Szerző: CSEPELYI ADRIENN
2017.12.02.
- „Nem vagyunk svédek, nem szeretnénk oroszok lenni, hadd lehessünk hát finnek!” – jól idézem?
- Tökéletesen! Ez Adolf Ivar Arwidsson író ismert mondása. Az író szándéka az volt, hogy bátorítsa a finn embereket.
- Mi tesz egy országot országgá, egy népet nemzetté?
- A nemzetépítés folyamat. Az embereknek érezniük kell valamit, ami egyesíti őket. Ez lehet a nyelv, a kultúra, a közös történelem, egy darab föld, közös történetek – sokféle variáció van. Finnországban ezek együttese volt meg. A finnek és a svédek több mint 700 évig közös országban éltek. Ez nagyon-nagyon hosszú idő. Ugyanazokat a csatákat vívtuk, ugyanazok a remek vagy épp ostoba uralkodók befolyásolták a sorsunkat, ezért a kapcsolatunk ma is szoros. Minden svédnek vannak rokonai Finnországban és fordítva. A finnek 6 százalékának ma is a svéd az anyanyelve. De a századelőn családok tízezrei döntöttek úgy, hogy a finnt választják elsődleges nyelvként, hogy az lehessen a magaskultúra, a kormányzás és az oktatás nyelve.
- Végeztem egy kis közvélemény-kutatást: rengetegen megdöbbentek, hogy Finnország még csak százéves, és vajmi keveset tudnak a függetlenedésről.
- Amikor 1809-ben Svédország elveszítette az oroszok elleni háborút, Finnország autonóm nagyhercegséggé vált saját parlamenttel, hadsereggel. Ezután kezdett erősödni a finn függetlenségi mozgalom. Az alapötlet nagyon egyszerű volt: jobbnak lenni Oroszországnál. Mindenkinél. 1860-ban a finn hivatalos nyelvvé vált, finn iskolákat alapítottak. Ekkor sok család adaptálta a nyelvet. Az enyém is: a svéd családnevet is finnre cseréltük egy nagyobb ügy érdekében. Aztán a világháborús felfordulás közepette, 1917. december 6-án megszületett a független Finnország. Az első finn kormány két minisztere is budapesti nagykövet lett később. Izgalmas, nem?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.