2017. október 17., kedd

AZ ÚJ OSZTRÁK KORMÁNY RÁERŐSÍTHET A KELET-EURÓPAI KÜLÖNUTASSÁGRA, VAGY NEM IS ANNYIRA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.10.17.


- Az osztrák választásokon kiütközött az ország feldolgozatlan náci múltja

- Új reményeket táplál az európai populizmus

- Paul Lendvai: Ausztriának nem kellene a saját nemzetközi megítélését kockáztatnia azzal, hogy beszáll a visegrádi légvár építésébe



New York Times


1. A vezércikk szerint a vasárnapi választásokon újra jelentkezett Ausztria náci múltja. A nyertes egy bevándorlás- és muzulmán-ellenes párt lett, és most egy olyan erővel együtt alakíthat kormányt, amelyet egykori fasiszták alapítottak. Ennyit azokról a reményekről, hogy a holland és a francia választások eredménye alapján a szélsőjobb leesett a politikai hullámról. A németeknél az AfD az első szélsőséges pártként került a hatalomba a 2. világháború óta. Ausztriában a győztes konzervatívok a migránsokkal szembeni félelmet lovagolják meg. A Szabadságpártot ugyanakkor jó viszony fűzi Trump több közeli munkatársához és Putyinhoz is, ahogy az már csak szokás manapság az európai radikálisoknál. Márpedig ez kihívás Kurz számára, akinek, ha tényleg új politikai kultúrát akar, el kell utasítania az FPÖ-t, annak mocskos múltjával, a Kremllel fenntartott méltatlan kapcsolatával és a washingtoni kormányzattól érkező aljasabb impulzusokkal. Azaz vagy a szociáldemokratákkal kell szövetséget kötnie, vagy több, kisebb párttal.

2. A lap Európa új, természetes állapotának nevezi, hogy Ausztria elbillent jobbra a választáson, mert a bevándorlás-ellenes populizmus és nacionalizmus egyre inkább szembekerül az unió elkötelezettségével, hogy nyitva tartja határait a kereskedelem és a bevándorlók előtt. Az osztrákok csaknem 58%-a voksolt a jobboldalra, illetve a szélsőjobbra. A győztes Kurz nagyrészt átvette a Szabadságpárt programját a menekültek és az iszlám-ellenesség ügyében. Az üzenet egyértelmű: a populizmus eleven a demokratikus Európában, különösen a keleti végeken. Ivan Krasztev bolgár politológus a migrációs válságot tartja a fő veszélynek az EU szempontjából. Ez a kérdés osztja meg a leginkább a Nyugatot és a Keletet, amely fenyegetésnek tekinti az igencsak kozmopolita értékeket, amelyekre az unió épül. Az osztrák választások győztese most aközött választhat, hogy próbálja-e meg elszigetelni a szélsőjobbot, vagy vegye be a kormányba és ott igyekezzen megszelídíteni. Brüsszelnek nemigen van kedve szankciókra, mivel a populista erők már hatalmon vannak a magyaroknál és a lengyeleknél. A German Marshall Alapítvány egyik elemzője megjegyzi, hogy a szervezet nem tudta jobb belátásra téríteni Orbán Viktort sem, pedig az illiberális demokráciát hirdetett.

Az EU számára a kihívás most hasonló ahhoz, mint ami Magyarország és Lengyelország részéről érte: a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciójából olyan kormány jönne létre, amely inkább a magyar és a lengyel hatalomra emlékeztetne, és nem a németre vagy a franciára. De nem Európa-ellenes, bár korlátozza a bevándorlást és csökkenteni kívánja az uniós vendégmunkásoknak járó juttatásokat, de ez ma már megszokott az unióban. Utóbbi számára nem marad más választás, minthogy vonakodva ugyan, de együttműködjön az ilyen vezetésekkel. A büntetéshez az kellene, hogy az érintett államok egyértelműen megsértsék a demokratikus értékeket és alkotmányos szabályokat. Így azután megtorlatlanul marad egy sor dolog Budapesttel és Varsóval szemben. A kizárás nemigen jöhet szóba. A German Marshall Alapítvány szakembere azt mondja, az Európai Néppárton belül meg lehetne vitatni a kifogásokat, mert hiányzik az informális politika, amellyel nyomást lehetne gyakorolni az érintett vezetőkre, hogy ne lépjék túl a demokratikus kereteket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése