Amikor néhány nappal ezelőtt elkezdődött ez a hisztéria (nehéz másnak nevezni), hogy a Migration Aid a Balatonra visz nyaralni menekült családokat, és ebből a kormánylapok rémmeséket költöttek, még vicces volt ez az egész.
Persze szar dolog ezen nevetni, de annyira kínosnak tűnt az az erőlködés, amivel megpróbálták eladni, hogy egy-egy kirándulás helyett MIGRÁNSOKAT telepítenek ide meg oda. Ez még leírva is vicces, pláne, hogy még meg is fejelték az egészet a kötelező sorosozással, és ráadásul címlapra biggyesztették, mintha legalábbis holnap az összes üdülőövezetünkbe százasával költöztetnének állig felfegyverzett terroristákat a gonosz civil szervezetek (a háttérben hallatszó ördögi kacaj természetesen Soros Györgyé). Összeesküvés-elmélet kimaxolva, lehet is tovább menni.
De nem, sajnos ez nem így van. Túl vagyunk már a vicc kategórián, ezzel a problémával foglalkozni kell.
Igen, de hogyan? Írjuk le századszor, hogy mi a különbség az immár a kormány által szitokszóvá degradált migráns és a menekült között?
Tessék: Menekült az, aki valamilyen fegyveres konfliktus, üldöztetés elől menekül. Azt egyébként az 1951. évi menekültügyi egyezmény határozza meg, ki a menekült és milyen jogokat kell neki biztosítani. Alapelv, hogy a menekülteket nem szabad kiutasítani vagy visszaküldeni olyan körülmények közé, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van. Migráns pedig az, aki nem az üldöztetés vagy a halál közvetlen veszélye miatt indul útnak, hanem főleg azért, hogy az életét jobbá tegye, munkát találjon, tanuljon, a családját újraegyesítse. Rájuk teljesen más szabályok vonatkoznak.
Vagy talán meséljük el ezredszer, hogy a menekülteknek joguk van Magyarországon tartózkodni?
Íme: A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ segítségével) szigorú szabályok szerint folytatja le a vizsgálatot minden egyes menedékkérelem esetében. Az, aki ezek után megkapja Magyarországon a menekült státuszt, legálisan tartózkodhat hazánkban. Pont.
Netán számoljuk le egyenként, hogy hány menekültről van szó, akikkel riogat minket a kormány, hogy elveszik a munkánkat és megrontják asszonyainkat?
Lássuk hát: Magyarországon 2017. június 30-án a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai alapján ideiglenes letelepedési engedélye 12 személynek volt, 1833 menekült- és 1542 oltalmazotti státusszal rendelkező embert tartottak nyilván, és 49 befogadottat. Hogy szót ejtsünk a határra érkező „hordákról” is: míg tavaly az első félévben 22.491 menedékkérőt regisztráltak, addig idén, ugyanebben az időszakban 1.979-et. Míg tavaly ebből összesen 258-an kaptak valamilyen (menekült, oltalmazott vagy befogadott) státuszt, addig idén 332-en. Vagyis bár a menedékkérők száma drasztikusan csökkent, a státuszt kapóké valamelyest növekedett.
Esetleg mutassunk rá csilliomodszor, hogy a kormány tudatosan építette fel gyűlöletpropagandáját, melyben a menekülteket (migránsokat) megbélyegzik?
Nos, ennyi helyünk nincs, elfogyna az internet, mire a végére érnénk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.