2017. december 4., hétfő

HOL A BALOLDALI UTÓPIA MANAPSÁG?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.12.04.


A baloldal (nevezzük ezt egyszerűen az egyenlőség programjának, noha -- kicsit bonyolultabban -- pontosabb volna az önazonosságénak hívni) kétezer-ötszáz éve utópiákban létezik, és nem változott az akkor sem, amikor kommunizmus elnevezéssel politikai proto-elméletté vált a XVIII. század vége felé Victor d'Hupay ujjai alatt, majd a legismertebb reprezentánsa, Marx, tudományos formába öntötte (a részvét miatt nem tettem idézőjelbe a "tudományost"). A baloldal mozgósító ereje mindig az utópia -- ha tetszik, a humanista illúzió, az ember természeti és közösségi énjének egymásra találása, önazonossága -- volt, illetve ugyanő akkor vált kiábrándítóvá, amikor ennek az illúziónak a feladására kényszerítette a híveit. A baloldalnak -- ez alighanem vitathatatlan -- a megvalósult szocializmus ártott a legtöbbet, ami azt is jelenti, hogy mindig is sokkal termékenyebb volt és ma is lehetne (tehát kapitalista körülmények között). Sőt, én -- egy kis malíciával szólva -- nem is értem, miért nem érzi jobban otthon magát a mai közegben. Szárnyalnia kéne. 
Annyira szükség van az utópiára.
Hiszen az ellenfél is csak narratívákban létezik. Magyarországra szűkítve az érdeklődést, mi másból veszi Orbán rendszere a legitimitását, mint a narratívából, a sztoriból, a meséből -- egy fikcióból? Ami korábban a zsidó összeesküvés volt, empirikus tények (hogy zsidók léteznek) fiktív összeesküvés-elméletbe való rendezése (ami az empirikus alapjának és a valóság meghaladása vágyának kombinációjától tett szert akkora gyújtóerőre), ma is működik a tömegtársadalmi értelemben vett jobboldalon (=az etnicista és rasszista kollektivizmusban). Az orbánizmus sem más, mint egyetlen szankcionált narratíva: a migránsok, a Nyugat és Soros felhasználásával minimális empirikus alapokra grandiózus légvárat felhúzó utópia (ami nekik "u-", az másoknak "disz-"). Mi akadályozza a baloldalt abban, hogy hasonlóan járjon el a politikai hatalom megszerzése érdekében?
Először is az, hogy a baloldal már nem hisz a saját szellemeiben (nemcsak a spectre, hanem a spiritus, az animus és a genius értelmében sem). A baloldal materializmusa elfeledtette vele a materializmusának szellemi (idealista) alapjait -- hogy mint sikeres, akcióképes utópia "annak idején" első sorban a szellem és a lélek tápanyaga volt. Ma nemcsak a politikai, hanem a szellemi baloldal horizontja is a béremelésig és a vagyonegyenlősítésig terjed a kogníciójában (Piketty) és a politikában is, és ezzel már radikálisnak mondja magát, miközben a jóléti változatai (kb.) hetedik generációs jogokért - a szimbolikus és identitásegyenlőségért - harcolnak az issue-politizálás frontjain. Nincs itt, kérem, semmiféle oldal, legföljebb szenvedélyek és reakció...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése