2017. december 27., szerda

PHARAON ÉVE

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: LAKNER DÁVID
2017.12.27.


Ghaith Pharaon lassan egy éve halott, mégsem telt el úgy hónap, hogy ne hallhattunk volna a szaúdi milliárdos titokzatos üzelmeiről. Ellentmondásos információkból 2017-ben sem volt hiány. Miközben állami szervek cáfolták egymást, addig újabb hivatalos iratok igazolták: a problémákat az érintettekkel kapcsolatban, ahogy kellett, a megfelelő időben észlelték.


Úgy lenne helyénvaló, ha valamivel közelebb lennénk a válaszhoz, hogy hogyan volt lehetősége az Interpol-körözés alatt álló férfinak a magyar elit közelébe férkőzni. Ilyen vérzivataros időkben nem ártana tudnunk, hogy egy terroristákkal is kapcsolatot tartó arab üzletember miként járhatott-kelhetett hazánkban. Elég a megafonos Ahmed H. ügyét figyelemmel követnünk, hogy tudjuk, a hasonló veszélyt itthon komolyan veszik. Nem lehet büntetlenül szórakozni a magyar államigazgatással! De akkor mi a helyzet Pharaonnal?

Év végére felcsillant a lehetőség, hogy az egyik igazi illetékestől kapjunk választ. December 11-én volt módja a miniszterelnöknek arra, hogy az azonnali kérdések órájában megnyugtassa az országot: a jelek csalnak, valójában nem került üzleti kapcsolatba legjobbjainkkal a XX. század egyik legismertebb pénzmosója. Azaz nem csupán mód nyílt rá: a kormányfő éppúgy köteles válaszolni az azonnali kérdésekre, mint bármely képviselőtársa. Ennek ellenére Orbán Viktor nem erőltette meg magát Demeter Márta LMP-s képviselő kérdésére. Igaz: szótlan sem maradt. – Boldog karácsonyt kívánok – válaszolta tréfásan, mire mögötte ülő párttársai harsány kacajban törtek ki. Az eset nagy port kavart, pró és kontra vitatja azóta is mindenki, hogy a kormányfő válasza frappáns volt-e, vagy ellenkezőleg, kínos és erőltetett. A miniszterelnök annyiban sikerrel járt, hogy riposztjának egyetlen értelmezhető célja a figyelemelterelés lehetett.

Nem mintha széles körű diskurzus folyna arról, mit és miért is csinálhatott Magyarországon az arab üzletember. Pedig a helyzet nem épp megnyugtató, amiről főként Demeter idei munkájának eredményéből tudhatunk. A volt MSZP-s képviselő nyáron tudta meg a Terrorelhárítási Központ vezetőjétől, hogy Pharaon tavaly ősszel honosítási kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ám ez az információ a BÁH aktájában nem szerepelt. A TEK pedig a hivatal számára végzett nemzetbiztonsági szempontú elemzést, megállapítva, hogy „nem álltak rendelkezésre a terrorszempontú kockázatelemzésnél releváns információk”. Ezt meglepőnek is mondhatjuk, hisz Pharaon bankját, a BCCI-t terrorizmus finanszírozásával is gyanúsították.

Egy korábbi francia parlamenti jelentés szerint az üzletember kapcsolatban állt az al-Kaida által is használt iszlám pénzügyi hálózattal, és különböző cégeken keresztül közvetlenül köthető volt Oszama bin-Ladenhez is. Az Interpol haláláig körözte a milliárdost, aki luxusjachtján mégis bejárhatta fél Európát, nem esett bántódása. Talán ezért gondolhatták elitünk bizonyos képviselői, hogy szabad a vásár, nyugodtan lehet forgolódni az üzletember köreiben. Így volt ezzel a miniszterelnök veje is, akit a Financial Timesban a minap épp Lánczi András ideológus nevezett oligarchának. Tiborcz István ősszel az Origónak adott interjúban ismerte el, hogy részvényes a BDPST Zrt.-ben, vagyis része volt a Postabank-székház továbbadásában Pharaon cégének...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése