2017. augusztus 21., hétfő

MIKOR VAGY KÉTNYELVŰ?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.08.21.


A minap a neten keresgélés közben futottam bele a címben megfogalmazott kérdésbe, és az arról szóló írásba. Noha elsőre nem tűnt túl izgalmasnak a téma, amikor jobban belegondoltam, rájöttem, rengeteg érdekes kérdés merül fel a kétnyelvűséggel kapcsolatban, amire ráadásul a tudomány is eltérő válaszokat ad. Szóval arra gondoltam, ma beszélgethetnénk arról, vajon mikortól számít kétnyelvűnek valaki, mennyire része ennek a nyelv ismeretén kívül más (például a kultúra, a világlátás) értése és ismerete?

Vajon kétnyelvű-e valaki, aki képes elfogadhatóan kommunikálni az anyanyelvén kívül egy másik nyelven is? Vagy azt tartjuk kétnyelvűnek, aki folyékonyan beszéli az adott idegen nyelvet? Vagy csak azt, aki anyanyelvi szinten sajátította el?

Megannyi érdekes kérdés, és legalább ennyi érdekes válasz, ugyanis tulajdonképpen még a szótári definíciók is igen széles teret engednek a különböző változatoknak.

Az általában szaktekintélynek elfogadott Oxford Szótár szerint kétnyelvű az, „aki folyékonyan beszél két nyelven”, illetve kétnyelvűség az, amikor „folyékonyan beszélünk két nyelven”.

Ami rögtön újabb kérdéseket vet fel, például azt, hogy mit jelent folyékonyan beszélni egy nyelvet? Alighanem mindenkinek mást. Hiszen van, akinek az már folyékonyan beszél egy nyelvet, aki a hétköznapokban üzembiztosan képes létezni vele, olvas, filmet néz. Mások ennél jóval nagyobb tudásra mondják csak azt, hogy folyékony. És akkor nagy kérdés, hogy ez már kétnyelvűség-e.

A kétnyelvűség előnyei


Valamikor az év elején jelent meg egy kanadai tanulmány, melyben a kétnyelvűek és az egy nyelvet beszélők agyát hasonlították össze.

A kutatók arra kértek idős embereket, hogy oldjanak meg különböző feladatokat. A feladatokban a vizuális információkra (a tárgy színe) kellett támaszkodni és figyelmen kívül hagyni a térbeli információt (a tárgy elhelyezkedése).

A kutatók azt látták, hogy az egynyelvűek nagyobb agyterületet használtak több kapcsolattal, míg a kétnyelvűek kisebbet, kevesebb kapcsolattal. Utóbbiak mivel hosszú éveken keresztül naponta gyakorolták a két nyelvet, gyakorlottak lettek a releváns információ kiválasztásában és figyelmen kívül hagyták azokat az információkat, amelyek eltéríthetik őket feladatuktól.

Az ő agyuk sokkal hatékonyabban használja erőforrásait és kevesebb, de az adott feladatra specializáltabb agyrészeket hív segítségül egy adott feladat megoldásakor.

Ez kettős előnyhöz vezet, hiszen a hatékonyabb erőforrás-használat mellett elkerülik az idő múlására érzékeny homloklebeny használatát, azaz könnyebben kerülhetik el az időskori betegségeket, például a demenciát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.