2017. március 24., péntek

A FIUKNAK FÜTYIJÜK VAN A LÁNYOKNAK MEG PUNCIJUK

VASTAGBŐR BLOG
Szerző: Eric
2017.03.24.


A Regnobooks Budapest kiadó sorozata napközis feladatokat nyújt az általános iskola alsós tanulói számára, “Amit nem tanulunk az iskolában” címmel. Rögtön kiderül, hogy egy hiánypótló, hentai-t megszégyenítő remekművel van dolgunk… (btw innen gratulálok a borító színeihez, és üzenem, hogy le kellene tenni a herbálekit)

A sorozat tartalmaz

– egy színszámozó készségfejlesztő könyvet, (tudjátok, mikor az 1-est kékre színezed, a 3-ast barnára, és a végén örülsz, mert kijött a mintából, ahogy Semjén Zsolt diadalittasan belovagol Erdélybe)

– a gyermekkori kedvencemet, a labirintusokkal teli füzetkét, tele könnyű, nehéz és azapátokfaszát-szintű feladatokkal, melyeket a gyermek úgyis mindig a céltól kezd el visszafele megfejteni.

– illetve „forradalmi” újításként idén a gyerkőcök elolvashatják és kiszínezhetik egy dán író-pszichoterapeuta, Per Holm Knudsen 1975-ös(!!!) kiadványa alapján készült „Nem a gólya hozza” című csodáját.

Utóbbi kiadványból – miközben kis ceruzáikkal színezgetik a képeken anya punciját és apa fütyijét – a porontyok, elég konkrét szexuális felvilágosítást kapnak. A kiadó azt mondja “Nem próbálunk mélyrehatóan (mélyrehatóan, haha) elemezni, hanem játékosan, érdekesen, röviden, de mégis érthetően magyarázzuk ezt el ennek a korosztálynak.” A felsősöknek jövőre jön ki egy haladóbb színező a pulykázásról és filterezésről (najó, nem)....

KONZERVATÍV ÉRVEK A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA MELLETT

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.03.22.


Nem vagyok demokrata, konzervatív vagyok. Nem nagyon érintenek meg a demokrata létnek se az örömei, se a keservei, nem hiszem, hogy minden ember egyenlő eséllyel tud jól megfontolt döntéseket hozni a politikai közösségre vonatkozó ügyekben. Ellenkezőleg, az átlagos demokrata a saját érdekét keresi a politikai lehetőségek között, ezért hajlik a neki címzett ígéreteknek megfelelő döntésre, szemben a demokraták kisebbségével, akik tudnak súlyozni a nekik címzett ígéretek és a közösségért érzett felelősség között. Az átlagos demokrata számára a demokrácia a racionális egoizmus terepe, ahol mindenkinek saját magával - a saját érdekeivel és identitásával - kell foglalkoznia, a kisebbségi demokrata szemében viszont közösségi optimalizálás, amelyben a legnagyobb közös hasznot kell keresni, és azt támogatni a szavazattal.

Demokrata nem vagyok, viszont az elmondottak miatt is a liberális demokrácia heves támogatója, mert ez a politikai rendszer az, amelyik a legnagyobb eséllyel képes meggátolni az átlagos demokraták uralmát, ez a rendszer adja a legtöbb lehetőséget az egyén és autonóm közösségeinek független létére és erőforrásainak zavartalan gyarapítására (=autentikus és értékes élet), és ez a rendszer végül az is, amely a legnagyobb sikerrel alakítja ki azokat a viselkedésformákat, amelyek a lehető legversenyképesebbé tudnak tenni egy nemzetet.

A liberális demokráciában nem az a legfontosabb, hogy melyik párt gyakorolja a hatalmat, hanem hogy a hatalom gyakorlói fölött az itt leírt rendszer uralkodik. A liberális demokrácia nem a demokraták ügye, a két értékrend nem fedi egymást, sőt annyira nem fedi, hogy a liberális demokrácia valószínűleg az (átlagos) demokraták nélkül működne a legjobban. A liberális demokrácia rendszer-kérdés, a demokrata lét pedig döntően ízlés kérdése. A liberális demokrácia néhány éve éppen áldozatul esett a demokraták többségi ízlésének/identitásának Magyarországon, kellemetlen bizonyságul annak, hogy a rendszer nem működött korábban elég jól ahhoz, hogy megfelelő kultúrát építsen maga mögé -- a demokrata ízlés ellenében...

KÉRDEZD A SÍRÁSÓT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Bartus László
2017.03.23.


Március 19-én 88 évesen hunyt el Jimmy Breslin, az egyik leghíresebb New York-i újságíró. A róla szóló visszaemlékezéseket és a régebbi írásait olvasva mérhetetlen nosztalgiát érzek az újságírás iránt, amelyet immár tizennégy éve, hogy elhagytam. Mentségemre szolgál az, hogy én több ezer kilométerre vagyok attól, amiről írok, és az emberektől, akik olvassák. Látszólag, persze, én is újságot írok, de ez igazából nem az.

Vannak, akik ott élnek, látszólag újságírók, lapok alkalmazásában állnak, de nem újságírók ők sem, pedig lehetnének azok. Engem az újságírók legfontosabb képessége, az alacsony ingerküszöb, felháborodási képesség olyan mértékben hatalmába kerített, hogy a hazámtól is messze vetett. Jó érzés volt olvasni most Jimmy Breslin, a Pulitzer-díjas ikon ars poetica-ját: “A düh az egyetlen minőség, ami megtartott engem, és azokat, akik valaha újságírást tanultak, és kolumnákat írtak újságoknak.” Talán mégsem vagyok teljesen hülye.

Breslin nem a cinizmust nevezte az újságírók erényének, erre azért szeretném felhívni a figyelmet, mielőtt bárki tévedésbe esnék, hanem az őszinte dühöt. Ez nem azt jelenti, hogy minden írásnak dühösnek kell lennie, hanem azt, hogy fel kell tudni háborodni, és csak ez a felháborodási képesség tesz alkalmassá arra, hogy az ember valaminek a mélyére ásson vagy a mélyére lásson.

Ez vitte Breslint az élet sűrűjébe, a korrupt zsaruk, a gyerekeket szexuálisan bántalmazó papok, a meggyilkolt prostik világába. Breslin nem a hírügynökségi hírekből, nem is a többi újságból, hanem az életből írta a cikkeket. Nem a szerkesztőségben ült. Emberi történetek sorsok, tragédiák mutatták meg a nagy összefüggéseket. John Lennon halálát is úgy írta meg, ahogy senkinek nem jutott volna eszébe: annak a rendőrnek a szemszögéből, aki a haldokló Lennont kórházba vitte. Az élet kemény volt Breslinhez is, alkoholista apa, beteg gyermeke, aki meg is halt. Ettől volt együttérző, jó szíve.

Breslinnek van egy nagyon híres riportja, amelyet halála alkalmából sok lap közölt. Az írás a sírásóról szól, aki John F. Kennedy sírját ásta a temetése napján. A sírásó nagy gonddal, szívének minden szeretetével és együttérzésével ásta a sírt. “Szép talaj”, mondta a főnöke, és a sírásó megőrzött, félretett belőle, hogy abban majd szépen nő a fű. A sírásó szerette volna megnézni a temetést, de nem engedték oda. “Nekem így is megtiszteltetés”, mondta...

KULÁKTEMPÓ AVAGY (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.03.23.


Kéri László a Hír TV Egyenesen című műsorában (6.45-től) a következőket találta mondani:

"Ez a fajta későkulák mentalitás, ez a gyűjtögetés, a tulajdonszerzés öröme. "

"másként, munkacímen azt mondom kuláktempó
"

Elképzeltem, ha Kéri a zsidó mentalitásról, illetve zsidótempóról értekezne, mit éreznék. Nem lehet pontosan tudni, hány kulákot öletett meg Sztálin, de százezreket bizonyosan. Magyarországon a szovjet mintára "kulák"-oknak nevezett paraszti réteget Rákosiék tették tönkre, rengeteg embert börtönöztek be és volt, akiket meggyilkoltak. A "kuláktempó" kifejezést kommunista pártmunkások használták az ötvenes években. Igen, rezsimszolgák háborodtak fel Kérin, amiből esetleg az is következhetne, hogy én erről nem írok semmit, de ez nem ilyen egyszerű...

CSENDŐRÁLLAM

HVG ONLINE - NYÜZSI
Szerző: Tamás Gáspár Miklós
2017.03.22.


A menekültek panaszaira más válasz nem nagyon érkezik, csak rasszista kommentek a „dögöljetek meg” szellemében.

Európában – beleértve Kelet-Európát, így hát a Duna-medencét is – a tizennyolcadik század óta az a szokás, hogy a filozófiával, szellem- és társadalomtudománnyal, művészetekkel hivatásszerűen foglalkozó értelmiségiek (fellengzősebben: írástudók) hivatalos közéleti pozíció nélkül is – a professzionista újságírók, médiaszakemberek és politikusok mellett, velük együtt és velük szemben – nyilvánosan gondolkodnak közügyekről: történelmi, szociális, politikai, kulturális, világnézeti kérdésekről. Ez még a cenzúrát alkalmazó, a sajtót államosító-központosító tekintélyuralmi rendszerekben se volt másképp. Sőt: mint közismert, a szabad sajtó hiányában ezeken a helyeken a „kultúra” területén összpontosult a nyilvánosság zöme, hiszen a szűk területre szorult szamizdat (Lengyelország kivételével) nem kínálhatott helyet mindennek. Bár a szerepek változtak, az értelmiségnek ez a funkciója a legtöbb országban még fönnáll – különösen akkor, ha politikai válság van, mint manapság is.

Amikor a magyarországi ellenzéki politikának pillanatnyilag az a csúcsteljesítménye, hogy az egyik vezető politikus (volt kétszeres miniszterelnök) azt mondja a legnagyobb „demokratikus” ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltjének, hogy „sokkal gazdagabb vagyok nálad, beeeee!...” – az ellenzéki sajtót meg fojtogatják (meg fojtogatja a saját nívótlansága), akkor érezzük azoknak az értelmiségieknek a hiányát, akikre korábban számítani lehetett a bajban, de akik mára kiábrándultan, reményvesztetten elhallgattak.

Úgy látszik, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, a magyar állam teljhatalmú, egyszemélyi vezetőjének az igazságügyi minisztériuma a jogállam maradékainak fölszámolására készül. Ha a tervet megvalósítják – amit azért nehéz elhinni –, akkor olyan személyek és intézmények ellen is lehet titkos nyomozást, „földerítést” végezni, akikkel vagy amelyekkel szemben nem merült föl gyanú. Nem hiszem, hogy ezt beterjesztik, nem hiszem, hogy megszavazzák, nem hiszem, hogy az államelnök aláírja, nem hiszem, hogy az Alkotmánybíróság helyben hagyja. Együtt avval, hogy dr. Handó Tünde elnök bírói hivatala egyre inkább beleavatkozik a bírák kinevezésébe, előléptetésébe, leváltásába, ez már csakugyan a vég lenne – de nem lesz az, ha lesz, aki erőteljesen tiltakozik.

Bár a menekültekkel, bevándorlókkal, vendégmunkásokkal – és mint ilyenkor mindig, a nemzetiségekkel (vö. Macedónia, Ukrajna, Wales) – szembeni etnicista gyűlölet és jogtalan rossz bánásmód világszerte elterjedt, a zavart lelkiismeretből fakadó képmutatás és kétszínűség is elég általános. Magyarországon inkább az üdítően őszinte fajgyűlölet uralkodik (nem egyedül itt: példánk diadalmasan terjed mindenfelé, már vetélytársaink akadnak). A menekültek könyörtelen elutasítása már fizikai bántalmazást jelent, rendőrterrort a határon, a gyerekek ezentúl lőni tanulhatnak az iskolában – tudjuk, kire...

NINCSEN SZÁMODRA HELY...

HUPPA BLOG
Szerző: Szele Tamás
2017.03.24.


Ugye, nem nagyon látunk migránsokat mostanság, aki jön, az a határzónában marad, elmondhatatlan körülmények között, de az ország belsejébe nem jut be: ami arra mutat, hogy mikor a Baross téren összetorlódtak, akkor sem maguktól tették, nem volt az véletlen. No, ha nincs migráns, nincs is kit utálni. Dehogy nincs: termelünk!

Mondjuk maga a szó is helytelen, én annak idején szívesebben használtam a „menekülő” kifejezést, viszont a köznyelvben ez terjedt el sajnos. De hát hogy termelünk mi ilyen embereket, beavatkozunk a magyar fegyverek legendás erejével Szíriában?

Nem. Kinevezzük őket. Polgártársainkból. Hát hiába, nagy a kereslet, kevés a kínálat, muszáj valahonnét ezt az igényt is kielégíteni. De miképpen? Hát kérem, vegyük azt, hogy az Európai Unió területén több, mint félmillió magyar állampolgár dolgozik, rendszerint nagyon keményen, mint vendégmunkás – bizony, még a diplomásoknak is csak fizikai munka jut sokszor. Ez még nem lenne olyan nagy baj, hiszen a nálunk szerencsésebb helyzetben lévő államokban minden munkát szépen megfizetnek, a mi vendégmunkásaink is sok pénzt tesznek félre, küldenek haza. Csakhogy a nemzetközi helyzet fokozódik.

A Brexittel induló őrület terjedni látszik Európában, a brit szigeteken most sem lehet biztosan tudni, maradhatnak-e az eddig ott munkát vállalók, de hogy újabb vendégmunkásokat nem fogadnak, az már biztos. Illetve Skóciában és Írországban maradhatnak, Angliában és Walesben nem tudni még. Ausztria csökkenti a vendégmunkásoknak járó családi támogatások összegét, egészen pontosan a magyar támogatás mértékére. Mint az MTI írja:..

KÁDER MARAD ÁDER? VAGY KÉPES LESZ PÁRTATLAN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK LENNI?

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: OrianaF
2017.03.24.


...Áder, ha magát az elődjéhez, Schmitt Pálhoz hasonlítja (aki szám szerint nulla, azaz 0 törvényt küldött vissza a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak normakontrollra), talán úgy érezheti, hogy újabb 5 évre képes lesz arra, hogy ö legyen a fékek és egyensúlyok rendszerének a legfőbb őre. Ezt a képet azonban árnyalja, hogy az előző 5 évben legtöbbször a politikai vétó jogával élt, amely valójában leginkább arra jó, hogy késleltesse egy törvény hatályba lépését, hiszen miután a parlament „megfontolta” a köztársasági elnök aggályait, a legtöbb esetben valamilyen tessék-lássék módosítással újra elfogadja azt, és már hatályba is léphet.
Ezzel szemben erősebb az alkotmányossági vétó, amely az Alkotmánybíróság elé utalja a törvényt, és itt megvitatják, hogy annak tartalma nem áll-e ellentétes viszonyban az Alaptörvénnyel. Ha így van, egyszerűen megsemmisítik azt. Áder János eddig mindössze háromszor élt ezzel a lehetőséggel, pedig többször is lett volna rá alkalma. Jöjjön most egy lista eddigi ténykedéseiről.
A menekültválság kapcsán is megfogalmazott a kormányétól eltérő véleményt, és Orbánékkal szemben európai megoldást sürgetett, ugyanakkor elutasította a kvótarendszert. Aggályai ellenére a határzárról szóló törvénytervezet azonban úgy ment át rajta, mint kés a vajon, nem élt a politikai vétó lehetőségével.
Paks II. esetében szintén elmaradt még a politikai vétó is, pedig ahogy korábban mi is írtuk, vannak alkotmányos aggályok a törvénnyel kapcsolatban. Érvelése ennyiben merült ki: „Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása”. A törvényt elfogadták, a szerződéseket pedig harminc évre titkosították.
Aláírta az Alkotmány negyedik módosítását is, pedig az megsemmisítette a család fogalmát, lehetővé tette a hajléktalanok szankcionálását, és korlátozta a választásokat megelőző közvélemény-kutatások végzésének és publikálásának lehetőségét.
Különösen pikáns eset volt, amikor az államfő annak ellenére, hogy a környezetvédelem harcosának nevezte magát, aláírta a napelemek környezetvédelmi adóval való terhelését. Később azzal próbálta tisztázni magát, hogy a salátatörvényben ez a tétel elkerülte a figyelmét, ám alapvetően rossz döntésnek tartja a napelem megadóztatását.
Hiába fogalmazta meg a bírói kar alkotmányossági aggályait a kényszernyugdíjazással kapcsolatban, aláírta a törvényt, és még az Ab határozatát sem várta meg. Kár, ugyanis az Alkotmánybíróság később elkaszálta a törvényt, és kötelezte őt, hogy a korábbi szolgálati helyükre ismét kinevezze a pert nyert bírákat.
Bár elviekben a köztársasági elnök őrködik a demokratikus rend felett, amikor a „norvégos” civilszervezetek levélben fordultak hozzá segítségért, Áder csupán egy semmitmondó válaszlevelet küldött nekik. Azóta kiderült, hogy az Ökotárs elleni hatalmi erődemonstráció jogellenes volt...

CSAK VITÉZÜL - BOTKA KEMÉNYEN ODASZÓLT MÉSZÁROS LŐRINCNEK ÉS A FIDESZNEK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2017.03.24.


...Ojvé! Jól megadta nekik, mi? Keményen. Csak úgy dörrent.
Tessen már mondani, miért nem lehet megmondani, kinek a magánvagyona lesz a közpénz? Mitől tetszik ilyen módon beszarva lenni? Hogy csak úgy szétkenni méltóztatik? A keményen odaszóló elveszítené az állását? Megfenyegetnék a családját? Vagy mi történne?


Attól tetszik tartani, hogy a hízott csúti futballista perelne? Tényleg nem világos még mindig, hogy ezt akkor sem tenné, ha valóban törvénysértő módon állítaná valaki azt, amire ebben a pillanatban nincs bizonyítéka? Mert pontosan tisztában van vele, hogy esetleg nyerne egy rágalmazási pert, de annak kapcsán elkezdenék megkaparni, honnan van ez az. Annak pedig csak egyféle eredménye lehetne: a teljes vagyonelkobzással járó hosszú-hosszú börtönbüntetés a világtörténelem legaljasabb, legarcátlanabb, legtehetségtelenebb és legbetegebb rablássorozatáért.

Keményen odaszólt. Persze. Ehhez a keménységhez képest a vaj akár a gránit.

ITT OLVASHATÓ

GORKA SEBESTYÉN ÉS A SZAKÉRTÉS, MEG A VITÉZI REND

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Hajnal Éva
2017.03.23.



Elég szokatlan fazon ez a Gorka Sebestyén (vagy ahogyan az Egyesült Államokban hívják: Sebastian Gorka), aki jelenleg Donald Trump helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójaként, no meg a Fehér Ház egyetlen magyar trolljaként vált közismertté. Van, hogy Bocskai-öltönyben feszítve és vitézi jelvénnyel a mellén Trumpnak gazsulál, máskor meg a terrorellenes “jártasságát” ért kritika okán elismert amerikai biztonságpolitikai- és terrorelhárító szakértőkkel tajtékozva ordibál. Az ezeken kívül fennmaradó időben pedig éppen Trumpnak “ad tanácsot”, azaz inkább iszlamofób, rasszista teóriákkal traktálja őt.

Az amerikai elnök nem tagadta meg önmagát, hiszen Gorka személyében “méltó” kádert talált maga mellé, szellemiségében is hasonlót, mint Steve Bannon, ezen nincsen semmi meglepő. Gorka pont az elnök legbizalmasabb tanácsadójának tartott Steve Bannon pártfogoltjaként került a Fehér Házba, miután két és fél évig szerkesztőként dolgozott a Bannon által vezetett szélsőjobbos Breitbart hírportálnál, amiből Bannon időközben Trump Pravdát csinált.

Gorka személyénél talán csak a múltja és “szakmai hozzáértése” vitathatóbb. Gorka Londonban született, magyar emigráns szülőktől. A Londoni Egyetem filozófia és teológia szakán szerzett BA-diplomát, ez idő alatt csatlakozott három évig a brit hadsereg terrorelhárító részlegének tartalékos tagjaihoz, állítása szerint azonban hírszerző tevékenységgel nem foglalkozott, miközben a magyar nemzetbiztonság szerint ez egy hírszerző század volt. Gorka egykori munkatársa szerint viszont Gorkának kiváló brit–amerikai kapcsolatai voltak, feltehetően hírszerzőkkel is. Gorkának az anyai nagyapja is brit kém volt, az apja is brit kém volt, ő maga tartalékos hírszerző században önkéntes, de ő nem volt kém a saját állítása szerint. Ezután Magyarországra költözött, akkoriban a brit és magyar állampolgársággal is rendelkező férfi a rendszerváltás utáni Magyarországon mindenféle politika közeli pozíciókban vált közepesen vagy éppen csak alig ismertté. Egy ideig Orbán Viktor tanácsadója is volt, előtte meg, mindössze 22 évesen, az Antall-kormány idején a hadügy munkatársa. Ide is az apja emigráns 56-os kapcsolatai miatt került be. Később, 2006-ban Piliscsaba polgármesterjelöltje, de Gorkának nem sikerült megszereznie a kisvárosi polgármesteri széket. Trumpnak viszont tanácsadónak a Fehér Házba kiváló. Mondjuk kétségtelen, hogy a szélsőjobboldali Breitbart és Trump igényeinek abszolút megfelel. Gorka véleménye szerint egy Clinton-elnökség katasztrofális következményekkel járt volna a világon mindenki számára, míg Trumppal kapcsolatban csak az volt a problémája, hogy annak nincs nemzetbiztonsági tapasztalata. Nem baj, így legalább már Trumpról és Gorkáról is biztosan tudjuk ezt az információt....

SEM ORBÁN VIKTOR LELKI BÉKÉJE, SEM SZÍJJÁRTÓ PÉTER ÖTÖDIK LUXUSVILLÁJA NEM ÉR NEKÜNK ANNYIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.03.24.


Miközben Rogán Antal egészségesen eltűnt a közéletből (sajnos a zsebünkből nem, csak a szemünk elől), Szijjártó Péter hisztibajnok teljes erőből veri az asztalt. A Nagy Fidesz Háború jegyében óbégat ő, mert megmondta az Orbán nevű, hogy az idei év (is) vérzivataros lesz és Brüsszel meg fogja támadni szeretett országunkat. Erre mi történik? Táááámadááás! Sőt, hogy a régi viccet idézzem: Fel! Támadás!

Az Európai Uniót az olyan képmutató és hazug brüsszeli bürokratáktól kell megvédeni, mint az Európai Bizottság (EB) alelnöke – reagált a külgazdasági és külügyminiszter Frans Timmermans kijelentésére csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. 
(fidesz.hu)

Nem mondom, hogy nem öntudatos Szijjártó Péter, mert de. A politikai kommunikációban teljesen szokatlan büdöslábú-tahó stílusban nyilatkozgat és halálosan megsértődik, ha valaki hasonló hangnemben reagál. A nem túlságosan köz- és elismert politikai teremfocista elhörgi az átkait, aztán eltrappol a világ különféle eldugott sarkaiba és baromi nagy üzleti lehetőségeket lát mindenhol, amely üzleti lehetőségekből soha, semmi nem valósult még meg. Mármint olyan nem, amiből az ország profitált volna. Hogy fű alatt a rokonság milyen üzleteket köt, azt mi nem látjuk. Ha meg kiderül, akkor letagadják a csillagokat is az égről.

De Szijjártó itt nem állt meg, hanem folytatta a hülyeségeit:

SZIVATJÁK TRUMPÉK ORBÁNT ÉS SZÍJJÁRTÓT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2017.03.24.


Hovatovább szórakoztató látni, hogyan vergődik a Fidesz-kormány, hogy összehozzon egy icicike-picike kis találkozócskát az amerikai elnökkel.

A dolog még onnan indult, hogy tavaly nyáron, Tusnádfürdőn Orbán Viktor demonstratívan kiállt Donald Trump kampánya mellett, miszerint a republikánusok elnökjelölését meghekkelő politikus külpolitikája lenne jó Magyarországnak és Európának is.


Európa ezzel nagyon nem értett egyet, de Orbán legalább illusztris társaságba került, egyenesen Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong-Un mellé.

Aztán az oroszok elintézték Trump győzelmét, és a megválasztott elnök tavaly novemberben felhívta Orbánt, hogy kedélyesen eldiskuráljon vele. A magyar miniszterelnök csak arra nem jött rá, hogy Trump mindenkit felhívott Pakisztántól Dél-Szudánig, nem számít milyen híre vagy jelentősége volt.

De Orbán nagy reményeket fűzött, hogy Trump - a kezdődő barátságukra tekintettel - majd meghívja őt a beiktatására. De Trumpnak az eszébe se jutott...

