2017. november 15., szerda

SZIVÁRVÁNYOS ÁTVERÉS

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2017.11.15.



A szexuális kisebbségek jogai adják a kortárs nyugati világ egyik legfeszültebb kultúrharcának témáját. A kultúrharcok egyik meghatározó tulajdonsága, hogy bár látszólag egy fontos társadalmi kérdésre próbálnak választ adni, valójában egyetlen céljuk a harc maga. Amikor egy politikai ügy kultúrharccá változik, akkor már nem az a célja, hogy egy kérdésre a lehető legelfogadhatóbb választ adja, a lehető legtöbb embernek javítsa az életét, hanem az, hogy a harcoló felek értékeit, identitását megjelenítse. A kultúrharc révén a felek megmutathatják, mennyire haladók és elfogadók, vagy épp mennyire konzervatívak és tisztelik a hagyományokat.

A kultúrharc ideális kimenetele nem a kompromisszum és a megoldás, hanem folytonos küzdelem általi önmarketing. A kultúrharcban összeférhetetlen értékek ütköznek, így a harc csak akkor tudna megszűnni, ha az ellenfél megszűnik létezni.

Probléma az is, hogy mivel a kultúrharc számára csak egyetlen fontos dimenzió létezik, ezért sokszor érthetetlen árukapcsolásokat hoz létre, hiszen az ellenségem ellensége a barátom.

Nincs is erre jobb példa, mint az, ahogyan az utóbbi időben sokszor a szexuális kisebbségek jogai és a nagyvállalati érdekek összefonódtak. Múlt heti hír, hogy az amerikai Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council, HRC) a legjobb LMBTQ munkahely címmel tüntette ki Monsanto nevű amerikai multit...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése