2017. november 26., vasárnap

ÉLETKÉP-TÖREDÉK A MÁBÓL, KÖZÉLETI GIGOLÓKKAL ÉS BETOJT NÉMÁKKAL A CINKOSOK KÖZÖTT

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2017.11.26. 


Milyen sokan kerültek hirtelen reflektorfényben, porondra, ebben az illiberális csinn-bumm cirkuszban olyanok, akik elsősorban nem intellektuális képességeikkel kápráztatták el a nagyérdeműt, hanem életrevalóságukat – hátba veregetős bratyizással kísért – szerzésmániájukkal bizonyították.

Újkori szerencselovagok, akik jókor voltak jó helyen. Koronaőrből lett sejtelmes tanácsadónak hitt, lokálos látogatóból vedlett gagyi lapkiadó. Tengerentúli harsány reklámú filmproducerből háziasított kaszinótulajdonos és média-selyemfiú. Gázszerelőből továbbképzett milliárdos mangalicatenyésztő és kezdetekben konkurens nélküli bankvezérből lett marhatenyésztés melletti, bukást bukásra halmozó foci szövetségi elnök. Napestig sorolhatnám a többieket!

Azt, hogy a mostani belügyér volt cégeinek, amelyeknek vezetői és új tulajdonosai közül már senkinek sincs semmilyen kapcsolata a miniszterrel, hiszi a piszi. Csak emlékeztetem a nagyérdeműt, hogy ezek a cégek a Magyar Villamos Művektől, a Magyar Fejlesztési Banktól, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől több állami megbízást is kaptak korábban. És akkor még ki is hagytam jó párat, amelyek ugyancsak megelőztek másokat a közbeszerzésekben.

A trafik-mutyi nemzeti jóllakottjait már meg sem említem, mint ahogy a futsalos külügyérről sem szólnék, aki egykoron 9,7 millió forintos keresetéből 12,5 milliót tudott lazán félre tenni. De nem szólnék a volt zuglói fineszes polgármesterről, aki nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a listaáron 20 millió forintba kerülő új Mercedes-Benzét. És nem pazarolnám a betűket egy volt miskolci alpolgármesterre sem, akiről azért annyit megjegyeznék, hogy a Fidesz-aranyköpések egyik díjazottjaként böfögte fel egykoron azt, hogy természetesen meg lehet élni havi 47 ezer forintból

Szerencsejátékosok persze az eddig felsoroltakon kívül is vannak. Életvitelszerűen tengerentúlon élő magyarok, kormánytagok csókosai habzsolják a Fidesz és a kaszinók adta lehetőségek profitjait és menekítik ki az országból így szerzett vagyonukat adóparadicsomokba. A Tax Justice Network adatai szerint, Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedben az offshore jelenség miatt. Több százmilliárd dollár magántőke – a teljes magyar államadósság sokszorosa – került offshore számlára.

Az adóparadicsomokba pedig nem azért viszik a vagyonokat, hogy ott kedvezőbb feltételek mellett forgassák a tőkét. A legtöbb ilyen helyre a milliárdosok be sem teszik a lábukat, nem költenek, és nem termelnek itt, egyszerűen csak odaviszik a pénzüket, hogy teljesen kivonják az országuk adózása alól – állítja Christensen, a már említett Tax Justice Network igazgatója.

Förtelem, ami ebben az országban van. A magyarok meg néznek, mint a moziban. Akik egzisztenciális okok miatt hallgatnak félelemből, az még megbocsájtható, hiszen évszázados örökség ez, a történelem során már többször belerokkantunk. De akik szerzésmániájuk, a „kaparj kurta neked is jut” alapon kussolnak, megfertőződve a mostani kormány illiberális kórokozóival, azok a cinkosok között némán tűrik ezt a förtelmet, nem törődve azzal a mély szakadékkal, ami a szegények milliói és a gazdagok között van idehaza...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése