2017. október 5., csütörtök

MÁR A KORMÁNY IS RÁJÖTT, HOGY A KÖZMUNKÁS RENDSZERT VISSZA KELLENE ÉPÍTENI - VÁRHEGYI ÉVA

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2017.10.05.


A kormányzati programoknál a piaci igényeket kellene elsősorban figyelembe venni ahelyett, hogy csak bizonyos iparágakat fejlesztenek az EU-ból érkező támogatásokból - így vélekedett a Pénzügykutató tudományos tanácsadója a Reggeli gyorsban. Várhegyi Éva azokra a kormányzati érvekre, miszerint az uniós források csak egy szeletét jelentik a magyar gazdaság teljesítményének úgy reagált: nem hisz a nagy, államilag irányított fejlesztéspolitikában. Várhegyi Éva azt is problémának tartja, hogy 2010 óta egyes szektorokat különadókkal fojtogatnak, emellett a források elosztása nem kiegyenlített, a tartós növekedés pedig nem célja az államnak.

Számos esetben a programokból származó pénzeket látványberuházásokra, stadionokra, semmibenéző kilátókra és kisvasút-fejlesztésre költik, és gyakran az tapasztalható, hogy a kormány a saját klientúráját támogatja az aktív gazdaságélénkítés helyett.

Az MTA doktora elmondta: a multinacionális cégek magyarországi szereplése részben pozitív hatással is lehet a gazdaság teljesítményére, ha egy versenyképes beszállítói hálózaton keresztül más területekre is kifejti a hatását. Problematikus azonban az, hogy a gazdaság egy-egy iparágra, elsősorban az autógyártásra nehezedik, és ha ez a láb valamiért megroggyanna, akkor azt a rendszer egésze megérzi. A jelenlegi helyzetben ez az iparág húzza az exportot és komoly hatással van a GDP alakulására is, de mint ahogy a közgazdász elmondta, az adatok alapján az elektronikai ipar is fokozatosan felfejlődik az autógyártás mellé, ami részben csökkentheti a kockázatokat. Megismételte: ha sikerülne az ipari termelést többlábúvá tenni, abban az esetben is nagyon fontos, hogy ne az állam irányítsa a piaci folyamatok helyett a gazdaság igények kielégítését.

Az Orbán-kormány a 2008-as pénzügyi válságot követően kezdte szorgalmazni, és aktívan kiépíteni a fokozottabb állami szerepvállalást a gazdaság különféle területein, a bankszektortól az energiaszolgáltatáson át a hulladékkezelésig. Várhegyi Éva erre úgy reagált: jelentősen eltérő volt a kormány válságkezelése a nyugati országok-beli tapasztalatokhoz képest. Míg más országokban a stabilitás érdekében államosították részben vagy egészben a bankokat (ezeket később privatizálták), addig a magyar kormány a jelek szerint a saját környezetében levő gazdasági szereplőknek játssza át azokat. A szakember szerint nemzetközi, így a görög és portugál példák is mutatják, hogy az uniós támogatási rendszer nem minden esetben éri el az eredetileg kitűzött célját: a presztízsberuházások mellett a infrastrukturális fejlesztések (sztrádák építése, vasúti és úthálózat fejlesztése) nem mindig érik el a céljukat, nem élénkítik kellőképpen a gazdaságot...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése