GYERMEKKORI ÁLMOK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Markó Beáta
2017.09.11.

...Néhány év elteltével az egyéni tragédiából nemzeti tragédia válik. Amint lehetősége lesz és feljut a csúcsra, hazája legfontosabb politikai posztjára, a szegény, forrásnélküli, külföldi támogatásokból és juttatásokból élő ország bevételét, a dolgozó réteg munka után befizetett adóit szédületes tempójú stadionépítésre költi. Gombamód szaporodnak a futballstadionok az országban, miközben a lakosság egyre nagyobb hányada szegényedik el, s az ország labdarúgásban mutatott teljesítménye messze nem igazolja a stadionok építésének szükségességét. Milliárdokat szór el gyermekkori álma valóra váltására, s a válogatott vagy a helyi csapat minden egyes kudarca, csak újabb és újabb stadionok építésére ösztönzi, amelyek többnyire konganak az ürességtől.

Hatszázmillióból – melynek nagy része külföldről érkezik – megvalósítja szülőfalujában azt a kisvasutat is, amelyet anno a zord apa nem vett meg neki. Miközben az ország kórházaiban ötnapos hullák dőlnek ki a mellékhelyiségből, és ha nem a megfelelő helyen áll az ápolónő a kórteremben, akkor az álmennyezet egyszer csak leszakad és éppen a fejére zuhan egy patkány. De a faluban robog a vonatocska, kalauz mindig van rajta, csak éppen az utasok kerülik el nagy ívben.

Az ólomkatona hiánya által okozott sebeket is orvosolni kell. Miután szétverte az oktatást, akadályozza a tanulás és a továbbtanulás lehetőségét, a tankönyvek olvasása, a hasznos tudás megszerzése helyett, militáns képzést rendel el a felnövekvő generáció számára. Tornatermek hiánya ellenére is kötelező napi tornaórákra utasítja az iskolákat, lovaglásoktatást képzel el, majd hirtelen száz lőtér építése válik sürgőssé potom 18 milliárd forintért.

Folytathatnánk a sort vég nélkül, de csupán arra szerettük volna felhívni a figyelmet, mennyire nem mindegy, hogyan neveli egy szülő a gyermekét.

Bármily érthetetlen is, voltak és vannak olyan országok, népek, akik csendben tűrik – sőt nagy többségükben támogatják! – azt a pusztítást, elnyomorítást, izolálást, kollektív lebutítást, kulturális rombolást, amely a szomorú gyermekkor felnőttkori elégtételével jár. Az sem zavarja őket, ha közben rámegy az életük...

ITT OLVASHATÓ