2017. január 3., kedd

"RÓZSASZÍN-LELKŰ" DEMOKRATÁK - ÉBRESZTŐ!

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Pálmai Tamás
2017.01.03.



Unom a rózsaszín-lelkű, mindig csodálkozó, őzike-tekintetű demokratákat, akik állandóan meglepődnek a kormány egy-egy újabb gonoszsága láttán.

Tessék kérem végre tudomásul venni, hogy a jelen idejű Magyarországon az irrealitás a realitás legvalószínűbb megjelenési formája. Min csodálkozunk egy olyan országban, amelyikben a kormány „jegyajándékul” egyszerűen ellopta a magánnyugdíjpénztárban gyűjtött pénzt, vagy ahol egy Mészáros Lőrinc kaliberű ember lehet a nemzeti burzsoázia egyik legfényesebb csillaga. Hagyjuk most a gázszerelőzést, nem attól olyan ez az amőba-szerű ember-féle amilyen, hanem attól a sötétségtől, ami a fejében van, ahol egyetlen lámpa ég, az viszont reflektorerősséggel. Ez a reflektor egyetlen célt szolgál, mégpedig azt, hogy miként a képregényben Gotham sötét egére, úgy a mi Mészárosunk agyába is felrajzoljon egy sziluettet, csak itt nem bőregérről, hanem egy kis, köpcös emberkéről beszélünk, aki – ha a hasonlatnál maradunk – külső és belső tulajdonságai alapján sokkal inkább Pingvinember, mint Batman.

Ne tessék csodálkozni a mini(szter)elnökünk sikerén! Ő a magyar politikában az egyetlen, aki 1994 óta – azaz több mint húsz éve – egyetlen cél érdekében dolgozik, és ettől a céljától sem vereség, sem a pillanatnyi győzelem mámora nem téríti el, ő a hatalom, méghozzá a minden körülmények közötti hatalom megszállottja.

Orbán – a mi legnagyobb pechünkre – küldetéses ember, aki úgy érzi, a világnak egyetlen lehetősége van a túlélésre, az, hogy az ő elképzelése szerint forogjon. A földi javak pedig kizárólag nála vannak jó helyen, mert mi – a többiek – nem tudnánk jól felhasználni azokat, hiszen azt sem tudjuk, mi a jó nekünk. Orbán nem egyszerűen cinikus és gonosz ember, ő súlyosan beteg. Egy, a valóságtól tökéletesen eltérő, azzal még köszönő viszonyt sem ápoló világban él, és az igazit ahhoz igazítja. Igen, alakítja, mert a folyamat már túl van az „akarja alakítani” szakaszon és csak azért nem közeledik a vége felé, mert Orbán agya – akárcsak a távolugrók az edzésen – ha elért egy bizonyos pontot, új, még távolabbi célt kreál.

Tévedés ne essék, ebben a szörnyű, önsorsrontó játszámában valamennyien bűnösök vagyunk! A közvetlen környezete, a talpnyalói azért, mert a legmocskosabb, önös érdekeiket szem előtt tartva, az ország érdeke elé helyezve nem szóltak neki, amikor még lehetett. Ma már persze a „fortélyos félelem igazgat” minden csókost, mert a kisgömböc elszabadult. Végezetül: mi sem vagyunk kevésbé vétkesek, hiszen vagy rá szavaztunk, vagy amikor kiderült, mire készül, hagytuk, had tegyen, amit akar, és beértük – beérjük – sápítozással, amikor erőszakot tesznek – nem félek a pátosztól – a nemzet testén...

AZ OKTATÁS JOBBAN TELJESÍT!

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. Szüdi János
2017.01.03.


...Az államosítás eredményeképpen minden döntési jog az államhoz került. Az állam ellátja a közhatalmi, a fenntartói és intézményi feladatokat is. Ez a rendszer 2011 óta, több lépcsőben, fokozatosan épült ki, s közeleg a befejezéshez. A fenntartói feladatok ellátására 2013-ban létrejött egy központi hivatal, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt. Ebbe olvadtak be az intézmények, így szervezeti önállóságuk megszűnt. Az állami hivatali rendszer részévé, az állami akarat végrehajtóivá váltak. A központi hivatal osztódik 2017. január 1-jén: oktatási központra és tankerületi központokra. A lényeg azonban nem változik. A legfontosabb fenntartói ügyekben – intézménylétesítés és megszüntetés, intézményi tevékenységé meghatározása – továbbra is a miniszter dönt. Ezáltal a közhatalmi és a fenntartói jogosítványok összemosódnak. A központi hivatalon keresztül a miniszter irányítja a tankerületi központokat. A tankerületi központ fenntartóként “ellátja” az intézményvezetői döntések legfontosabb elemeit munkáltatói és költségvetési ügyekben. Ezáltal a fenntartói és az intézményi jogosítványok összemosódnak. Az alá- és fölérendeltségi viszonyok biztosítják a parancsok végrehajtását: a miniszter nevezi ki, menti fel az oktatási központ, a tankerületi központok, az iskolák vezetőit. A tankerületi központok vezetői nevezik ki, mentik fel az iskolai dolgozókat. A függőségi rendszer a kézi vezérlés alapja. A kézi vezérlés pedig eltünteti a döntési felelősséget.

A “szakmailag önálló” intézménynek nincs költségvetése, vezetőjének nincs gazdálkodási jogosítványa, alkalmazási joga. Nem köthet megállapodást. Nem hozhat olyan döntést, amelynek végrehajtásához pénzre van szükség. A tankerületi központ belső szabályzatában meghatározott összeg erejéig az intézményvezető kötelezettségvállalói és javaslattevői jogosítványt fog kapni.

A kudarchoz vezető út mérföldkövei

Az első: a rendszer államosítása. Az állam közhatalomként szabályoz, ellenőriz, szankcionál. Fenntartóként szervez, iskolaként végrehajt. Az állam közhatalmi, fenntartói döntéshozatalának feltételei nem szabályozottak, bármikor megváltoztathatók, egyeztetési kötelezettség, külső kontroll nincs.

A második: a tankötelezettség idejének csökkentése. A tankötelezettség annak meghatározása, mikortól meddig kell a gyermeknek iskolába járnia. E kötelezettség egyben jog is: az állam köteles garantálni, hogy legyen olyan intézmény, amely nem tagadhatja meg a tanuló felvételét. A tanulás joga a tankötelezettség megszűnése után is megmarad. Az állam ellátási felelőssége és kötelezettsége azonban megszűnik.1993-ban, a közoktatásról szóló törvény elfogadásakor – a tizenhat éves korig tartó tankötelezettség megtartása mellett – megegyeztek a parlamenti pártok abban, hogy az iskolaválasztás kényszere a tizenhatodik életév utánra tolódjon ki, ezért az általános műveltséget megalapozó oktatás tartson tíz évig, azt követően kezdődjön a szakképzés. Megegyeztek abban is, hogy az érettségihez jutók aránya érje el a korosztály hetvenöt százalékát. A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget kevesebb, mint tíz évig tartott. Miért romlottak az esélyek a tankötelezettség utáni iskolakezdéshez? Az ok: az oktatáspolitikai célkitűzések változása, melyet mindennél jobban kifejez a miniszterelnöki kijelentés: “egy jó szakma többet ér egy diplománál.” Míg a helyi önkormányzat politikai felelősséggel tartozik választóinak a település iskolarendszeréért. Anyagilag is érdekeltek abban, – a tanulói létszámhoz kötött finanszírozás miatt – hogy minél többen járjanak az általuk fenntartott iskolába. Az állam érzéketlen a helyi közösségi problémákkal, munkaerőpiaci, foglalkoztatási gondokkal szemben. Költségvetési szempontból viszont érdekelt, hogy csökkentse az ellátó rendszert. A tankötelezettség idejének tizenhat éves életkorra történő visszaállítása, a szakképzettséget, használható tudást nem biztosító hídprogramok bevezetése – aki az általános iskola után nem jut be középfokú iskolába, itt teljesíti a tankötelezettségét – korlátlan lehetőséget biztosít a középfokú iskolai férőhelyek csökkentéséhez.

A harmadik: a tantervi utasítás rendszerének visszaállítása. Az oktatási rendszer legvitatottabb kérdései – ebben sosem volt konszenzus – a pedagógiai-szakmai munka központi szabályozásának mélysége, ezzel összefüggésben az intézmény szakmai önállóságának terjedelme. A tartalmi szabályozást – a jogszabályban kiadott – Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, vizsgakövetelmények útján lehet megoldani. A Nemzeti alaptanterv és a vizsgakövetelmények kötelezősége nem volt vitatott. A kerettanterv megítélése – kötelező vagy ajánlott – változott. A kötelező kerettantervet alkalmazni kell. Az ajánlott kerettanterv alkalmazható, de az iskola saját helyi tantervet is készíthet. A kormányváltások így tantervváltásokkal jártak. A 2003-ban kiadott Nemzeti alaptanterv az iskolákkal szembeni elvárásokat a kulcskompetenciák fejlesztésében határozza meg, konkrét tananyag hozzárendelése nélkül. Az iskolák határozták meg a célhoz vezető utat, a tananyagot, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. Nem kellett minden tanulók azonos időpontra azonos teljesítményt elérni. Az ajánlott kerettanterv segítette munkájukat. Az általános iskola első-harmadik évfolyamán tilos volt a “buktatás”, kötelező a szöveges értékelés. Az intézményi munka ellenőrzésében szerepe volt a szülőknek, a tanulóknak. A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv mindent visszarendezett: a kerettanterv kötelezővé vált, az elérendő célokhoz tartalmi követelményeket rendeltek hozzá, lehet buktatni, a szöveges értékelés időszaka az első évfolyamra és a második évfolyam első félévére szorult vissza. Nincs idő, nincs lehetőség a hátránycsökkentésre, a családi, szociális, kulturális helyzetből adódó eltérések figyelembe vételére. Aki lemarad, az kimarad. Sorsa a hídprogram.

A negyedik: a pedagógusok szakmai, módszertani szabadságának felszámolása. A pedagógus a kerettantervben előírtakat teljesíti. Meg kell követelnie minden tanulótól, hogy a meghatározott időpontra elsajátítsa, amit központilag előírtak. A közoktatás rendszerében a pedagógus döntött arról, melyik tankönyvet alkalmazza. A köznevelés rendszerében a kerettanterv adott tantárgyához az állam által kiadott két tankönyv közül lehet választani. Nincs igény az innovációra.

Az ötödik: a szakképzés rendszerének átalakítása. A közoktatás rendszerében a szakiskola a kilencedik-tizedik évfolyamon közismereti tananyagból készíti fel a tanulót, kiegészítve azt a szakképzést megalapozó ismeretekkel. Így lehetősége van a tanulónak arra, hogy iskolát, szakképzést váltson, szakmai bizonyítvány megszerzése után bekapcsolódjon az érettségire történő felkészítésbe. A közoktatásban a szakközépiskola kilenc-tizenkettedik évfolyamain érettségire történő felkészítés, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódást elősegítő szakmai és gyakorlati ismeretek átadása folyik. A szakmai vizsgára szakképzési évfolyamon készülnek fel. A tanuló a gimnáziumi érettségivel azonos értékű érettségi bizonyítványt szerez. 2013-ban a szakiskolai felkészítés megváltozik. Az általános iskola után megkezdődik a szakképzés. A gyakorlati képzés válik hangsúlyossá. 2016. szeptember 1-jétől a szakközépiskola átveszi a szakiskola szerepét. A rendelkezésre álló idő minimális hányadát fordítják közismereti tananyagok ismereteinek átadására. A szakmai vizsga letétele után, további két évfolyamon felkészülhet a tanuló az érettségi vizsgára. Jogos kérdés: reális-e ez a lehetőség, három év „kihagyás után”? A régi típusú szakközépiskolát felváltó szakgimnáziumban az érettségivel együtt szakképesítést is kap a tanuló. A felkészítéshez rendelkezésre álló idő jelentős részét lefoglalja a szakképzés. A szakgimnázium szakirányú továbbtanulásra készít fel, ezért az itt tanulók felsőoktatásba való bekapcsolódásának esélyei nem azonosak a gimnáziumi tanulmányok után érettségit szerző tanulókéval.

A hatodik: a pedagógus kiszolgáltatottsága. A munkahelyváltás lehetősége az állami intézményfenntartás körében gyakorlatilag megszűnt. 2013. január 1-jétől az állami fenntartású intézmények az állami intézményfenntartó központ szervezeti egységeivé váltak. A munkáltatói jog gyakorlására a központ elnöke kapott felhatalmazást. Egy a munkahely, egy a munkáltató. Igaz, a szakképző intézményekből negyvenhét szakképzési centrum jött 2015. július 1-jén. 2017. január 1-től pedig ötvennyolc tankerületi központ alakul. A szakképzési centrumok és a tankerületi központok külön-külön munkáltatók. A kézi vezérlés azonban lehetővé teszi a “fekete lista” összeállítását.

A hetedik: a pedagógus megfélemlítése. A pedagógus 2015. január 1-jétől – amennyiben állami vagy önkormányzati fenntartású intézményben dolgozik – a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaivá vált. A Nemzeti Pedagógus Kar tagja köteles megtartani a kar alapszabályában, és a kar etikai kódexében foglaltakat. Magatartásával, nyilatkozataival nem sértheti a Nemzeti Pedagógus Kar érdekeit. A Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe megsértése esetén – hivatalból – etikai eljárás lefolytatására van lehetőség. Az etikai vétség miatt kiszabható büntetések között a kizárás és ehhez kapcsolódóan a “hivatalvesztés” nem szerepel. Az etikai kódex azonban szakmai szabályként határozza meg önmagát. A munka törvénykönyve szerint a szakmai szabályok megsértése megalapozza a foglalkoztatási jogviszony megszüntetését. Létrejött az állami felügyeleti rendszer és az állami minősítés rendszere. Ezek együttesen garantálják, hogy az állam egyetlen pedagógust se veszítsen szem elől. Ötévente minden pedagógust ellenőriz az Oktatási Hivatal. A miniszter által megszabott módon elvégzett intézményi önértékelés keretében kétévente minden pedagógust értékelni kell. Minden pedagógusnak pályája során két alkalommal minősítési eljárásban kell részt vennie. Megszervezése az Oktatási Hivatalnak a feladata. A sikertelen minősítés állásvesztéssel jár.

Hogyan tovább?

CSAPJ BELE A LECSÓBA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.01.03.



Próbáljuk hát összefoglalni, amit tudunk.

A magát demokratikusnak nevező, de gyakorlatban ezen a maga uralmát értő politikai oldal önmagában nem képes győzni, ha ehhez hozzávesszük, hogy az ezen a térfélen egyáltalán számításba vehető két párt egymással is feszült viszonyban van, akkor az esély még tovább csökken.
A mikrópártok zöme Orbán kreálmánya és segédcsapata.
Feladatuk az, hogy fenntartsák a békétlen, megegyezésre képtelen, torzsalkodó baloldal nagy műgonddal és teljes sikerrel kialakított imázsát, ennek érdekében kivitelezhetetlen és megosztó ötletekkel állnak elő, maguk is támadják a valós szavazóbázissal rendelkező pártokat, miközben lényegtelen kérdésekben nagy hanggal és kevés eredménnyel támadják Orbánt.
Szinte ugyanez mondható el az MSZP fizetett forradalmárainak jelentős részéről is, akik a lózungok szintjén baloldaliak, de akikről szívesen meghallgatnám Szanyi kapitány véleményét a harmadik whisky után - gyanítom, sok mindenben egyetértenénk.
A szoci talpasok többsége elkötelezett és jó katona, sokat megélt veterán, akik nemigen értik, mi folyik körülöttük és a nevükben, de tetszik nekik, hogy van, ahol még kikérik a véleményüket, még ha nem is veszik figyelembe azt.
A pártvezetők idősebb generációjával elvitették a balhét a párt leamortizálásáért, a fiatalok meg nem ugyanazon a fizetési listán szerepelnek, mint amelyről ők kapták a pénzüket.
Ők attól kapják az iránymutatás mellé csomagolt pénzt, akinek résztulajdona a volt pártszékház és a Népszava.
Hogy a másik részt ki tulajdonolja - jobban járunk, ha meg se kérdezzük.
Hogy ő kitől kapja az instrukciókat, afelől ne is legyenek kétségeink, főleg, mióta főállású üzletember lett.
A DK vezetői zömükben roninok, ha mond valamit ez a japán kifejezés - urukat, befolyásukat vesztett szamurájok, akik maguk sem tudják már, kinek ajánlják fel a kardjukat, csak fogadja el végre valaki.
Sajnos, zömében mára súlytalan politikusokká lettek, akiknek akár még így is nagy hasznát vehetné a párt, ha lenne mellettük ifjabb generáció, de nincs.
A párt maga is identitászavarral küzd, olyan sokszor, mint Rácz Károly, a visszavonult transzvesztita előadóművész - maga sem tudja, hogy ő fiú vagy lány valójában...
A párt vezetése egységes, hogy belső működése demokratikus-e, az kétséges, hogy klasszikus értelemben véve nem baloldali párt, az viszont kétségtelen...

GYERMEKVÉDELEM VS. FÉRFIVÉDELEM: IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A FÉRFIERŐSZAK SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON II.

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Betlen Anna
2017.01.03.


Eszter 2005-ben költözött össze Zsolttal, nem sokkal ezután született kisfiuk. A férfi a kezdetektől bántalmazó volt, Eszter azután menekült el előle, amikor egy egész éjszakán át verte. A bántalmazó, alkohol- és drogfüggő, bűnöző férfi minden különösebb nehézség nélkül megkapta az akkor még óvodás kisfia feletti szülői felügyeleti jogot, mivel ő maradt a gyermekkel az anya saját lakásában, miután a nőt, annak másik gyermekével együtt, a lakásból kiverte. A történet második részét közöljük, első részét itt olvashatják.

A különélő szülő kötelező tájékoztatása

Kb. egy hónappal Zsolt és a kisfiú hazautazása után Eszter hosszú levélben fordult a kerületi gyámhivatalhoz. Azt kéri, hogy tudassák vele, hol lakik a gyermeke, egyáltalán megvan-e még, hová jár, jár-e iskolába, és hogyan vehetné fel vele rendszeresen a kapcsolatot. Eszter felkészült: tudatában van annak, hogy az apának kötelessége tájékoztatni őt a gyermek lakóhelyéről, iskolájáról, iskolai előmeneteléről, egészségi állapotáról stb. Joga van a kapcsolattartáshoz. Levelében leírja, hogy a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében működő, kredittel feltöltött telefont adott a kisfiának, de a telefon nem csöng ki. Az apát is hiába hívja. Nem tudja, hol vannak, mi van velük, azt se tudja, élnek-e egyáltalán. Eszter jelzi, hogy fordult ő már mindenkihez: a családsegítő szolgálat szakmai vezetőjéhez, a minisztérium illetékes munkatársához, a rendőrséghez is, de mindenütt azt a választ kapta, hogy a kerületi gyámhivatal az illetékes.
A törvény szerint a külön élő szülőt a gondozó szülővel élő gyermekével „folyamatos” és „időszakos” kapcsolattartás illeti meg. Ezekről a szülői felügyeleti jogról döntő bíró határoz ítélete részeként. Mivel azonban Eszter külföldön él, értelemszerű, hogy az ún. folyamatos (heti rendszerességgel ismétlődő) kapcsolattartást telefonos, internetes kapcsolattartással kell majd helyettesíteni. Eszter tehát arra kéri a gyámhivatalt, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően szabályozza újra a kapcsolattartást, de azt is kéri, hogy vegyék védelembe a gyermeket, mivel:
  1. az apa akadályozza a kapcsolattartást,
  2. nem tájékoztatja az anyát a gyermekkel összefüggő információkról,
  3. nem működik együtt az anyával,
  4. felelőtlenül összevissza rángatja országok között a gyermeket,
  5. bizonyítottan drog- és alkoholfüggő,
  6. a gyermeket Eszter, az anya és Réka, a testvére ellen neveli, manipulálja, zsarolási eszközként használja fel.
A gyámhatóság nem méltóztatott érdemben válaszolni erre a levélre. Még a családsegítő szolgálat munkatársai is csak közel egy év múlva kapták meg Eszter 12 oldalas, a helyzetét részletesen ismertető levelét a gyámhatóságtól. Mint sokkal később magától a gyámügyi osztályvezetőtől megtudtuk, az együttműködés kötelezettsége csak a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait terheli, és mivel maga a gyámhatóság nem tagja, hanem feje a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, ők – szerintük – nem voltak kötelesek átküldeni a rendelkezésükre álló információkat a család- és gyermekjóléti központnak.
A különélő szülő kötelező tájékoztatása tehát a felelős szervek egymásra mutogatása közepette, valójában az apának nyújtott egyöntetű, bár hallgatólagos támogatásuk következtében elmaradt, a vonatkozó információkat Eszter – bármennyit hadakozott is a jogai védelmében – csak véletlen hibákból, elszólásokból szedte végül össze...

A PÁRTNAK MINDIG IGAZA VAN

JUSZT LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Juszt László
2017.01.03.



"Az elszámolás jelenleg is folyik, befejezéséig szíves türelmét kérjük" - írja a Miniszterelnöki Iroda arra a kérdésre, hogy mibe került az Erzsébet utalványok és a miniszterelnöki levél postázása.

Pedig a kérdés nem bonyolult. Ha igaz, hogy 400 forint volt az Erzsébet utalványok célba juttatása, az - figyelembe véve, hogy 2 millió nyolcszázezren vagyunk nyugdíjasok - csak egy szorzás kérdése. Az eredmény 1 milliárd egyszázhúsz millió.

A kérdés inkább az, ha mindenképpen kellett hozzá az Orbán-féle propagandalevél, akkor azt miért kellett egy külön borítékban postázni? Gyanítom újabb 1,1 milliárdért. Ennek a kérdésnek a megválaszolására már tényleg kell egy-két hét... De persze a PÁRTNAK mindig igaza van, még akkor is, ha éppen fogalma sincs senkinek róla, hogy mi a párt álláspontja...

SEMMI NINCS RENDBEN, KURVÁRA SEMMI, DRÁGA FELEBARÁTOM A VAKHITBEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.01.03.


...A hazugságokra és hazugságokkal szembemenőkkel szembeni megtorlásokra épülő rendszer logikája szerint kit kell most köpködni, kire kell most felnézni, és ha már mindenkit leköptünk, mikor van az, hogy megértjük: amikor legközelebb minket basznak ki valahonnan minden értelmes magyarázat nélkül, nem üvölthetjük, hogy mi ártatlanok vagyunk és mások miatt rúgtak ki, mert nem lesz igaz.

Az van, hogy József Attila kiterítenek úgyis dilemmája soha nem volt aktuálisabb. Ennyire egyszerű ez: kiterítenek úgyis. És ez annak ellenére is így van, hogy az én fogalmaim szerint belematatni egy elhangzott, leírt szövegbe nem különösebben elegáns módja a forradalmárkodásnak. Csakhogy. Az elmúlt hét év után ki az – és ki vagyok én -, aki eleganciát kérhetne számon bárkin, akinek elege van ebből a minden falon túlment, tisztességet nyomokban sem tartalmazó, vérgeci autokrata rezsimből és esetleg ilyen módon fosik bele a fényestekintetű szájába?

Végtelenül ciki persze, hogy 2016 sötétben bujkáló ellenforradalmárát lassan két hét elteltével, nyomozással, kihallgatással, rögtönítéléssel együtt még mindig nem sikerült elkapni. És ha egyáltalán nem fogjuk megtudni ki ő, abban sem lesz semmi meglepő. Pontosan így nem került elő soha a megalázó, és kurva drága DNS-vizsgálatot maga után vonó lagzis telefonlopás elkövetője, így telt közel egy hónapba (a csatolt, bohózatba illő, botrányba fulladt nyomozásról ne is beszéljünk) a Teréz-körúti robbantó nyakon csípése, így vicceskedtek az ujjlenyomat nélküli Pharaon professzor és nemzetközi bűnöző-gengszter ügyében hónapokig.

Ami ennél sokkal fontosabb, hogy Magyarországon pártállami módszerekkel, rendőrségi vizsgálatok nélkül is szőnyegre lehet állítani és kivégezni újságírókat. De. Egyáltalán milyen viszonyban áll az újságírással az, aki annak éthoszától eltávolodva eltűri, hogy bábként irányítsák, hogy kiszolgáltatottá tegyék és végül megalázzák? Teljesen mindegy, hogy a végén minek nevezzük azt az embert, aki szembement, és így ment szembe a rendszerrel – nem mindennapi hősnek, vagy sötétben lapító ellenállónak -, ő nem bűnösebb, mint te vagy én, vagy az, aki most kvázi jogos felháborodásában munkaügyi pert akaszt a Mediaworks nyakába.

Az az ember nem hős, de nem is bűnösebb, mint mindenki más, aki hagyja, minden egyes napon eltűri, hogy felmossák vele a földet, hogy bohócot, hülyét és barmot csináljanak belőle. Mindegy, hogy újságíró, mentős, pedagógus, bolti eladó, vagy háromdiplomás közmunkás. Mindenki a maga félelmével, közönyével, apátiájával csinálja ezt ide, és engedi, hogy egy elszabadult diktátorhajlamú, frusztrált senkiházi egyenként beledöngöljön a turulszarba. Aki rá mutogat és ártatlan emberezik, azt megint átverték, az megint a rossz irányba mutogat. Elhiszi, hogy itt vannak még aggályok, jóérzés, törvények, elhiszi, hogy ma csak nyomós okkal lehet tönkretenni emberek egzisztenciáját és ha nincs az a négy darab bűnös félmondat, ma minden rendben lenne.

Nem, semmi nincs rendben, kurvára semmi, drága felebarátom a vakhitben! De sajnos ezt csak akkor fogod megérteni, amikor téged terítettek ki.

A MEDIAWORKS BEPUSZILTA A MEGYEI NAPILAPOK TÖBBSÉGÉT

444.HU
Szerző: Rényi Pál Dániel
2017.01.03.


Zivataros év volt a tavalyi a magyar sajtónak, rengeteg lap cserélt gazdát, vagy zárták be, miután tulajdonost cserélt, részletesen itt foglaltuk össze, mi történt.

A legnagyobb változást a megyei napilapok piacán figyelhettük meg, ahol Mészáros Lőrinc cége, a Mediaworks bonyolított le komoly akvizíciót. Erre, alig árulkodó módon, valamivel azután került sor, hogy a Mediaworks megvette a több megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát (PLT).

Ahhoz, hogy egyszerűbb legyen követni, most éppen melyik cég, melyik megyében, melyik lapot birtokolja mekkora példányszámmal, mutatjuk a jelenlegi állást.

Az se biztos persze, hogy akár az év végéig kitart az ábra ebben a formájában: a Délmagyarország és a Kisalföld kiadójáról, a Kajmán-szigeteken bejegyzett - Londonban székelő - Radio Bridge Media tulajdonában álló Lapcom Zrt.-ről legalábbis nemrég azt írta a Magyar Narancs, hogy szívesen megvenné valamelyik Fidesz-közeli médiacég...

MEGHALT KAKUKK GYÖRGY


ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Átlátszó
2017.01.03.



Elhunyt Kakuk György újságíró, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja, lapunk rendszeres tudósítója, szerzője.

A hvg.hu értesülése szerint Kakuk György szívinfarktust kapott, 52 éves korában hunyt el.

Debrecenben született, Szegeden végzett jogot. Tagja volt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizottságának. 1989-től a Mai Nap majd a Kurír újságírója, 1992-től a Magyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársa, 1995-től mindkét helyen külpolitikai szerkesztő volt. 1998-tól a TV2 koszovói kiküldött tudósítója, később az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), illetve az ENSZ koszovói, majd kelet-timori misszióinak munkatársa volt. 2014-ben a DK polgármesterjelöltje volt az I. kerületben.

Kakuk György cikkei az Átlátszón

A Közel-Kelet már a harmadik világháború hadszíntere – Bese Hozat, a KCK társelnöke

Sátortábor a sártengerben: Kakuk György ismét a menekültek nyomában

“Íróasztal mögül nem lehet megérteni” – Görögországtól Magyarországig utazott a menekültekkel egy újságíró

A szerb-magyar zöldhatáron mindenki fizetős – így ért véget az El Camino de Balkan

El Camino de Balkan: Magyarkanizsán naponta legalább ezer iraki és szíriai megy keresztül

El Camino de Balkan: a belgrádi közparkok tele vannak menekültekkel

Macedónia és Szerbia határán az El Camino de Balkan

El Camino de Balkan: vonattal és busszal Skopjéba

Hangulatjelentés Gevgelijából – már Macedóniában tart az El Camino de Balkan

Indul az El Camino de Balkan – gyalogtúra Görögországtól Magyarországig a menekültek között

FELJELENTÉS-ELHÁRÍTÁS FELSŐFOKON: EZÉRT NEM VIZSGÁLÓDTAK A HATÓSÁGOK 2016 LEGGYANÚSABB ÜGYEIBEN

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Csikász Brigitta
2017.01.03.



„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Tényi István az mno.hu-nak elmondta, hogy az utóbbi három és fél évben nagyjából 180 feljelentést és több mint 100 közérdekű bejelentést tett, a legtöbbször korrupció és pénzügyi visszaélések gyanúja miatt. Ezekből csak két ügy jutott el a vádemelésig: „Sokszor indoklás nélkül megy az egész a kukába”. Példaként felhozta, hogy az MNB-alapítványok százmilliárdos pénzköltései miatt két eljárás indult, kétszer került sor feljelentés-kiegészítésre, de aztán úgy találták a hatóság részéről, hogy nincs miért vizsgálódniuk...


RÁKOSI PÁVATÁNCA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Aczél Gábor
2017.01.02.



Az a tavalyi állítás egy szélsőjobboldali honlapon, amely szerint “Rosenfeld-Rákosi a budai Várat is el akarta bontatni”, legalább akkora marhaság, mint amit az idei karácsony előtt – a 444.hu című “felfedezése” nyomán – terjesztett róla néhány honi sajtóorgánum, hogy tudniilik Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta és nem volt szándékában beköltözni a budai Várba.

Ez azért se lehet, mert az idő tájt Rákosi rendre a vendégeinek dicsekedett el vele, hogy hol fog lakni ott.

AKINEK SÜRGŐS VOLT

Ezt nemcsak onnan tudom, hogy a Bezerédi utcai általánosban Molnár Gál Péter, az őrsvezetőnk (igen, a későbbi színikritikus MGP) fehéringes, kéknyakkendős kisdobos társaimmal együtt, a sípjával fütyülve a lépést, vezetett fel oda, ahol – mint mondta – Rákosi pajtás lesz az új Mátyás király, de lehet – intett türelemre, minthogy lebombázott romhalom volt, ahol megpihenve kapkodtuk a levegőt –, hogy mi már az előtt úttörőkként piros nyakkendőt viselhetünk.

Mindazonáltal a fene gondolta akkoriban, hogy a Budavári Palota újjáépítésének (első) befejezésekor negyvenöt éves leszek.
Annak ellenére tartott ilyen sokáig ez a munka, hogy a gyorsítása érdekében Rákosi elrendelte az ásatások során feltárt középkori udvarok visszatemetését.

Azért volt sürgős neki a mielőbbi felköltözés, mert félt.

Ezt két Gerő tanusítja.

Az egyik Gerő Ernő.

Az a Gerő elvtárs, akinek (meg a többieknek) 1952. április 8-án, a 444.hu cikke szerint az ország prominenseinek “a budai vár felújításáról és Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről tartott értekezletén” maga Rákosi elvtárs mondotta volt az alábbiakat:

”A Vár épülete egy nagyhatalomnak, nem akármilyennek, egy monarchiának volt a reprezentatív épülete. A császár és király meg akarta mutatni a népnek a gazdagságát. Speciális céljai voltak vele a monarchiának.”

Meg még:

„Nemcsak a császárok száma, de a királyoké is alaposan megfogyatkozott és hamarosan el fog fogyni. Nekünk elég a Parlament reprezentációs célra.”

Nos, ezeket valóban mondta.

Csakhogy az értekezletet egyáltalán nem Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről tartották, mi több, ezen az értelkezleten Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről egyetlen szó se esett, az meg, hogy Rákosi luxusnak tartotta volna az ő személyes felköltözését a Budavári Palotába, az a jegyzőkönyv tanúsága nem igaz, arra a 444.hu cikkírója olyasmiből, amit Rákosi elvtárs valóban mondott (nem Gerő elvtársnak, hanem az ottlevők mindegyikének), nem is következtethetett.

Hogy pártunknak és kormányunknak reprezentációs célra elegendő a Parlament, abból csak az következik, hogy pártunknak és kormányunknak reprezentációs célra nem kell a Budavári Palota.

Másra még kellhetett.

“A Vár épületét úgy szeretnénk helyreállítani, hogy a külseje megmaradjon a régi formában, belül modern, munkára alkamas helyiségek legyenek… Mi a munkások, parasztok, értelmiségiek munkáját fektetjük bele az építkezésbe jobban megnézzük, mibe fektetjük. Ilyen luxusépítkezést nem lehet csinálni… Ott lenne a központi pártvezetőség, meghatározandó minisztériumok, esetleg a miniszterelnökség, olyan hivatalok, ahol kicsi a forgalom… Ne egy királynak való palotát állítsunk helyre, hanem a népi demokrácia középületét, amely megőrzi a már meglévő és egyébként felhasználható épületelemeket. Ehhez kérek hozzászólást.”...


LUXUSJOBBOLDAL: ARANY VÉCÉT IS ÉPÍTENEK ORBÁN DOLGOZÓSZOBÁJÁBA?


B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.01.03.



Költözés a Várba, személyes fényképész – a miniszterelnök saját magában a szerénységet szereti a legjobban.
Teljes pompájában tárulkozik ki a szemünk előtt Bástya elvtárs Orbán Viktor szerénysége, amikor ránézünk ezekre a tételekre: a milliárdos költözésre a Várba (ami egyébként a világörökség része és nem is szabadna átalakítani), a 4 milliárdért kialakított dolgozószoba, vagy a 10 millióért foglalkoztatott személyes fotográfus.
Vajon mik azok a tételek, amikről a nyilvánosság nem is értesül?


500 milliárd a Ligetre és a Várra


A HVG cikke igencsak alámegy a valós számoknak: kb. 250 milliárdos végösszeggel számolhatunk a Liget beépítésénél és újabb 250 milliárdba kerülhet a Várba költözés. Hogy függ össze a kettő? A Liget beépítésére azért van szükség, mert Orbán a Várba költözik és onnan a kulturális intézményeknek más helyszínre van szükség. A Liget Projekt tervezett költsége 150 milliárd Ft (nem EU-s finanszírozásból, hanem adóforintokból), a Várba költözés is kb ennyi. De ha megnézzük, mennyibe is kerül a vizes vb megrendezése, könnyedén dobhatunk még pár száz milliárdot a végösszeghez.

4 milliárd egy dolgozószobára

Igaz, hogy ez a 4 milliárd már benne van a fenti költözés költségeiben, de mégis bujkál az emberben a kisördög: hogy lehet elszórni 4 milliárdot egyetlen dolgozószobára? Lesz-e benne arany budi, mint Janukovics vidéki kúriájában?

10 millió a művészfotókra

Szecsődi Balázs futott be, mint a legolcsóbb ajánlat a Közbeszerzési értesítő szerint. Az előző tételekhez képest ez már csak aprópénz, hogy a Vezért mindig előnyös oldaláról fotózzák.

4. Sajátként használt felcsúti stadion

Ehhez már nincs mit hozzáfűzni: megint a Tanu című film uszodás jelenete ugrik be nekünk...

2017 KÜLPOLITIKAI KIHÍVÁSAI

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: pcblog
2017.01.02.


Ahogy az előző két évben, úgy várhatóan 2017-ben is erősen meghatározzák majd a hazai politikát a nemzetközi trendek. Az Orbán-rezsimet az elmúlt időszakban nem elsősorban magyarországi történések, hanem sokkal inkább világpolitikai események és folyamatok erősítették. Az alábbiakban néhány, ebből a szempontból is fontos külpolitikai kérdést tekintünk át.


Folytatódik-e a „populista internacionálé” előretörése?

2016 a jobboldali populizmus éve volt. Áprilisban a hollandiai referendumon nagy arányban utasították el az Ukrajna és az Európai Unió közti társulási szerződést. Nagy-Britanniában kis többséggel ugyan, de az EU-ellenes kilépéspártiak győztek a júniusi Brexit-népszavazáson. A folyamatot Donald Trump amerikai elnökké választása, majd az olasz alkotmányos referendum, s azáltal Matteo Renzi olasz kormányfő bukása tetőzte be.

A hangosan nemzetieskedő jobboldali populista újhullám furcsamód egyre inkább nemzetközivé lesz. Képviselői (pl. Trump, Le Pen, Orbán, stb.) hasonló ideológiát és politikai eszközöket használnak, előszeretettel hivatkoznak egymásra, ráadásul többségük mögött Putyin Oroszországa áll. Nem véletlenül nevezte el ezt a kört Anne Applebaum találóan „populista internacionálénak”.

2017-ben kiderül, hogy Európában folytatódik-e az ebbe a körbe sorolható politikai szereplők erősödése. A jelenleg látható közvélemény-kutatási adatok alapján: igen. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Frontja, Ausztriában az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legnépszerűbb párt, míg a holland Szabadságpártot vezető Geert Wilders népszerűsége a szocialista kormányfő, Mark Rutte-ével vetekszik. Csehországban pillanatnyilag a populista pénzügyminiszter és médiamágnás, az ANP pártot vezető Andrej Babis a legesélyesebb a jövőre esedékes cseh parlamenti választások megnyerésére.

Németországban az iszlamista merénylő december 19-én történt berlini támadása a mainstream centrumpártok további jobbratolódását vetíti előre a menekültügy kezelésével kapcsolatban. A 16 százalékon álló Alternatíva Németországért (AFD) be fog kerülni a Bundestagba, a kormány pedig várhatóan további menekültpolitikai szigorító intézkedéseket hoz majd. Ugyancsak ezt vetítette előre, hogy a kancellári posztért negyedszer induló Angela Merkel a berlini támadást megelőzően először beszélt nyíltan a burka betiltásáról...

"ORBÁN POLITIKAI AMBÍCIÓJA MESSZE TÚLMUTAT MAGYARORSZÁGON"

HVG.HU
Szerző: Wndisch Judit
2017.01.03.


Az alternatíva hiánya tartja hatalomban az Orbán-kormányt, a miniszterelnök lefutottnak tartja a jövő évi választást is, így már távolabbra tekint – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter politikai elemző.

„Nagyon nagy tétje van 2017-nek, de az, hogy milyen folyamatok zajlanak a magyar belpolitikában, sokkal inkább az európai és nemzetközi eseményeken múlik majd, és nem azon, hogy a magyar politikai szereplők mit csinálnak. A berlini terrorcselekménynek például komolyabb politikai hatása van itthon, mint annak, hogy a miniszterelnök leendő dolgozószobáját és irodáit csaknem 4 milliárd forintból újítják fel” – mondja Krekó Péter, a bloomingtoni Indiana Egyetem vendégoktatója és a Political Capital munkatársa, akivel azt vettük végig, hogy mi várható 2017-ben a magyar politikában.

Eddig a hazai belpolitika teljesen provinciális volt, érzéketlen és érdektelen a külső hatások és események iránt, mostanra a külpolitikából belpolitika lett, a kormány két éve másról sem beszél, mint a menekültválságról. „Örvendezhetnénk, milyen jó, hogy végre több szó esik a külpolitikáról. De arról is ugyanabban a hazug, propagandisztikus és egyébként rendkívül erősen ideologikus keretben hallunk, mint ahogyan a belpolitikai szereplők dolgairól” – mondja Krekó.

Új tengely alakul

Orbán Viktor nemzetközi szinten teljesen máshogy politizál, mint ahogy azt a hivatalos pozíciója indokolná. Míg a Fidesz az Európai Néppárt sokszor viszonylag konformista, az Európai Parlamentben a főárammal szavazó tagja, addig Orbán Viktor egyre nyíltabban támadja az európai középjobboldal szereplőit, köztük Angela Merkelt, és egyre nyíltabban támogatja az olyan szélsőjobboldali pártokat, mint a francia Nemzeti Front, az Osztrák Szabadságpárt vagy az Alternatívát Németországnak. Európában alapvetően a szélsőjobboldali erők képviselik ugyanazt, amit itthon Orbán Viktor.

Nemzetközi politikai szempontból 2016 teljességgel Orbán Viktornak kedvezett, gondolhatunk a Brexitre, Vlagyimir Putyin pártjának kétharmados választási győzelmére, Donald Trump amerikai elnökké választására vagy Orbán Viktor miniszterelnök egyik legkomolyabb európai kritikusának, Matteo Renzi olasz miniszterelnöknek a lemondására – mondja az elemző.

„2016 tendenciái az Orbán által vizionált új – valójában szerintem inkább régi nosztalgiára építő – politika megerősödését igazolják. Egyfajta új tengely van kialakulóban” – mondja az elemző, hozzáfűzve, hogy így a magyar kormány diplomáciailag is sokkal inkább biztonságban érezheti magát, az eddiginél erősebb szövetségesei vannak: Putyin, Trump és Benjamin Netanjahu...

AZ OFOE PORTÁL 2016-OS SIKERLISTÁJA

OFOE BLOG
Szerző: OFOE
2017.01.02.


Az OFOE portálon az elmúlt évben megjelent írások rangsorát a hozzájuk érkezett lájkok száma alapján készítettük el. A „sikerlistára” azok a cikkek kerültek fel, amelyekre legalább 100 klikk érkezett. Az írásokból kiemelt rövid részletek után minden esetben feltűntetjük a rangsor alapjául szolgáló lájkok számát. Emellett jelezzük azt is, hogy hányan nyitották meg az adott írást az OFOE Facebook oldalán.



1. Sulyok Blanka: Nyílt levél az EMMI-nek a szakképzés tervezett átalakítása kapcsán



De nem azért szeretek magyartanárként egy faipari szakközépiskolában dolgozni, mert olyan nagy öröm a központilag előírt anyagot „leadni”, éppen a központilag előírtak ellenére szeretek tanítani itt. Mert nem az „anyagot”, hanem a diákokat tanítom első sorban, és a diákok – a kamaszos flegmaság vagy az iskola intézményével szemben évek alatt, masszívan kiépült, negatív előítéletek páncélja mögött – érzékenyek, kreatívak, okosak, tehetségesek. Értékesek. Szeretetre méltóak. Talán hidegen hagyja őket a Bánk bán, de nem hagyja őket hidegen Erdős Virág kortárs költő Na most akkor... című verse.

(688 lájk a honlapon, nézettség az OFOE fb oldalán: 17 100)

2. Gyarmathy Éva: Tanulási és viselkedés zavar helyett zsonglőrködés1



A zsonglőrködés ősidők óta része volt az ember életének. Az iskolában tudatosan lehetne használni a szenzomotoros rendszer fejlesztésére. A cél nem a zsonglőrködésben való jártasság, hanem az egyensúlyrendszeren keresztül a mozgás és az észlelés összehangolása, a kontroll funkciók fejlesztése, és így a kognitív működés megalapozása. Már a legegyszerűbb gyakorlatok is az öröm és a teljesség érzését adják, és fejlesztő hatásuk tökéletes. Nem szükséges szakértővé válni ahhoz, hogy örömet okozó, fejlődést elősegítő mozgásokat végezhessen az ember, de a gyakorlás további erősítés a belső irányító működés számára.

(522 lájk a honlapon, nézettség az OFOE fb oldalán: 20 700)

3. L. Ritók Nóra: A szociális készségek eróziója2



Egyre bonyolultabb a helyzet. A társadalom kettészakad, lassan az oktatás is, és mindez csak mélyíti az amúgy is nagy társadalmi szakadékot. Növekszik a gyűlölet, a kirekesztés, az agresszió. Egyre kevesebb a mosoly, egyre több a borús, gyanakvó tekintet. Mindenhol. Munkahelyen, utcán, iskolában, családban. Hiányzik a szolidaritás, a tolerancia, mintha a másik ember élethelyzetbe nem tudná, vagy nem akarná beleképzelni magát senki. Sztereotip értékítéletek hangzanak el, a személyes felelősségek túlhangsúlyozásával, a hibáztatással, a megoldáskeresések minimalizálódnak. Ma már mindenki a bőrén érezheti Hankiss Elemér változásokat mutató gondolatpárjait, a „szeresd felebarátod” helyett a „szeresd önmagad”, a „légy szerény” helyett a „légy sikeres”, vagy a „bűnös vagy” helyett az „ártatlan vagy” átstrukturálódott üzeneteit.

(361 lájk a honlapon, nézettség az OFOE fb oldalán: 7 200)
...


CIVILEK VÉGEZTÉK EL AZ ELLENZÉK MUNKÁJÁT: MEGMUTATTÁK, AKAD KÖZTÜK KÜLÖNB ORBÁN EMBERÉNÉL

MAGYAR NARANCS 
- HÍRNARANCS BLOG
Szerző: narancs.hu
2017.01.02.


Évi 10 millió jár az új udvari fotósnak, meg zsiráfka. Részünkről BÚÉK!

Találtak valakit Áder János helyett

Állampolgárok egy – művészekből és közismert értelmiségiekből álló – csoportja kezdeményezi dr. Majtényi László megválasztását államfőnek. A magukat „Elnököt a köztársaságnak” csoportnak nevezők közleményben állnak ki jelöltjükért. A jelölést Székely Sándor fővárosi képviselő jelentette be.

A jelölésről szóló közlemény teljes terjedelmében az aláírók nevével itt olvasható.

Új személyi fotósa van Orbán Viktornak


Szecsődi Balázst választották Orbán fotósának, miután Burger Barna, aki 23 évig fényképezte a miniszterelnököt, izomsorvadásos betegsége miatt visszavonult. Szecsődiről keveset tudni, a Linkedin-profilja alapján 2010 és 2016 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, és az elmúlt egy-két évben már feltűnt Orbán fotósaként – írja az Index. Havi 12 napot kell majd dolgoznia, amiért 833 ezer forintot keres, azaz évente több mint 10 milliót. A „művészfotók” elkészítésén kívül be kell segítenie az ide érkező külföldi vendégek fotósainak, és ha úgy adódik, vizuális tanácsot is kell adnia...

Újévi zsiráfka

Január 1-én zsiráfborjú született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Santana, az anyaállat az állatkert legidősebb zsiráfja. A kicsi zsiráffal minden rendben van, születése után lábra állt, evett is, egyelőre elkülönítve tartják, de napokon belül elkezdik összeszoktatni a többi zsiráffal, s a közönség is láthatja.

Zsiráfborjú az év első újszülöttje
Megszületett állatkertünk idei első újszülöttje: egy egészséges zsiráfborjú, aki épp január 1-én jött a világra.


MAGYAR, AKI (MAJDNEM) EGY EURÓÉRT VETT HÁZAT SZICILIÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.01.03.



Amikor utoljára néztem, akkor egy euró elég kevés pénz volt, még forintban sem éri el a 310-et. Ennyiért házat venni Olaszországban (mi több: bárhol a világon) elég komolyan hangzik, nyilván akadt is honfitársunk, aki belevágott. Aztán a dolog kissé drágább lett, de még így sem akármilyen történet következik – méghozzá Tucano tollából.


„Biztosan hallottál róla, hogy Olaszország egyes kiüresedő falvaiban egy eurós áron kínálnak megvételre házakat. Annyira sikeres lett a program, hogy a házak mellett már a római meg mór eredetű jó nagy jelzőtornyokat és állítólag elhagyott, de álomszép vasúti állomásépületeket is meg lehet szerezni potom összegekért, száz évre bérbe. 
Az egy eurós programnak azért van pár feltétele, nem olyan egyszerű a részvétel, például helytől függő mennyiségű összeget, de mindenképpen be kell fektetni a felújításba. 
Egyik barátom is beleszeretett az ötletbe és elhatározta, hogy beszerez egy magánparadicsomot Szicíliában. Róla tudni kell, hogy valódi ezermester, a szőlőipari szaktudása mellett kiváló dokumentum- és jelenleg reklámfilm producer. 
Emellett nyitott, sőt el is adott egy roppant sikeres olasz éttermet egy nagyon távol-keleti ország, egyik (addig) ismeretlen paradicsomi tengerpartján (amelyet egy homokpadon épített meg a saját két kezével, miközben egy műanyag slagot húzott át egy öblön, hogy legyen víz) igen messze a talján kultúrától és az eredeti alapanyagellátási forrásoktól. 
Azóta viszont elkészült a nagy szicíliai mű, sőt annyira megtetszett neki a mediterrán házfelújítás minden nyűge, hogy már több újabb terve is van.
De nézzük, meg hogy milyen lett a majdnem egy eurós ház a szicíliai Gangiban, mielőtt rátérnénk a részletekre, íme:

A SEMJÉN-FÉLE, SEMMIHEZ NEM ÉRTŐ SZERVILIS ÉLŐSKÖDŐK, AKIK AZ ANYJUKAT IS ELADNÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H.A.
2017.01.02.



Nem mondhatom, hogy nem kezdődött ugyanolyan erősen az év, mint ahogy végződött, mert de. A január elsejei kötelező másnap helyett és mellett a közszolgálati média Kossuth rádióban testet öltő szárnya Semjén Zsolttal, a nemzet legnagyobb lóháton vadászával készített interjút nyomott ki az éterbe.

Bár – kunhalmiul fogalmazva – nem voltam annyira a helyzet magaslatán, hogy önként dalolva kényszerítsem magamra a zabolátlanul kormánypárti közpénzrádió Határok nélkül című műsorának akár egyetlen percét is, utólag tájékozódtam a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli kenetteljes miniszter, egyben Orbán-helyettes alakításáról, úgyhogy vegyük szépen sorra, mit érdemes tudnunk nekünk, alattvalóknak:

  • Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, „az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet”. A parlamenti ciklus végére meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár.
  • Ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. A Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás.
  • A kulturális autonómia „de facto megvalósult a Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. „Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében. Csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre.
  • Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.
  • A kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fennpluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok.  Az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben „minősíthetetlen dolgokat művel”, ezekkel szemben megteszik „a védelmi lépéseket”. Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor „megtettük azokat a lépéseket”, hogy „senkinek a haja szála” ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.
  • Aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, „kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hozniaAzokat az ügyeket „fagyasszuk be”, amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet (például a kisiskolák megmentése).  A magyarság megosztott a Felvidéken, annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják.
  • Erdély: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. A szövetség legutóbbi választáson elért eredményével nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülni. „Abszurd”, hogy „nyilvánvalóan koncepciós alapon” érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat „nyilvánvalóan megfélemlítési céllal” támadják.
Tudom, hogy legalább annyira unalmas, mint amennyire dühítő ez a gátlástalan öntömjénezés, amely sajnos nem csak foltokban és nyomokban tartalmaz megdöbbentő állításokat, ki- és elszólásokat. Mivel nem vagyok teljesen járatlan ezekben a kérdésekben, engedtessék meg nekem, hogy elboruljon az agyam, és fűzzek néhány szót a helyettes nemzetegyesítő miniszterelnök egetverő szózatához...

2016 LEGOLVASOTTABB BLOGJAI A TÉNYTÁRON

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2017.01.03.


Bár már eltelt néhány nap az új évből, mi mégis megidéznénk az elmúlt esztendőt: ma legolvasottabb tavalyi blogjainkat gyűjtöttük egybe, ezután a legolvasottabb Ígéretmérőket, Hantákat és Szélkakasokat idézzük fel, majd végül 2016 legnépszerűbb elemzéseinket mutatjuk be.
Most tehát ahelyett, hogy szubjektív listákat állítanánk össze saját írásainkból, inkább sorra vesszük azokat a témákat, amelyeket Ti a legérdekesebbnek találtatok.
Írásainkban sokat foglalkoztunk a TV2 sorsával, hogyan szállta meg a csatornát a Fidesz. A közmédia hamisításainak összegyűjtése szintén sok olvasót vonzott az elmúlt esztendőben. A slágertéma, azaz a kvóta-népszavazás, illetve Orbán Viktor berezelése is felkerült listánkra. Írtunk a BKV finanszírozásának a kérdéséről, továbbá arról is, hogyan készül Orbán több mint 200 milliárdot a Budai Várra költeni, csak azért, hogy szerinte a miniszterelnöki ranghoz méltó helyre költözhessen.
Legtöbben a Tárki által készített Társadalmi Riport című szociológiai kiadvány legfőbb megállapításainak az ismertetését olvasták el 2016-ban, amelyből kiderült, sajnálatos módon hazánkban rendkívül sokan élnek nyomorban, kilátástalan körülmények között. Erőtlen a magyar középosztály. Baj van az oktatással, az egészségüggyel, továbbá rendszerszintű korrupció épült ki...



ANGELA MERKEL IRÁNYÍTJA EURÓPA HARCÁT A DEMOKRÁCIÁÉRT - KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Szelestey Lajos
2017.01.03.



A Financial Times vezércikkben hangsúlyozza, hogy akár tetszik, akár nem, a németekre hárul a globális vezetés. A német kancellár nagyon helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy negyedszerre is megpályázza tisztségét. Azt ígéri, hogy küzd a demokráciáért, a szabad kereskedelemért és a nyílt társadalomért. Visszautasítja, hogy átengedje a terepet olyan nacionalistáknak, mint Trump, Putyin vagy Orbán Viktor.

Bizonyosan történelmi pillanat, hogy éppen egy német kormányfő veszi át ezt a szerepet. Tükröződik benne az elismerés az ország 45 óta végbement átalakulása, gazdasági teljesítménye iránt, meg az is, hogy Berlin az unió elsőszámú motorja. Egyben azonban azt is kifejezi, hogy Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok már nem befolyásolják lényegesen az európai ügyeket. Merkel természetesen jól tudja, hogy partnerekre van szüksége. Ha odahaza nyer a jövő ősszel, akkor az ő dolga lesz, hogy egyben tartsa az EU-t. A populista nyomulás közepette azonban nehéznek ígérkezik, hogy népszerűsítse a fokozott együttműködést. Meg kell mutatnia, hogy a közösség még képes lényeges akciókra, és fenn kell tartania a Moszkvára nehezedő nyomást. Közben pedig modus vivendit kell találnia Trumppal. Nem valószínű, hogy könnyen boldogul, mert az új elnök teljesen alaptalanul rokonszenvezik Putyinnal. Nem lesz könnyű mindezt elérni egy ellenséges környezetben, de ki volna rá alkalmasabb, mint a német kancellár? A kommentár azt tanácsolja, hogy óvakodjunk azoktól a vezetőktől, akik az elmúlt dicsőségre hivatkozva akarják megteremteni a boldog jövőt. A nosztalgikus nacionalizmusban Kína, Oroszország és Törökország a trumpi Amerika előtt jár. A három országban tapasztalható politikai légkör egyértelműen rávilágít a veszélyekre, mert mindhárom az ígéri, hogy visszaállítja a nemzet nagyságát, miközben központi kampány zajlik az ellenséges külső erők, illetve a nemzetellenes belső ellenség ellen. Az Egyesült Államokban persze az erős intézmények és szabad sajtó miatt sokkal nehezebb lesz elnyomni az ellenzéket, de tévedés azt hinni, hogy a demokráciák immunisak a nosztalgikus nacionalizmus újjászületésével szemben. Lásd pl. Magyarországot, ahol a nacionalista Orbán Viktor sóvárgóan tekint az elvesztett területekre. A jelenség akkor válik veszélyessé, amikor átvált mítoszteremtésbe, illetve átfordul ellenségesbe az idegenekkel szemben. Onnantól kezdve megnő az összecsapás eshetősége az egymással vetélkedő nacionalista ideológiák között. Merthogy mindig sokkal könnyebb a külföldiek által elkövetett disznóságokra mutatni, mint bevallani a saját nép bonyolult történelmét. Dehát már ezt csinálták a nácik is. Szóval a történelemből lehet ihletet meríteni, ha valaki nemzeti megújhodást ígér, ám ennek egyben figyelmeztetésül kell szolgálnia...

ÚJRA A FIDESSZEL KRITIKUS HANGOKAT RÚGTAK KI AZ ERDÉLYI SAJTÓBAN

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Pap Szilárd István
2017.01.02.



A 2016-os év utolsó előtti napján írtunk arról, hogy a Fidesz médiaháborúja nemcsak itt, Magyarországon, de a határon túli magyar nyilvánosságon belül is fokozódik. Jelen esetben az erdélyin belül, ahol az újabb aggasztó jelekre csak néhány napot kellett várnunk.

A történet háttere viszonylag egyszerű: a Fidesz már hosszú évek óta finanszíroz – főként állami vállalatokon keresztül - egy saját médiabirodalmat, amely jelentős eléréssel rendelkezik egész Erdélyben, de legfőképp Székelyföldön. Emellett mostanra elkezdte „meghúzni a csavart” az olyan médiumok esetében is, amelyek nem tartoznak saját közvetlen befolyási övezetébe – itt főként olyan sajtótermékekre gondolunk, amelyek így-vagy-úgy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) holdudvarához tartoznak, és amelyeken belül volt még lehetőség a magyar kormány különböző lépéseivel kapcsolatos kritikát megfogalmazni.

Amint már írtuk, az RMDSZ egyik alapítványa, a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány január elsejétől bezáratta a 14 éves múltra visszatekintő Erdélyi Riportot. A szerkesztőséghez eljuttatott indoklás szerint gazdasági okokról van szó (a Progress Alapítvány 2015-ben 110 ezer eurós támogatás kapott az RMDSZ-től), ám az újságírók, nem hivatalosan, politikai döntésről beszéltek. Ugyancsak az RMDSZ-es alapítvány adja ki a maszol.ro-t, amely 2016 végére a legnépszerűbb magyar nyelvű hírportállá vált, és a portálnál nemrégiben történt átalakulások szintén a politikai magyarázatot támasztják alá...