2017. szeptember 24., vasárnap

"A TILTAKOZÁS ÖNMAGÁBAN NEM ELÉG" - NŐJOGOK ÉS AZ ILLIBERÁLIS ÁLLAM

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: BSIMONKRISZTIÁN
2017.09.23.


A nőjogok ma kettős ostrom alatt állnak Európában: egyik oldalról a „neoliberális neopatriarchátus”, másik oldalról az illiberalizmus próbálja meg visszaforgatni az időt. Pető Andrea, történésszel, az MTA doktorával, illiberális kormányzatokról, a nőjogi szervezetek harcairól, államilag támogatott sugar-daddy-oldalakról, valamint a munkaerőpiac átalakulása és a robotizáció okozta kihívásokról beszéltünk. Az interjúnak egy rövidebb verziója eredetileg a Green European Journal-ban jelent meg. 

A szélsőjobb térnyerésével együtt mennyire érezni azt, hogy a nőellenes politika is erősödött Európában?

Nagyon is érezhető, de ehhez meg kell érteni a széles keretet, amiben ez a folyamat lezajlik. A 2008-as, hármas – pénzügyi, biztonságpolitikai és migrációs – válságra adott válaszok alapján világossá vált, hogy

az emberi jogi értékrend és a neoliberális piaci rendszer korábban elválaszthatatlannak hitt összekapcsolódása egyáltalán nem szükségszerű.


Létezik ugyanis olyan piac, ami hatékonyan működik, biztosítja bizonyos kiválasztott csoportok jólétét, de elutasítja az emberi jogi diskurzust – mert tulajdonképpen jogokkal bíró emberekre nincsen szüksége, hisz azok költségesek és hátráltatják a termelés folyamatát. Ebből következik, hogy sok országvezető olyan rendszert akar működtetni, mint államot, ami a korábbi rendszer hibáira rámutatva élhető és valóságos alternatívát kínál sokaknak, de nem mindenkinek. Ezt az államot hívják például illiberális államnak, amely újrahatározza a különböző társadalomszervező értékeket és társadalmi szerepeket.

Ez nem megy harc nélkül, és ennek a harcnak a terepe a nők és a gondoskodás körüli diskurzus is, mely két irányból került támadás alá.

Egyrészt a neoliberalizmus (mint gazdasági, társadalmi és értékrendszer) elindul egy fundamentalista irányba, és összekapcsolódik egy új patriarchátussal (ezt Beatrix Campbell úgy nevezi, hogy „neoliberális neopatriarchátus”) – ami a korábbinál sokkal kegyetlenebb, és sokkal hatékonyabb rendszerré tudott válni – ahol a női test és az érzelmek nem többek árunál, amit fogyasztani kell és lehet. Erre példa a puncs.hu weboldal Magyarországon, amely egy adófizetők pénzén beindított társkereső portál, ahol kvázi a fiatal női testet árulják a lehetséges sugar daddy-knek (a vállalkozás ma már Szlovákiában is jelen van).
A hatalmas és költséges, az utcákat elárasztó plakátkampányukban azt hirdetik, hogy az érzelmek feleslegesek, a fiatal lányok pedig szerintük nemhogy önként, pénzért adják el a testüket, de rajtuk múlik az is, hogy ezen a piacon mit tudnak elérni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése