2017. szeptember 23., szombat

TARTSON-E ORBÁN VIKTOR BERLIN HARAGJÁTÓL?

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: ZGUT EDIT
2017.09.23.


Politikai zsarolást emlegetett Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel a 2020 utáni európai uniós támogatások megvonását-csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadása miatt. Bár az elmúlt hónapokban Orbán Viktor miniszterelnök engedékenyebb hangot ütött meg a kancellárral szemben, az uniós bíróság döntése a német választási kampány hevében kiélezte a feszültséget.

Angela Merkel ugyanis korábbi álláspontjával szemben már nem tartja ördögtől valónak, hogy a renitens országokat pénzügyi eszközökkel fegyelmezzék. Berlin elmozdulását egy májusi kormányzati vitaanyag jelzi, amelynek javaslatai bizonyára kiverték a biztosítékot a Fidesznél. Ezek közül a legdrasztikusabb, hogy a kohéziós pénzek kifizetését kösse az EU a jogállamiság tiszteletben tartásának feltételéhez. Ezzel mindössze annyi a gond, hogy hiányoznak a jogállamiság objektív, uniós szinten lefektetett feltételei, vagyis mindenki azt ért alatta, amit akar. A támogatások átcsoportosításával kapcsolatban felvetődött, hogy a fejlettebb déli régiók olyan új kihívásokra is kapjanak forrásokat, mint a menekültek integrációja és a demográfiai változások kezelése. Ez magyar szemszögből nem sok jót vetít előre a 2020 utáni uniós büdzsétárgyalásokra nézve.

Annak ellenére sem, hogy bár Berlin többször kifejezte fenntartásait a jogállamot leépítő magyarországi folyamatokkal kapcsolatban, a heves, nyílt kritikától, diplomáciai offenzívától szövevényes gazdasági-politikai okokból kifolyólag tartózkodott. Ez túlmutat a kancellár higgadt, a látványos konfrontációt mellőző politikai stílusán. A pragmatikus német kormány elsősorban a régió politikai és gazdasági stabilitásában érdekelt. Márpedig onnan nézve Magyarország jelenleg stabilnak tűnik – ami részben a nagy német cégek véleményét tükrözi. Arról nem is beszélve, hogy hét hónappal a magyar választás előtt nem látszik potenciális belpolitikai alternatíva a Fidesszel szemben.

Pedig Orbán Viktor nem fogta vissza magát, ha Merkel provokálásáról volt szó. A kormány médiája a német kancellárt tette meg a „nihilista”, Európát iszlamista romlásba döntő liberális elit fő képviselőjének, a menekülthelyzet miatti bűnbaknak, a nemzeti szuverenitást védelmező magyarok ellenpontjának. A magyar–német viszony részben ezért, részben az orbáni „illiberális államépítés” következtében, részben a migráció és a kötelező kvótával kapcsolatos viták okán lehűlt. Magas szintű bilaterális találkozóra alig kerül sor, Merkel 2015. eleji látogatása pedig kifejezetten feszültre sikerült. Mindez aligha tükrözi vissza a magyar külügy álláspontját, miszerint Magyarország legfontosabb gazdasági és politikai partnere Németország...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése