2017. november 28., kedd

ORBÁN A RÉGI EURÓPA PÓTLÉKAKÉNT ÜNNEPLI KÍNA BEVÁSÁRLÓÚTJÁT - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2017.11.28.


Több külföldi lap is terjedelmes elemzést szentel a kínai miniszterelnök és a kelet- és közép-európai országok vezetőinek részvételéveltartott budapesti csúcstalálkozóról. A bécsi Der Standard cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök a régi Európa pótlékaként ünnepli Kína bevásárlóútját. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy lényegében nagyszabású infrastruktúra-projektekről és azok finanszírozásáról van szó.

A New York Times és a Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a kelet- és közép-európai országok vezetőivel tartott budapesti csúcstalálkozón kilátásba helyezte Kína és a térség szorosabb gazdasági együttműködését. A cikk idézte Li Ko-csiang azon kijelentését, hogy Peking az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok hasznos kiegészítőjeként tekint erre a regionális együttműködési keretre.

A Hszinhua kínai hírügynökség szintén azt emelte ki a világ legnépesebb országa kormányfőjének budapesti beszédéből, hogy Kína és a kelet-, illetve közép-európai térség 16 országa közötti együttműködést „nem geopolitikai eszköznek”, hanem gyakorlatias régióközi kooperációnak kell tekinteni, amely hasznos ösztönzője Kína és az Európai Unió viszonyának.

A pozsonyi Pravda felhívja a figyelmet arra: a kelet- és közép-európai 16-ok és Kína együttműködésének a bővítése egyes bírálók szerint elsősorban Kínának a térségbeli befolyásnövelését célozza. Az érem másik oldala viszont az, hogy nagyon nehéz lenne elvárni a térség országaitól a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére irányuló nagyvonalú kínai ajánlat visszautasítását – véli a szlovák lap.

A bécsi Der Standard terjedelmes elemzést szentel a kínai miniszterelnök részvételével rendezett budapesti csúcstalálkozónak. A cikk szerint Orbán Viktor miniszterelnök a régi Európa pótlékaként ünnepli Kína bevásárlóútját. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy lényegében nagyszabású infrastruktúra-projektekről és azok finanszírozásáról van szó. Az ügy kényes, mert a kínaiak mindent maguk akarnak csinálni.

Építőbrigádjaik hidakat, utakat, vasutakat építenének, bankjaik előfinanszíroznák a költségeket, a fogadó országok pedig mindent fizetnének – olvasható a Der Standardban, kiegészítve azzal, hogy mindez a legkevésbé sem zavarja Magyarország jobboldali populista miniszterelnökét, aki 2010-es hivatalba lépése óta keleti gazdasági offenzívát indított, és akit minden olyasmi fellelkesít, ami kívül esik az Európai Unió szigorú szabályrendszerén – holott az ország 2004 óta EU-tag. Az osztrák lap részletesen ismerteti a főként a balkáni térségben eszközölt, illetve tervezett kínai beruházásokat, és megállapítja: politikai kihívást jelenthet, hogy néhány térségbeli állam gazdasági érdekei szembe mehetnek az unió közösségi szellemével. Erre már volt is látványos példa, így Görögország – ahol a pireuszi kikötő a kínaiaké - ez év júniusában az ENSZ-ben megakadályozta, hogy közös uniós bírálatot fogalmazzanak meg Kína emberi jogi politikáját illetően...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése