2017. október 23., hétfő

A GIMNÁZIUMOK RANGSORÁRÓL

TANÍ-TANI ONLINE
Szerző: NAHALKA ISTVÁN
2017.10.19.


Érdekes kérdéseket vet fel annak a kiadványnak a megjelenése, amely a HVG Kiadó jóvoltából minden évben közli a gimnáziumok egyfajta rangsorát. E listák, egyáltalán a rangsorkészítés megítélésével kapcsolatban lényegében két eltérő nézet alakult ki. Vannak a sorrendet fontosnak, hitelesnek tartók, és vannak azok, akik már az ilyen listák elkészítését is rendkívül problematikusnak ítélik. A fő vitakérdés a két tábor között az, hogy vajon hiteles lehet-e az iskolák tevékenyégének értékelése annak figyelembe vétele nélkül, hogy kiket tud magához vonzani az iskola, hogy tehát milyen szintről indulnak a „sikerek begyűjtésében” azok a gyerekek, akik az egyes iskolákba járnak. Egy a köznyelvben elitnek mondott iskola felvételiztet, válogat a gyerekek között, eleve a jobb tanulókat veszi fel, a végső eredményei is lényegesen jobbak lehetnek az átlagosaknál, már csak e szelekció miatt is. A kritizálók tábora mindig élesen veti fel annak szükségességét, hogy valamilyen módon a pedagógiai hozzáadott értéket (PHÉ) kellene mérni, azt, amit az iskola tesz hozzá ténylegesen a tanulók tudásához.

Magam is „beszálltam” ebbe a vitába, néhány éve közöltem egy olyan gimnáziumi sorrendet, ami az Országos kompetenciamérésben (OKM) meghatározható PHÉ-t veszi alapul, és összehasonlítottam az így kialakuló listát a HVG rangsorával. Nagy volt a különbség.

E mostani tanulmány részben továbbgondolása az előzőnek. Ma több mindent látok szakmailag érdekes és a folyamatokat ténylegesen befolyásoló tényezőnek, szeretnék ezekről írni. De egy másik motivációm még fontosabb volt: szeretném felülvizsgálni és módosítani bizonyos tekintetben három évvel ezelőtt kialakított álláspontomat. A szakmai mondanivaló lényege nem változott, „nem álltam át a másik oldalra”, a rangsorkészítést most sem tartom értelmes tevékenységnek, a mégis elkészült rangsorok legtöbbjét megtévesztőnek tartom (a három éve készített sajátomat is, ezt már akkor is leírtam). De azt hiszem, differenciáltabban tudom megítélni azt a „teret”, amelyben e rangsorok szerephez jutnak, így némileg másképpen látom a funkciójukat is. Vagyis e tanulmányban egy a korábbinál finomabb optikával nézek a jelenségegyüttesre, és ezzel azt is bemutatom, miképpen formálódott a saját megközelítésem.

Már a korábbi tanulmányban leírtam, hogy a sorrendek nyilván mutatnak valamit, bármilyen alapon készültek is. Ha a „naturális mutatókat” (OKM teszteredményeket – de nem PHÉ-t –, versenyeredményeket, a továbbtanulási adatokat, nyelvvizsgaeredményeket) veszi figyelembe valaki, akkor kap egy sorrendet, ami függ ugyan a meghatározásának mikéntjétől, de mégiscsak azt mutatja meg, hogy mely iskolák azok, amelyekben a tanulók a legmesszebb jutnak a felkészülésben. Ez az eredmény értékelhető úgy, hogy nem tesszük fel az okokra vonatkozó kérdéseket. Első megközelítésben nem érdekel bennünket, hogy miért lettek adott iskolákban jobbak az eredmények. Ez következetes álláspont. A kérdés csak az, hogy van-e bármilyen információtartalma így a közölt sorrendnek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése