2017. október 22., vasárnap

FELJEGYZÉSEK A PELENKÁZÓ MELLŐL 13. - CSAK AZT MONDD

TÖRÖK MONIKA BLOGJA
Szerző: TÖRÖK MONIKA
2017.10.19.


Semmi újat nem fogok én itt feszegetni, aki próbálta, tudja.

A skacok híznak, mint a disznók, mi ezzel arányban nagyon szépen fogyunk - a családi átlag rendben van.
Mostanra már mindkét ördögfióka hiba nélkül teljesíti az alapelvárást, hogy ha a legnagyobb és legkétségbeesettebb üvöltésre megjelenek az életmentő eszközökkel, édes, angyali mosollyal fogadnak, hogy csak hiányoztam nekik.
Nehéz ilyenkor haragudni rájuk, mondjuk, meg se próbáltam még.

Néhány lételméleti kérdés azért felmerült bennünk itt az elmúlt két hónapban.

Hány lépést lehet a békésen szendergő dedek szobájától lábujjhegyen megtenni a következő üvöltésig?
Honnan tudják, hogy a ház egy igen távoli sarkában épp leültem vagy eldőltem hosszában?
Miért akkor jön ki a túltöltésből származó fölösleg a szájukon, amikor elégedetten már elvettem a büfiztetés közben használt pelust?
Miért jó a vízbe kakilni vagy pisilni? És az éppen kicserélt, tiszta pelusba?
Miért megnyugtatóbb a heavy metal, mint - teszem azt - Mozart? Ott is van üstdob, elvileg működnie kéne.
Ha kellőképpen rugalmas vagyok és azt mondom, letojom, mikor kellene elvileg ébren lenniük és áttérünk éjszakai üzemmódra, miért alusszák át édesen az éjszakát?
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése