2017. szeptember 12., kedd

AZ ENSZ MENEKÜLTÜGYI FŐBIZTOSA SZERINT MAGYARORSZÁG JOGTALANUL TARTJA FOGVA A MENEDÉKKÉRŐKET

444.HU
Szerző: Sarkadi Zsolt
2017.09.12.



Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa Magyarországon járt, kedden meglátogatta a röszkei tranzitzónát, tárgyalt Pintér Sándor belügy- és Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Tapasztalatait kedden késő délután egy budapesti sajtótájékoztatón foglalta össze.

Elmondta, hogy Pintér és Szijjártó mellett Orbán Viktortól is kért időpontot, de a miniszterelnök jelezte, hogy nem ér rá fogadni a főbiztost.

A sajtótájékoztatót a helyszínen követő Czinkóczi Sándor beszámolója szerint Grandi bevezetőjében arról beszélt, hogy ugyan minden országnak megvan a joga, a biztonsága és állampolgárai védelmére, de ez nem mehet annak rovására, hogy menedéket nyújtsunk a menedékre szorulóknak.
A főbiztos a miniszterek mellett menedékkérőkkel is beszélt, és a tapasztalatai alapján 
három pontban foglalta össze kritikáját a magyar menekültellátó-rendszerrel kapcsolatban.
Grandi szerint a legsúlyosabb probléma, hogy idén márciustól a magyar tranzitzónákban gyakorlatilag fogva tartják a menedékkérőket, ezzel pedig a magyar kormány azt üzeni, hogy a menedékkérelem bűn. A főbiztos emiatt a határ menti állomásokat nem is tranzitzónáknak, hanem fogva tartási zónáknak nevezte, ahol ugyan a materiális dolgok, mint az étkezés, ugyan rendben vannak, de a fogva tartás tényén nem enyhítenek. Szerinte a gyerekekkel különösen rossz a helyzet. Pozitívum ugyan, hogy a 14 év alattiak elmehetnek a tranzitból a fóti befogadóállomásra, de a főbiztos ezt a jogot a 14 és 18 éves kor közöttiekre is kiterjesztené.
Magyarország nem biztosít hozzáférést a menedékjoghoz. Ezt a főbiztos azért mondta, mert mivel csak naponta 5 ember léphet be a tranzitzónákba, a többség nem is tud menedékkérelmet beadni, csak miután napokat várakozik a szerb oldalon. Grandi szerint több embernek kellene biztosítani legalább azt a jogot, hogy menedékkérelmet adhasson be.

Alacsony a beadott menedékkérelmek elfogadási aránya is. Grandi adatai szerint jelenleg a kérelmet beadók kb. 25 százaléka kap is valamilyen védelmet, ez pedig annak fényében különösen kevés, hogy a többség tényleges konfliktuszónákból, Irakból, Szíriából vagy Afganisztánból érkezik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése