2017. október 15., vasárnap

EL KELLENE ENGEDNEM

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2017.10.15.


A héten megint bejött az alapítványhoz. Ő, akinek helyzete megoldatlan, megoldhatatlan, aki minden megjelenésével szembesít a tehetetlenségemmel. Akinek nincs helye sehol. És aki nem is akar sehol sem maradni.

Pszichiátriai kezelés alatt áll. Néha a kórházban tölt egy-két hetet, aztán ténfereg, csapódik valakihez, eltűnik hetekre, néha rendőrségi ügye van, néha becsúszik a kábítószer is, ilyenkor botrányt csinál, akkor visszakerül a kórházba, és kezdődik minden elölről.

Mikor nagykorú lett, az anyja nem vállalta, így hivatalos gondnoka van. Néha hazamegy, de csak egy-két napot bír, aztán megy, viszik azok, akik még ilyen állapotban is hasznot remélnek belőle, a család nem tudja visszatartani, de nem is akarja már, jobb, ha nincs otthon, nem csinálja a cirkuszt.

Ha kint van, és bajba kerül, mindig bejön hozzánk. A kórházból többnyire egyből idejön, hogy váltsuk ki a gyógyszerét, amit egy darabig szed, aztán elhagy. Ruháért, cipőért jön, kéthetente-havonta, néha ritkábban. Most is ezért jött, a szakadt nyári papucsban nem is tudom, hogy tudott eljönni idáig. Amit levesz, ki is dobjuk, rutinosan teszi ő is a kukás-zacskóba, akkor jön váltásért, mikor már ő sem bírja tovább hordani. És jön, ha megverik, ha sérülései vannak, ha nincs hova menjen, ha menekül onnan, ahol nyilvánvalóan futtatják. Ha éhes. Ha fertőzése van.

Pénzt is kér mindig, de azt nem adunk már, annak mindig rossz vége volt, sosem a buszjegyre fordította, amire kérte, hanem másra, próbáltuk, hogy megvettük neki a jegyet, feltettük a buszra, de ezzel sem oldódott meg soha semmi.

Azt, hogy prostituálják, nem tudom bebizonyítani. Az meg mindegy, ő mit mond, ki hinne annak a „bolond”lánynak? És ha be is bizonyítom, mire megyek vele? Jön a másik, aki használja. Előbb ő, aztán a haverjai, aztán mások is, pénzért. Amit persze elszednek tőle.

Ha itt van a környéken, gyakrabban jön, de ha hetekre eltűnik, tudjuk, valahol az ország más pontján járja ugyanezt az utat. Aztán többnyire kórház a vége máshol is, általában öntudatlanul szedik össze valahol. Az utóbbi időben legalább már nem külföldön, hanem itthon....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.