2017. november 28., kedd

AZ ELMÚLTHUSZONHÉTÉVEZÉS NEM VEZET SEHOVÁ, DE AKKOR MIT KEZDJÜNK A POLITIKAUNDORRAL?

MÉRCE
Szerző: BOGÁTIN BENCE
2017.11.28.


Múlt csütörtök este az ELTE lágymányosi campusán négy ellenzéki párt képviselői ültek le egymással az Angelusz Róbert Szakkollégium által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, hogy közösen kimatekozzák, miért ódzkodnak a politikától a fiatalok, és hogyan lehetne őket cselekvésre bírni. A közéleti ötletbörze ugyan nem volt mentes értékes párbeszédtől és konstruktív megállapításoktól, de mások felelősségének készséges elismerése és a mundér becsületének védelme egy kicsit mégiscsak előbbre való volt.

A szeánsz közvetlen előzménytörténete 2011-ig vezethető vissza, ekkor írta le ugyanis Szabó Andrea, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a magyar fiatalok politikai aktivitásának vizsgálata közben azt a három nagy csoportot, amelyből szerinte a pártpolitika a fiatalokat toborozza. Ezek voltak a nemzeti radikális Kurucinfo-nemezedék; a megfelelés és a behódolás alapélményével bíró Tusványos-nemzedék (vagy második Fidesz-generáció); valamint a zömmel városi, kicsit zöld, kicsit liberális, kicsit bal, kicsit konzervatív, kifejezetten EU-párti és progresszív csoport, a Critical Mass-nemzedék.

A fiatalok politikai orientációját és aktivitását mérő kutatások azóta is azt erősítik meg, hogy – cselekvés szintjén legalábbis – egy új csendes generációval van dolgunk, akiket nehéz rábírni arra, hogy közügyekkel foglalkozzanak. A Kutatópont Intézet tavalyi ifjúságkutatása is arra mutatott rá, hogy a 15-29 évesek 44 százalékát egyáltalán nem, 20 százalékát pedig alig érdekli a politika.

Ez utóbbi mérés egyébként annyiban árnyalja az összképet, hogy a szakmából többen, köztük Sík Endre, a Tárki kutatója is azzal a kritikával illették, hogy a már külföldre emigrált fiatalok hiányoznak a mintából, így nehéz a kutatás konklúzióit a teljes magyar ifjúságra vonatkoztatni. Arról ugyanakkor konszenzus van a szakemberek között, hogy a Nyugat-Európában élő magyar fiatalok megkérdezésére még nincs olyan megoldás, ami a reprezentativitás követelményeinek megfelel. A fiatalok politikai aktivitásának a témáját kora tavasszal a Momentum felbukkanása melegítette fel, akkor a HVG vetítette rá Szabó Andrea kategóriáit az aktuális belpolitikai helyzetre.

Az eseményre a Momentum Orosz Annát, az LMP Kanász-Nagy Mátét, a Jobbik Farkas Gergelyt delegálta, míg a rutint (és az MSZP-t) Kunhalmi Ágnes képviselte. Utóbbi – ha elvegyülnie nem is sikerült teljesen fiatalabb kollégái között – érezhetően könnyebben megtalálta a közös hangot beszélgetőpartnereivel, mint ahogyan tették volna azt a generációs különbségeket áthidalni feltehetően még kevésbé képes párttársai...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése