2017. október 11., szerda

POLITIKA ÉS GAZDASÁG

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.10.11.


Kedves Olvasók!

Korábban a "Demokrácia, diktatúra, nácizmus" című cikksorozatomban már közreadtam a demokráciaelméletemet végtelenül leegyszerűsített formában. Ott megállapítottam azt, hogy az orbáni liberális demokrácia modell még megfelel a Lisszaboni Szerződés feltételeinek. Az alábbiakban az orbáni modell gazdaságpolitikáját fogom elemezni. Ezt a kis részletet a Legitim maffia (2014) című könyvemből hozom ide, további részletek ott olvashatók.


Ahhoz, hogy teljes mélységében megértsük azt, hogy milyen változások történtek hazánkban 2010 után a gazdaságpolitikában, először érdemes elméletileg is megvizsgálni a politika és a gazdaság viszonyát. Vagyis azt kell vizsgálnunk, hogy mi az állam, mint egy központosított hatalmi intézmény szerepe a társadalmi mozgások irányításában a modern liberális demokráciákban. Maga az a tény, hogy a francia forradalom után kialakuló demokráciákban liberalizált minden, ami a társadalmi lét-formákhoz tartozik, eleve meghatározza az állam szerepét is. Ebben a politikai rendszerben az állam mintegy szervező, koordináló szerepet tölt be és a lehető legnagyobb szabadságot enged az emberek elképzeléseinek, akaratának, vágyainak, innovatív képességeinek. Az állam elsődleges feladata az, hogy azt a keretet határozza meg, amelyben maga a társadalmi létformák működhetnek. Legfontosabb fejlesztő, átalakító feladata pedig az, hogy ezt a keretet úgy változtassa meg, hogy az a külső és belső politikai, gazdasági feltételekhez a legadekvátabban idomulhasson, ami által a társadalmat alkotó egyének a közjó megvalósítása érdekében is a legtöbbet tehetik. Tehát az állam, mint intézményrendszer, illetve maga a politika, mint egy hatalmon lévé párt elképzelése az állam működéséről, a társadalmi mozgások irányításáról, viszonylagosan különválik minden egyéb társadalmi létformától, és miután a működésének a kereteit meghatározta, abba lehetőleg nem szól bele. Kivéve nyilván azokat az eseteket, amikor a működési kereteket szét-feszítik, és ezáltal az egész politikai rendszer stabilitása meg-inoghat. Magyarország ilyen szempontból olyan szerencsés helyzetben van, hogy ezeket a szabályozókat nem kell kitalálnia, és minden kormányváltáskor újraalkotnia, hiszen maga az Európai Unió adja és követeli meg azok betartását. Az egyes nemzetállamoknak csak olyan szerepe lehet, hogy alkalmasint egy-egy szabályozót a nemzeti sajátosságoknak, illetve nemzeti céloknak megfelelően újraír, de mindez nem lehet ellentétes magával a Lisszaboni Szerződéssel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése