Szerző: MARTIN JÓZSEF PÉTER
2017.10.31.
Ennek a rendszernek a korrupció szerves része, nem pedig a mellékhatása - mondta Martin József Péter a Klubrádiónak adott interjújában. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a TAO rendszerről, a letelepedési kötvényekről és a sajtószabadságról is beszélt a Reggeli Gyorsban, ahol Dési János kérdezte.
Az Önök által indított perben a Kúria megállapította, hogy a TAO közpénz, bár Orbán Viktor korábban ennek ellenkezőjét nyilatkozta. A perelt minisztériumoknak most ki kell adniuk a támogatássokkal kapcsolatos adatokat. A sportcsapatokhoz kerülő támogatás jelentős része a felcsúti Puskás Akadémiánál kötött ki, de az nem tudjuk, hogy kiktől. Korábban is titkolták, hogy az egyes cégek melyik egyesületeket támogatják?
Azt mindig lehetett tudni, hogy melyik sportcsapatok mennyi pénzt kaptak, de azt, hogy melyik vállalatok adták a támogatást, nem hozták nyilvánosságra, azért kellett perelnünk. Egy nagyjából két éves procedúra végére került pont a Kúria ítéletével. Kezdettől fogva úgy gondoltuk, hogy közpénz kerül a klubokhoz, itt a cégek nem az adózás utáni eredményükből támogatják a sportot, hanem az adózás terhére, ennyivel kevesebb folyik be a költségvetésbe.
„2011 és 2016 között pontosan 360 milliárd forint TAO támogatást fizettek ki, ennyivel lett kevesebb az adóbevétel. 2017-re még csak becsült adatunk van, de összességében 450 milliárd forint körüli összeg nem folyt be az államkasszába. Ez több mint a magyar GDP egy százaléka.”
A másik probléma, hogy a TAO pénzek elosztása láthatóan nem teljesítmény alapján történik, különben nem Felcsútra, Kisvárdára és Mezőkövesdre kerülne a legtöbb pénz. Átláthatatlan a rendszer, és nem lehet tudni, hogy a cégek mit kapnak a támogatásért cserébe. Ha megjönnek a kiperelt adatok látni fogjuk, hogy éppen azok a cégek nyertek-e a közbeszerzéseken, amik TAO támogatást fizettek a megfelelő kluboknak.
Az én igazságérzetemet az is zavarná, ha teljesítményalapon osztanák el ezt a pénzt, mert akkor is azt mondanám, hogy ha a sportot támogatja az állam, akkor az legyen benne a költségvetésben, és legyen világos, hogy milyen elvek alapján segítik a klubokat.
Sokak számára probléma lehet, hogy a kormány ennyit költ a sportra. Én is tudnám kritizálni arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt oktatásra is költhetnék, de ezt felvetni nem a Transparency International feladata, mi a rendszer átláthatatlanságával foglalkozunk. Vélelmezhető, sőt tulajdonképpen bizonyítható, hogy a cégek nem önként döntenek arról, hogy kit támogatnak. A sportkluboknak pályázniuk kell a szövetségeknél, a szövetségeknek pedig a minisztériumoknál, a felettes szervnek komoly beleszólása van abba, hogy egyáltalán kik és mennyi támogatást kapnak.
Egy cég szempontjából nem nagy kockázat a sportklubokat támogatni, hiszen ezt a pénz úgyis be kellene fizetniük a költségvetésbe.
Közben pedig szerezhetnek egy jó pontot a hatalomnál. Ez egy cinikus rendszer, ami - mint cseppben a tenger - mutatja a torzult intézményrendszer lényegét. Ez azért káros, amiért káros az egész államkapitalista, haveri rendszer is, ami kialakult Magyarországon, mert eltorzítja az erőforrások felhasználását. Nem az érdemek és a teljesítmény, hanem politikai preferenciák alapján osztogat. A lojalitás, vagy ha megengedőbbek vagyunk a kapcsolati tőke sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a teljesítmény. Ebből a szempontból a TAO rendszer állatorvosi ló.
Az ember úgy érzi, hogy valójában nem a sport számít, hanem hogy mennyi pénzt lehet kivonni a rendszerből, és magánzsebekbe juttatni. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ennek a 450 milliárd forintnak egy része nem a sportba került, miközben az élsport környékén is úsznak a pénzben, negyedosztályú falábúak visznek haza hihetetlen pénzeket.
