2017. december 7., csütörtök

ORBÁN DACOL, AZ UNIÓ PEREL KVÓTAÜGYBEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY

2017.12.07.


- Trumpnak is rá kell döbbennie hogy országa a demokrácia mellett áll ki Magyarországon, Orbán viszont koppant

- Kelet-Európa a nemzetállami lét elviselhetetlen gyönyörűségével van elfoglalva, az EU többi része viszont nagyobb sebességre kapcsol

- Aki kimarad, az lemarad - be kéne lépni az eurózónába! - sürgetik a magyar vállalatvezetők

New York Times/Reuters

Beavatott források megerősítették, hogy a Bizottság perbe akarja fogni a magyar, a lengyel és a cseh kormányt, amiért azok visszautasították kvóta-ügyben az Európai Bíróság kötelező döntését. A lépést ma jelentik be Brüsszelben. A jelentés emlékeztet arra, hogy a menedékkérők száma jelentősen visszaesett, a három állam mégis szembeszegült az ítélettel. Arra hivatkoznak, hogy a főként muzulmán menekülteknek nincs helyük az ő homogén, keresztény társadalmukban, továbbá hogy biztonsági aggályaik vannak, miután iszlám szélsőségesek súlyos merényleteket követtek el Európában. Ugyanakkor vonakodásuk miatt ellentétbe kerültek egy sor már uniós országgal. Utóbbiak azt mondják, hogy az új tagok nem tanúsítanak kellő szolidaritást-. Válaszul kilátásba helyezték az EU- támogatások egy részének megvonását. Most többhónapos jogi eljárás kezdődik, ám az ügy elvonja az uniót más feladatok megoldásától. Egyben gátolja a menedékrendszer megújítását.

Economist

A folyóirat részben Magyarországon példáján mutatja be, hogy az amerikai kormányzat támogatja a demokráciát és az emberi jogokat, és hozzáteszi, hogy erre, szerencsére, Trumpnak is rá kell jönnie. Az egyre inkább tekintélyelvű magyar vezetés boldogan üdvözölte az elnök győzelmét, miután kapcsolatai meglehetősen fagyosak voltak Obamával a sajtó függetlenségének korlátozása, az államigazgatás és a bíróságok megregulázása miatt. A viszonyon csak rontott, amikor a hatalom megpróbált rehabilitálni több antiszemita politikust a háborús időkből, illetve hogy Orbán nyíltan csodálatáról biztosította a putyini Oroszországot. Drámai fejlemény volt azután egy NATO-szövetséges esetében, hogy kitiltottak az USÁ-ból hat, magas rangú állami tisztségviselőt. Majd az idén jött a Lex CEU, valamint a civil szervezetek elleni törvény.

Ha Orbán azt hitte, hogy a washingtoni vezetés vagy a Kongresszus republikánus csoportja hálás lesz a Soros elleni támadásért, akkor csalódott. Jó pár képviselő mindkét párt nevében azt közölte a magyar politikussal, hogy az egyetem elleni lépés a tanszabadságot fenyegeti. Magyarország megfeledkezett arról, hogy a törvényhozás nem kíván bátorítani semmiféle despota akciókat olyan amerikai felsőfokú tanintézmények ellen, amelyeknek külföldön is van kara. A State Department pedig úgy értékelte a civilek ellen hozott jogszabályt, hogy azzal Magyarország tovább távolodik az EU és a NATO értékeitől. Októberben azután a budapesti amerikai ügyvivő határozottan felszólalt a sajtószabadság mellett.

Trump nem állt Orbán mellé és nem is hívta meg a Fehér Házba. A washingtoni magyar nagykövet a külügyminisztériumi bírálatot az Obama-adminisztráció technokratáinak tudja be, mondván, hogy ők nem Trump nevében beszélnek. Szabó László sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország ügyében a döntések nem a megfelelő szinten történnek, és milyen kár, hogy kormánya nem tudja elérni az elnököt. Dehát a demokrácia támogatását szolgáló programok önállóan zajlanak, többéves költségvetéssel. Egy magas rangú hivatalnok ezt úgy fogalmazta meg: a külföldi autokraták rájönnek, hogy Amerika első embere nem egyedül kormányoz. Lehet, hogy Trump gúnyolódik a fékeken és ellensúlyokon, de azok egyelőre működnek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése