Szerző: H. A.
2017.12.18.
...Sem szélsőséges párt nem vagyok, sem szélsőséges párt szavazója nem vagyok (pillanatnyilag a Fidesznél szélsőségesebb pártról nincs tudomásom), de pontosan tudom, hogy a kettős állampolgárság kérdésében, abban, ahogyan ezt politikai tőkekovácsolásra használja az állampárt, ahogyan ezt a gyakorlatba ültette, soha nem volt konszenzus. Nemzeti egység pláne nem volt soha Magyarországon.Az, hogy a Fidesz egy érvénytelen (!) népszavazási döntést nyomott át a kétharmados fideszes többségű parlamenten – ahogy azt Gulyás végre kinyögte és beismerte – csak annyit jelent, hogy a Fidesz már 2010-ben is lehányta a törvényeket. Azóta már kiderült: bármely érvénytelen, eredménytelen, jogkövetkezményekkel nem járó népszavazást úgy és arra használnak, illetve magyaráznak, ahogyan és amire akarják.
A szavazati joggal is járó kettős állampolgárság akkor testesítené meg a nemzet egységét, ha arról 2010-ben a Fidesznek lett volna bátorsága népszavazást kiírni, az a népszavazás pedig érvényes és eredményes lett volna.
De mert ez nem történt meg, és mert a Fidesz változatlanul nem egyenértékű a nemzettel, és mert a kettős állampolgárság elidegeníthetetlen a szavazati jogtól, ez a kérdés nem egységbe kovácsolta a nemzetet, hanem darabjaira szaggatta és azóta is folyamatosan ássa az árkokat egyik és másik nemzetrész között. Akkor is így van ez, ha jövőre már 2 millió új magyar állampolgárral döngeti a mellét Semjén Zsolt.
Az nem ünnep, hogy miközben a Fidesz minőségi kormányzása több százezer embert elüldözött Magyarországról, akikről soha nem esik szó, amikor a minden magyar felelős minden magyarért típusú blöffökkel kell hülyíteni a népeket, és miközben ezek a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak, a határon túliak egy levél feladásával letudták a dolgot.
Az nem a magyarság ünnepe, hogy ebből adódóan a 2014-es parlamenti választáson világszerte összesen 24 119 ember szavazott a külképviseleteken, levélben viszont 128 429, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgár, ebből 122 638 fő a Fideszre. Ez az adat pontosan megmutatja, hogy itt kizárólag a Fidesznek és rajongótáborának van oka ünnepelni. Ahogy 2014-ben, úgy 2018-ban sem lesz ez másképp. A különbség az, hogy most nem egy, hanem két mandátum sorsáról döntenek majd a határon túliak úgy, hogy a külföldön kalandozók valószínűleg egyről sem.
Sokadszorra kérdezem: milyen istenverte nemzeti egység az, amelyikbe belefér, hogy míg egyeseknek szándékosan megkönnyítjük a szavazást, a ketteseknek jól felfogott érdekből megnehezítjük? Az elüldözött magyarokért ki viseli a felelősséget, az ő megmaradásukért ki harcol éjt nappallá téve?
Milyen közös döntés és milyen ünnep az, ahol nem mindenkinek ugyanolyan lehetőségei vannak arra, hogy négyévente eldöntse, milyen Országgyűlés álljon fel, és ki kormányozza az országot?
Milyen kárpát-medencei magyar jövő, milyen magyarok évszázada várható ott, ahol a kormány nem hajlandó szembenézni azzal, hogy a kivándorlás olyan aggasztó méreteket öltött, hogy a magyar gyerekek 15%-a már nem Magyarországon jön a világra?
A határon túli magyarok erőforrás- szavazóbázis-jellege, ennek a szavazóbázisnak a kilóra megvásárlása nem javít, de legalább folyamatosan ront azon a tragikusba forduló helyzeten, amibe a Fidesz-kormány lavírozta Magyarországot. Milyen nemzeti egység lehet ott, ahol egy kormány nem létezőként, vagy ellenségként tekint azokra, akiket elüldözött?
Nincs az a jóvátételi gesztus, ami indokolná ezt a mély igazságtalanságot, méltánytalanságot és erkölcstelenséget. Már mondtam és fenntartom: aki ilyen álnok módon ássa az árkokat úgy, hogy azt egységnek próbálja eladni, egy újabb nemzeti katasztrófát hoz éppen tető alá. És azért vajon ki fogja viselni a felelősséget?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.