Szerző: bl
2017.11.21.
A csaknem nyolc éves Orbán-uralom vesztesei a nyomorban, elesetten élők. Szegények minden korban és rendszerben voltak. Azonban a rendszerváltás óta még sohasem volt ennyi kiszolgáltatott, egyik napról a másikra vegetáló ember, mint napjainkban.
Ma hazánkban több mint négymillió ember él a létminimum alatt, kilátástalan helyzetben, kiszolgáltatottan. Százezrek tengődnek emberhez méltatlan körülmények között. Megtapasztalhatták, hogy a Fidesz beváltotta választási ígéretét. Nem hagytak senkit az árokparton, páros lábbal, teljes erejükkel belerúgták őket a mély árokba. Kiút számukra nincs. Esélyük, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek, nincs. Gyermekek tízezrei éheznek hétvégén, hiszen a családjukban talán még kenyérre sem futja mindig. Az óvónők, az általános iskolai pedagógusok sokat tudnának arról beszélni – ha mernének –, hogy hétfőn hány gyermek megy az intézménybe éhesen.
A sikertörténetnek beállított közmunkaprogram – amiről a múlt heti pártkongresszuson az „örökös miniszterelnök” ódákat zengett – nem egyéb, mint szemfényvesztés. Nevezhetnénk modern kori rabszolgamunkának is, hiszen a közmunkásnak sincs becsülete, értéke. Esélyük sincs arra, hogy visszataláljanak a munka világába – így mindent zokszó nélkül vállalnak. Aki nem gazsulál, netán szólni mer valami nem tetszőt, azt könnyen kipenderítik még a közmunkából is. Oszt jó napot – hogy egy klasszikust idézzek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.