2017. november 25., szombat

AZ ORBÁN-REZSIM KARAKTERÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: Debreceni József
2017.11.24.


A hatalmi képlet világos: autokráciáról, azaz egyeduralomról beszélhetünk, amely a jogállam szétzilálása okán nyugodtan nevezhető önkényuralomnak is. Nem holmi középlénnyel van dolgunk a demokrácia és a diktatúra határán: a kettő közti vízválasztó túloldalán található az uralmi berendezkedés. A diktatúra felőli lejtőn. A működés során minden fontos ügyben egy személy akarata érvényesül, érdemi ellensúly és kontroll nélkül. Nem a hatalom igazodik a joghoz, hanem a jog a hatalomhoz.

Mindez burkoltan és indirekt módon zajlik, a demokrácia kiüresített díszletei között, mellőzve a kemény hatalmi eszközöket és a törvénytelen erőszakot. Látszatra szólás- és véleményszabadság van: bárki szabadon kritizálhatja a rezsimet, cikket írhat, hangosan tiltakozhat, szervezetten tüntethet ellene. Alapíthat politikai pártot, de szabadon elhagyhatja az országot is – mindezek hatalmas különbséget jelentenek a kemény diktatúrák világával szemben. De minőségi különbség van az Orbán-rezsim és a hozzá amúgy nagyon hasonló Putyin-rezsim, illetve a posztszovjet térség egyéb uralmi képződményei között is. Nálunk nincsenek politikai gyilkosságok, a hatalom nem öl és nem veret meg ellenzéki politikusokat, újságírókat. A nyomásgyakorlás puhább eszközeit alkalmazza: ellenfeleit nem megsemmisíti, csak megfélemlíti, elszigeteli, egzisztenciálisan ellehetetleníti. Uszító kampányokat folytat, lehengerlő propagandagépezetet működtet, s a nyomasztó erőfölény jegyében zajló, manipulált választásokon újra és újra szert tesz a demokratikus legitimáció látszatára. Amire szüksége van, hiszen saját magát a hívei és a nyugati világ előtt is demokratikusnak maszkírozza: csak így maradhat az Európai Unió és a NATO számára anyagi előnyöket nyújtó közegében...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése