2017. szeptember 6., szerda

HOMÁLYZÓNA

HUPPA BLOG
Szerző: Szele Tamás
2017.09.06.


Hát itt van ez az azeri ügy, és kellőképpen bonyolult ahhoz, hogy a legtöbb ember átlapozzon rajta: megpróbálom érthetően elmagyarázni, mert érdekes dolgok derülnek ki belőle, messzire vezető dolgok. Olyanok, amik rég megválaszolatlan kérdéseket oldanak meg, bár mintha a tények senkit sem zavarnának: akkor vágjunk bele, nagy falat lesz.

De még milyen nagy falat. Olyan 2.9 milliárd dolláros. Ekkora összeget forgatott meg Azerbajdzsán, illetve a kormánya brit és más európai pénzintézeteken keresztül, főleg azért, hogy tisztára mossa, másodsorban meg azért, hogy uniós politikusokat és – sajnos – sajtómunkásokat korrumpáljon belőle. No, meg részben azért is, hogy elköltse mindenfélére, ami drága, fényes és sok értelme nincs, egyszóval luxuscikkekre.

Fúj, csúnya bácsik (és nénik), mondanánk, nahát, ilyent tenni… majd jól megbünteti őket a Jóistenke, másnak ugyanis meglátásom szerint nincs az ügyben intézkedési hatásköre, legalábbis egyelőre maximum az ügy mellékszereplőit lehetne elkapni, csak őket meg nem érdemes. És fúj, csúnya uniós politikusok, például Eduard Lintner, Luca Volonté, nahát, ezt a mocskos pénzt elfogadni, ráadásul a legrosszabb pillanatban! Hogy is írja az Átlátszó?

„Ebben az időszakban ugyanis az azeri kormány több mint kilencven emberijogvédő aktivistát, ellenzéki politikust és újságírót (köztük az OCCRP munkatársát, Hadízsa Iszmajilovát) zárt börtönbe politikai okokból. Ezt határozottan elítélték nemzetközi emberjogi szervezetek. Ám eközben legalább három európai politikus, egy újságíró, és több üzletember, akik a nemzetközi konszenzussal szöges ellentétben csupa jót írtak és nyilatkoztak az azeri rezsimről, súlyos összegeket kaptak az Azeri Pénzmosoda céghálózatán keresztül. A kedvezményezettek között olasz, német és szlovén politikusok vannak, valamint az UNESCO bolgár vezetőjének a férje is.”

Igen, ugyanis Lintner például akkoriban volt uniós választási megfigyelő Azerbajdzsánban, ahol az elnökválasztás tisztaságát ellenőrizte. Nem is talált ő semmi hibát a kréta körül, és lám csak, milyen az élet: két héttel a hazaérkezése után átutaltak neki a céghálózaton keresztül hatvanegyezer eurót – ami azonban villamospénz ahhoz képest, hogy a német-azeri baráti társaság megalapításáért nyolcszáztizenkilencezret (819 000) kapott. Luca Volonté olasz jobbközép politikus pedig egy alapítványon keresztül egyenesen kétmillió eurót.

Kérem, ezek nem kecskebogyóval gurigáznak.

Mellesleg Magyarországra is került az azeri aranyesőből: a baltás gyilkos, Ramil Szafarov kiadatását követően, mikor is ugrásszerű javulásnak indultak a magyar-azeri kapcsolatok (és katasztrofális romlásnak ebből következően a magyar-örmények)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.