A FIDESZ A SÁTÁNNAL IS SZÖVETKEZNE

VARÁNUSZ BLOG
Szerző: Fabius
2017.03.24.


Én édes, kedves Jóistenem ott fenn a mennyekben, szenteltessék a neved meg minden, tekints le reánk kérlek szépen, mert elveszejtenek minket ezek a te neveddel kufárkodó latrok!

- IDE HOZZÁK A SÁTÁNT!!!!


Pont ide, a nyakunkra mert tőle várják a megdicsőülést. Elhiszed ezt, baszki?! Pedig ott ül köztük még mindig ez a semjén nevű, amelyikhez te szólsz állítólag, de ezek szerint már vagy nem hallja, vagy választott magának másik istent, a kicsi pufit, és szarik a te fejedre. Pedig még pár évtizede pontosan látta a sátánt, szakdolgozatot is írt - azt most hagyjuk, ő vagy nem ő, az ő nevében az biztos - felsorolva mindent amiről felismerhető...

ROLLNIS STRONGÉK ÉS A HEINEKEN

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.03.24.



– Árpád ezek a Rollnis Strongék ismerik a nótát, hogy Megjöttek a fehérvári huszárok?

– Rolling Stones, Főnök.

– Jó, legyen neked igazad. Tudod, arra a dalra gondolok, amibe’ az van, hogy sok kislányt meghágtak…

– Nem hinném, Főnök, hogy ismerik. Szerintem ez nincs rajta a repertoárjukon.

– Nem baj! Megtanítod nekik a nótát Árpád, megmondod nekik, hogy nem kell stresszőlni. Elég, ha kísérnek, a nótázást rám bízhatják.

– Te föl akarsz lépni a Rolling Stones-szal, Főnök?

– Miért, mit gondoltál? A 400 vegyesen mégsem indulhatok!

– Baj van, Főnök!

– Lebuktunk, Árpád? Rájöttek, hogy loptunk?

– Rosszabb. A Rolling Stones Heinekent kér az öltözőbe.

– Mondjátok meg nekik, hogy az Igazi Csíki sokkal jobb.

– És mi van, ha ragaszkodnak a Heinekenhez?

– Akkor megíratjuk a Magyar Időkkel, hogy a Soros áll mögöttük.


A SZEGÉNYSÉG NEM JELLEMHIBA, HANEM AZ EGÉSZ TÁRSADALOM SZÁMÁRA KÁROS ÁLLAPOT

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Pogátsa Zoltán
2017.03.23.


Az újraelosztás nélküli piaci verseny hívei azt képzelik, hogy a piacon mindenki egyforma esélyekkel indul és vesz részt a megmérettetésben. Ezzel szemben a tapasztalatok által is bizonyítható, hogy a szegényeknek ebben a mérkőzésben rosszabbak az esélyei, mint a gazdagoknak. Ez pedig tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Sokszor elhangzik az a vád, hogy a szegénység valamifajta jellemhiba eredménye. Mindannyian hallottuk már, hogy „ha az én János nagybátyám a legnagyobb ínségből is ki tudta annak idején hozni a családját kemény munkával, akkor bárki ki tudja”. Aki még sem lesz sikeres, az gyenge, személyiséghibás.

Statisztikailag tudjuk, hogy a János bácsik esete inkább a kivétel, mint a szabály. A társadalmimobilitás-vizsgálatok szerint a legtöbb szegény nem vergődik ki a szegénységből, aki mégis, annak kivételes szerencséje van. (Arról most nem ejtünk szót, hogy évtizedek távlatából a legtöbb esetben a beszélőnek fogalma sincs, milyen tényleges hatások, rejtett erőforrások, kapcsolatok, szerencsés egybeesések segíttették János bácsi felemelkedését.)

Két szerző, a harvardi közgazdász, Sendhil Mullainathan és a princetoni pszichológus, Eldar Shafir megvizsgálták, milyen is a szegények gazdálkodása, miben is különbözik az a gazdagokétól, és könyvet is írtak róla. (Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir: A szűkösség pszichológiája. Budapest: HVG könyvek, 2014.)

