2017. szeptember 7., csütörtök

MEGDOLGOZOM A BÉREMÉRT - SZILI KATALIN: NEM 2014-BEN KEZDTEM EL A NEMZETTEL FOGLALKOZNI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2017.09.07.


Az egykori MSZP-s házelnök 2015 óta Semjén Zsolt munkatársaként miniszterelnöki megbízott, feladata a közreműködés a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban. Tusnádfürdőn, a kettős állampolgárságról szóló nyilvános beszélgetésen azt mondta, hogy a 2004. december 5-i népszavazás bukása „a nemzet gerincét törte ketté”. Lapunknak hozzáteszi: a szavazati jog megadása után természetes, hogy Orbán Viktor regisztrációra buzdító levelet írt a határon túli magyaroknak, hisz az is csak egy választási terep. Arról is beszél, hogy az MSZP-ből csak azok árulózzák, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük.
– Nem bánta meg, hogy otthagyta az MSZP-t?
– Nem. Én már 2007-től baloldali fordulatot sürgettem a pártban, de ez 2010 után sem történt meg. Továbbá az MSZP még mindig nem tisztázta egyértelműen viszonyát 1956-hoz, a kereszténységhez és a nemzethez.
– Ön mégis ennek a pártnak a meghatározó, sőt, az egyik legnépszerűbb alakja volt sok éven át.
– A párt balliberálisnak nevezi magát, ami szemantikailag is jelzi, hogy a liberális benne a meghatározó, ráadásul a balnak kevés köze van a baloldalhoz.
– A Fidesznek is sok tekintetben ren­de­­zetlen a viszonya a kereszténységgel, a szegénységgel és jó pár más üggyel.
– Most nem másokról beszélek. Az MSZP-ben én mindig baloldali fordulatot akartam, csak nem tudtam hozzá többséget szerezni. Egyik traumám a 2010-es júniusi kongresszus volt, amikor azoknak a vezetőknek köszöntek meg mindent, akik az első nagy választási vereséghez juttatták az MSZP-t. Innentől mit tehettem volna? Elhagytam a pártot, de nem vittem magammal senkit. És ne feledjük, hogy 2014-ben volt egy második nagy vereség.
– Árulónak tartják.
– Kit árultam el? A liberálisokat? Én meg­­ma­­rad­­tam azon az elvi síkon, ahol mindig is voltam. Sajátságos, hogy azok neveznek árulónak, akik hátba támadták Medgyessy Pétert, mert sokallták a jóléti intézkedéseit. Ráadásul én már 2009 júliusában javasoltam, hogy kérjünk bocsánatot 2004. december 5. miatt. Ez akkor nem történt meg, de sok minden mással sem tudtam azonosulni. Ezért köszöntem le a házelnöki posztról...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése