Szerző: KMH
2017.12.21.
Az idők során sokakat lenyűgözött az, hogy a zsidó nemzet még mindig létezik. Bár történelmünk tele van szenvedéssel, szomorúsággal és üldöztetéssel, a zsidók mindig hihetetlen ellenállással és erővel néztek szembe a nehézségekkel. Mi a titkunk? Hogyan őriztük meg különlegességünket és egyedi hagyományainkat? Hogyan akadályoztuk meg a világ nemzeteivel való asszimilálódást? Erre a kérdésre találunk választ a hetiszakasz egyik gondolatában.
Könnyen lehet, hogy a Tóra egyik legdrámaibb története szerepel ebben a szakaszban. Miután a testvérei eladták, és 22 évet volt távol a családjától, József felfedi kilétét. A testvérek nem tudták, hogy aki kínozza és kémkedéssel vádolja őket, aki bebörtönözte Simont, és valószínűleg ő volt, aki eladta Benjámint rabszolgának, az nem más, mint József.
Amikor József végre elárulja, hogy ki ő (1Mózes 45:3), a testvérek rácsodálkoznak. József egy hosszú monológgal vigasztalja őket, és megbocsát nekik. Azt is megparancsolja a fivéreknek, hogy hozzák Jákobot Egyiptomba.
Képzeljük csak el! A Józseffel való találkozással a testvérek éppen most élték meg életük egyik legmegdöbbentőbb pillanatát. Nem fognak-e vajon elgondolkozni azon a helytelen döntésen, amelyet évekkel ezelőtt hoztak József eladásával? Mégis József attól tart, hogy tórai dolgokkal fognak foglalkozni és ezért el fognak tévedni a hazafelé tartó úton. József természetesnek tartja, hogy fivérei a Tórához fordulnak majd utazásaik során...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.