2017. október 13., péntek

CSODABOGÁRNAK ÉS DEVIÁNSNAK SZÁMÍT AZ A FIATAL, AKI POLITIKÁVAL FOGLALKOZIK

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2017.10.13.


A rendszerváltás után felnőtt magyar fiatalokat szinte egyáltalán nem érdekli a politika. Az iskola és a család is „leneveli” őket erről, a kamaszok között pedig egyenesen ciki már az is, ha valaki híreket olvas. Fényes Csongor szociológus ennek okait kutatja, illetve azt, hogy vajon mi vitte rá a Hallgatói Hálózat, illetve a Momentum tagjait, hogy ebben a közegben is politikai szerepet vállaljanak. 

Minden tanulmányában leírja, hogy a magyar fiatalokat egyáltalán nem érdekli a politika. Ez változik-e az évek valamilyen irányban, élénkül vagy csökken az érdeklődés?

A 15 és 29 év közötti korosztályról 2000 óta négyévente készülnek nagymintás kutatások, országos reprezentatív felmérések. A politikai érdeklődés legalacsonyabb szintjét 2012-ben mérték, ötfokú skálán az egy jelenti az érdeklődés hiányát, öt pedig a legmagasabb szintjét. Öt éve 1,7 körül volt az átlag, ami rendkívül alacsony. Tavaly már kettő felett volt az érték. Ugyanezt méri egyébként a European Social Survey, az Európai Társadalmi Kutatások is, ahol a magyar fiatalok az európai élvonalban vannak, azaz külföldi társaikhoz képest többen mennek el szavazni.

Ugyanakkor ha a politikai részvételt nézzük, ott már az európai országok között a sor végén kullogunk: még az olyan kis erőfeszítéssel járó politikai részvételtől is idegenkednek a magyar fiatalok, mint egy petíció aláírása, a bojkott vagy részvétel egy tüntetésen. Pártnak a fiatalok egy-két százaléka tagja, azaz ez gyakorlatilag mérhetetlen. De ifjúsági tagozatokhoz sem kötődnek, csak lazán szerveződő, hálózatosan működő szervezetekben vesznek részt, ez mára ciki lett. Egy 2015-ös reprezentatív kutatásban megkérdezték főiskolásoktól és egyetemistáktól, mi az az egyetlen szó, ami eszükbe jut arról, hogy politika. Olyanokat mondtak: hazugság, lopás.

A Hallgatói Hálózat volt az első, amelynél megvizsgálta, vajon mi vitte rá a politikai szerepvállalásra a mozgalom tagjait.

A HaHa 2006-ban alakult, ám 2012-ben éledt újjá, pont akkor, amikor világszinten indultak olyan mozgalmak, mint az arab tavasz, az amerikai Occupy, illetve Spanyolországban a Los Indignados, azaz az elégedetlenek. Három-négy évig kutattam a HaHát, és eleinte az érdekelt, mennyire illeszthető be ezekbe a globális trendekbe. Ez azért volt izgalmas, mert a HaHa behozta az Occupy eszközeit Magyarországra: a térfoglalást, a tanácskozást, a bázisdemokráciát. Igaz, az egyetemfoglalás mintája egy 2009-es zágrábi akcióról mintázták, amelyről láttak egy dokumentumfilmet és eldöntötték, hogy ők is megcsinálják...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése