Szerző: UDVARHELYI TESSZA
2017.12.02.
hanem Te – készülj rá!” (a Közélet Iskolája egyik képzésének résztvevője)
2018 áprilisában országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Ebből egyelőre annyit érzékelünk, hogy a kormány egyre mélyíti a változó célpontokra irányított gyűlöletkampányát, a Jobbik továbbra is erős, a magukat liberálisnak és baloldalinak tartó pártok pedig töketlenkednek. De mi közünk van mindehhez nekünk, civil szervezeti dolgozóknak, önszerveződő csoportok tagjainak, szabadúszó aktivistáknak és társadalmi mozgalmak szimpatizánsainak?
A Közélet Iskoláját 2014-ben azért hoztuk létre, mert úgy éreztük, sokkal komolyabban kell vennünk azt az elmaradást, amit a rendszerváltás (illetve még régebb) óta görgetünk magunk előtt – meg kell tanulnunk demokratikusan élni. Mert, ahogyan egy képzésünk résztvevője mondta: „a demokrácia nem főnév, hanem ige – ha nem csináljuk, akkor nincs!”
Bár a magyar társadalom 1989 után formailag demokráciává vált, a gyakorlatban a társadalom többsége nem kapott hozzáférést a demokrácia gyakorlásához szükséges tudatossághoz és azokhoz az eszközökhöz, amik egy valóban demokratikus társadalom működéséhez szükségesek. Sokan csak sodródunk az árral, vagy egyre inkább elfordulunk a közügyektől, mert úgy érezzük, a politika kiábrándító, nincs beleszólásunk és nem nyújt számunkra perspektívát. Ebbe beletartozik azoknak a napi szintű sérelmeknek az elfogadása, amik az állam vagy az állam képviselői részéről érnek minket (minek tegyek panaszt? úgysincs értelme!) és a nagyobb szabású érdekvédelmi tevékenységek elhanyagolása is – a nagynak induló mozgalmak elhalnak, a korábban aktív emberek befelé fordulnak vagy külföldre mennek, sok civil szervezet inkább csendben marad, csak hadd végezhesse nyugodtan a munkáját.
A 2010 óta kiépülő Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) egyre inkább elnyomó, kirekesztő, fojtogató és egyre kevesebb a hitünk abban, hogy Magyarországon lehetséges a szolidáris, egyenlőségre törekvő és a kiegyenlítő újraelosztást előtérbe helyező kormányzás. Nem csoda, ha nem okoz különösen nagy érdeklődést a civil szervezetek körében az, hogy 2018 áprilisában egy igazságtalan és tisztességtelen választási rendszerben újra elmehetünk szavazni.
A civil szervezetek azért is vannak nehéz helyzetben a NER-ben, mert ők maguk is bűnbakká váltak: bekerültek azok közé az üldözött csoportok közé, amikre az állam kommunikációs és büntető gépezete teljes erejével lesújt. Megpróbálnak minket ellehetetleníteni, megfélemlíteni, erőforrásainkat nullára csökkenteni, tenni akarásunkat megtörni. És ha ez megtörténik, akkor a NER elérte célját: akkor végleg megszűnik az a lehetőség, hogy a civil szervezetek az állampolgárok hangját felhangosítsák, kifejezzék igényeiket, érdekeiket, megvédjék jogaikat és kiharcolják a méltóságteljes élethez szükséges feltételeket. Akkor maradnak zárványok, jószándékú szervezetek, amik tenni akarnak, de rendszerszinten nincs hatásuk. Legfeljebb majd túlélnek, kibekkelnek és várják a csodát.
A demokrácia akkor működik, ha az állam képviselőit soha nem hagyjuk szabadon „garázdálkodni”, hanem folyamatosan nyomás alatt tartjuk, kérésekkel és követelésekkel bombázzuk, felügyeljük, felelősségre vonjuk és meggyőzzük az igazunkról. Erre nagyon sokféle lehetőség van két választás között is, a rendelkezésre álló érdekvédelmi eszköztár szinte kimeríthetetlen, és minden szervezet és állampolgár a saját hitvallása, habitusa szerint alkalmazza ezeket. A Közélet Iskolája képzésein mi is ezeket adjuk át hónapról hónapra a több száz résztvevőnek, aki egy évben megfordul nálunk.
Hiszünk abban, hogy a demokrácia gyakorlata valójában a választások között bontakozik ki, de abban is, hogy az érdekvédelmi munkával a választások idején sem szabad felhagyni. Csak azért, mert egy választáson pártok versengenek egymással, nem jelenti azt, hogy a „civileknek” ne lenne vele dolga...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.