Túl van finanszírozva ez az ágazat, könnyen előállhat az a helyzet, hogy egy kevésbé sikeres klubnál olyasmire is költenek, amire nem kellene, vagy annyit, ami már nem indokolható. Ezt mi is a rendszerszintű korrupció egyik megnyilvánulási formájának tekintjük, de azt el tudom fogadni, hogy kisebb sportkluboknál a TAO el tudott indítani fejlesztéseket, több gyereket tudnak képezni, mint korábban. Ez lehet a rendszer pozitív mellékhatása, de a TAO ettől még torzítja az erőforrásokat és erősen vélelmezhető a korrupció...
Azt mindig lehetett tudni, hogy melyik sportcsapatok mennyi pénzt kaptak, de azt, hogy melyik vállalatok adták a támogatást, nem hozták nyilvánosságra, azért kellett perelnünk. Egy nagyjából két éves procedúra végére került pont a Kúria ítéletével. Kezdettől fogva úgy gondoltuk, hogy közpénz kerül a klubokhoz, itt a cégek nem az adózás utáni eredményükből támogatják a sportot, hanem az adózás terhére, ennyivel kevesebb folyik be a költségvetésbe.
„2011 és 2016 között pontosan 360 milliárd forint TAO támogatást fizettek ki, ennyivel lett kevesebb az adóbevétel. 2017-re még csak becsült adatunk van, de összességében 450 milliárd forint körüli összeg nem folyt be az államkasszába. Ez több mint a magyar GDP egy százaléka.”
A másik probléma, hogy a TAO pénzek elosztása láthatóan nem teljesítmény alapján történik, különben nem Felcsútra, Kisvárdára és Mezőkövesdre kerülne a legtöbb pénz. Átláthatatlan a rendszer, és nem lehet tudni, hogy a cégek mit kapnak a támogatásért cserébe. Ha megjönnek a kiperelt adatok látni fogjuk, hogy éppen azok a cégek nyertek-e a közbeszerzéseken, amik TAO támogatást fizettek a megfelelő kluboknak.
Az én igazságérzetemet az is zavarná, ha teljesítményalapon osztanák el ezt a pénzt, mert akkor is azt mondanám, hogy ha a sportot támogatja az állam, akkor az legyen benne a költségvetésben, és legyen világos, hogy milyen elvek alapján segítik a klubokat.
Sokak számára probléma lehet, hogy a kormány ennyit költ a sportra. Én is tudnám kritizálni arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt oktatásra is költhetnék, de ezt felvetni nem a Transparency International feladata, mi a rendszer átláthatatlanságával foglalkozunk. Vélelmezhető, sőt tulajdonképpen bizonyítható, hogy a cégek nem önként döntenek arról, hogy kit támogatnak. A sportkluboknak pályázniuk kell a szövetségeknél, a szövetségeknek pedig a minisztériumoknál, a felettes szervnek komoly beleszólása van abba, hogy egyáltalán kik és mennyi támogatást kapnak.
Egy cég szempontjából nem nagy kockázat a sportklubokat támogatni, hiszen ezt a pénz úgyis be kellene fizetniük a költségvetésbe.
Közben pedig szerezhetnek egy jó pontot a hatalomnál. Ez egy cinikus rendszer, ami - mint cseppben a tenger - mutatja a torzult intézményrendszer lényegét. Ez azért káros, amiért káros az egész államkapitalista, haveri rendszer is, ami kialakult Magyarországon, mert eltorzítja az erőforrások felhasználását. Nem az érdemek és a teljesítmény, hanem politikai preferenciák alapján osztogat. A lojalitás, vagy ha megengedőbbek vagyunk a kapcsolati tőke sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a teljesítmény. Ebből a szempontból a TAO rendszer állatorvosi ló.
Az ember úgy érzi, hogy valójában nem a sport számít, hanem hogy mennyi pénzt lehet kivonni a rendszerből, és magánzsebekbe juttatni. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ennek a 450 milliárd forintnak egy része nem a sportba került, miközben az élsport környékén is úsznak a pénzben, negyedosztályú falábúak visznek haza hihetetlen pénzeket.
Túl van finanszírozva ez az ágazat, könnyen előállhat az a helyzet, hogy egy kevésbé sikeres klubnál olyasmire is költenek, amire nem kellene, vagy annyit, ami már nem indokolható. Ezt mi is a rendszerszintű korrupció egyik megnyilvánulási formájának tekintjük, de azt el tudom fogadni, hogy kisebb sportkluboknál a TAO el tudott indítani fejlesztéseket, több gyereket tudnak képezni, mint korábban. Ez lehet a rendszer pozitív mellékhatása, de a TAO ettől még torzítja az erőforrásokat és erősen vélelmezhető a korrupció...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.