Szerző: HUTTER MARIANNA
2017.12.13.
Az első Orbán-kormány kérte, hogy Zaid Naffa legyen a jordán tiszteletbeli konzul, de már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Mártától. Vagyis bár a kormány az elmúlt hetekben azzal hárította el a 2016-ban is a nemzetbiztonsági átvilágításon elbukó Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzulságát érő kritikákat, hogy jordán kérdésekben Jordánia az illetékes, azt nem jelezték, hogy ez a fideszes vezetés ötlete volt több mint másfél évtizede. Az LMP-s politikus mindezt onnan tudta meg, hogy nemrég ismét a Naffa-üggyel kapcsolatos iratbetekintésen járt az illetékes kormányhivatalban. Ekkor derült ki: még az első Fidesz-kormány kezdeményezte Jordániánál 1999 nyarán Naffa tiszteletbeli konzullá jelölését. Legalábbis erre utal a jordán nagykövetség magyar külügynek írt levele, amelyben a Naffa konzullá jelöléséről szóló magyar szóbeli jegyzékre utalva megjegyzik: „van szerencséjük” tájékoztatni Magyarországot arról, hogy „Naffa úr jelölését” továbbították „az illetékes jordán hatóságoknak a megfelelő lépések megtétele érdekében”. A múltbeli válasz fényében látszik igazán, mennyire taktikus választ adott a külügy idén ősszel a Naffa konzulságát firtató ellenzéki kérdésre.
Hiszen ekkor azt írták: Naffának a posztra történő kinevezéséről nem ők döntöttek, hanem Jordánia. Utóbbi válasz pedig igaz, csak mindössze azt „felejti el” megemlíteni, hogy a döntést magyar jelölés is megelőzte.
Különös módon egyébként végül csak 2003-tól lett tiszteletbeli konzul Naffa saját önéletrajza szerint, vagyis immár a szocialista kormány alatt, amelyet ezek szerint szintén hidegen hagyott, hogy Naffa nem felel meg az állampolgársághoz szükséges követelményeknek. Hogy annak idején pontosan mivel indokolta a magyar külügy Naffa tiszteletbeli konzullá jelölési kérelmét, az a jordán válaszból nem derült ki, így az LMP politikusa azt fogja kérni a külügyminisztériumtól, hogy megtekinthesse az eredeti szóbeli jegyzéket.
Nem ez az egyetlen új adalék, amely Demeter Márta iratbetekintéséből kiderült. Eddig ugyanis csak arról lehetett tudni az ellenzéki politikus munkája nyomán: Naffa hiába igényelt magyar állampolgárságot az évtizedek óta nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberrel, Ghaith Pharaonnal együtt 2016-ban, egyikük sem kapta meg. Naffa azért nem, mert a Terrorelhárítási Központ (TEK) kockázatokat tárt fel vele kapcsolatban. Ám mint Demeter ezt is kiderítette, Naffa már 2000 nyarán is – vagyis szintén az első Orbán-kormány alatt – próbálkozott az állampolgársági kérelem benyújtásával. Miután már akkor sem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon, az akkori Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította a kérelmét, így végül a több mint egy éven át húzódó procedúra után, 2001 őszén a köztársasági elnök sem bólintott rá a honosítására.
Ám úgy tűnik, Naffa múltja nem zavarja sem a kormányt, sem pedig az illetékes hatóságokat. Legalábbis a külügy az ellenzék Naffával kapcsolatos írásbeli kérdéseire diplomatikusan úgy reagált idén novemberben: „Olyan kockázatról, ami a tiszteletbeli konzuli feladatának ellátását veszélyezteti, nem tudunk.” Demeter Márta viszont azt hangsúlyozta: nincs külön eljárás; aki kockázatos állampolgárnak, annak kockázatos a tartózkodása és a tiszteletbeli konzulsága is. Bár Naffa kétszer is megbukott az átvilágításon az állampolgárság igénylésénél, de mint az LMP-s politikus elmondta, idén ősszel ismét meghosszabbították a tartózkodási engedélyét. Ugyanis az iratokból kiderült: az Alkotmányvédelmi Hivatal egyáltalán nem talált kifogást Naffát illetően, míg a TEK nem is válaszolt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkeresésére Naffa tartózkodási engedélyének meghosszabbítása kapcsán, holott tavaly még ők maguk jeleztek kockázatot a jordániai üzletember állampolgársági kérelme ügyében. A politikus szerint ezt a TEK arra hivatkozva teszi, hogy a közigazgatási eljárási törvényből (Ket.) indul ki, amely szerint ha húsz napon belül nem jeleznek vissza a hivatalnak, nincs kockázat. Ám Demeter úgy véli, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Harmtv.) szerint kellene eljárni, ami alapján pedig kötelező lenne visszajelezni, hogy kockázatot jelent-e, vagy sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.