Először is találtak objektív különbségeket. Szegénynek lenni drágább. Az uzsorakamatok rendkívül magasak. A hátralék díjak sok pénz elvisznek. Részletre vásárolni mindig sokkal drágább, mint egyben, azonnal. Ám utóbbira csak a gazdagoknak van pénzük, a szegényebbeknek nincs.

A szegénynek egy-egy rossz döntése óriási bajt okozhat, hiszen nincs tartaléka, miközben választási kényszerei nagyon is vannak. Ahhoz, hogy beszerezzen például egy új hűtőt, valami másról le kellene mondania, amiről nem teheti meg, hogy lemondjon.

Vegyünk egy analógiát: pénz helyett kislabdákat. Ha valakinek sok labdával kell eltalálnia egy távoli célt, sokkal valószínűbb, hogy előbb-utóbb eltalálja, mint az, akinek csak néhány labdája van. Ez akkor is így van, ha a kevés labdát birtoklók azt a pár labdát jobban megbecsülik, és a tapasztalatok szerint egy-egy labdával pontosabban céloznak. Ennek ellenére a sok labdát dobálók fogják nagyobb valószínűséggel eltalálni a célt. A gazdagoknak több esélyük van sikeresnek lenni, mert több pénzük van. Sokkal többször próbálkozhatnak. A szegények csak kevesebbszer...

ILYEN HIHETETLENÜL OSTOBA, DE LEGALÁBB ROSSZINDULATÚ, KICSINYES LELKI ROKKANTAK ALKOTJÁK A POLITIKAI ELITTET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.03.24.


Gimis koromban volt bolond-ballagás. Nem tudom, ma divat-e még, de majdnem mindegy is. A komplett ország úgy üzemel, mint egy diliház és most nem csak a saját agybajomról beszélek. Néha átrohan a fejemen a gondolat, hogy csak azért csinálják az önmagukat politikusnak nevező figurák az egészet, hogy időnként legyen min röhögni.

De közben meg nincs, mert rohadtul kínos ez az egész brigád. Egyenként is, csoportosan is, mindenhogyan. Én már azon is csodálkozom, hogy még egyáltalán működik ez a szerencsétlen ország és merem állítani: nem a politikusok munkálkodásának eredményeként, hanem annak ellenére.

Mert itt van nekünk például Kocsis Máté, akiről azt tudjuk atombiztosan, hogy nem buzeráns. Holott ez egyrészt kit érdekel? Mert amennyiben meleg lenne, akkor mi lenne? Azon kívül, hogy semmi. Na ugye. De ő nem meleg, pláne nem buzeráns. Csak pitiáner. Az sem anyagi értelemben, mert van mit a kaviáros lazacba aprítania, hanem lelki értelemben. Az erkölcseiről most nem bocsátkoznék fejtegetésekbe, mert az egy igen rövidke cikk lenne. Szóval nézzük Kocsis Máté keresztényi lelkületét, ami feltétlenül van neki. Lehet, hogy több is.

VIII. kerületi képviselők év elején úgy döntöttek, hogy március 19-én, József napján, a reformáció 500. évfordulóján Józsefvárosi Becsületkereszttel tüntetik ki a kerületben lévő református és evangélikus egyházat. Ennek örömére nagy bulit is csapnak, díszvacsora, dínom és dánom, jótékonysági árverés. A pici gond csak az volt, hogy Józsefváros evangélikus közösségének vezetője – Bolba Márta – néhányszor szembement Kocsis Máté véleményével, ami ugye a mai, vérzivataros időkben nem illendő. Ezért őt a kerület nem hívta meg a kitüntetés átadójára, mert nehogy már egy nő, aki ugye nem férfi, de még ráadásul véleménye is van és plánehogy más véleménye, mint a köztudottan nem buzeráns polgármesternek, ne tudja a helyét. Pitiáner Máté megmutatta a helyét: irány a konyhába szülni! Hiába, a honfiúi nagyság már csak ilyen. Most. Itt.

A másik mókamiki, bizonyos Németh Szilárd pedig interjút adott. Nem elég istencsapása, hogy időnként tájékoztatja a sajtót valamiről, amit utasításba kap, hanem még nyilatkozik is a 168 órának. Ha lúd, legyen Kövér! Bocsánat, kövér. Szóval. Szilárdunk nyilatkozott és szellemének olyan sötét mélységeit tárta fel, ahol már a kilégzés-belégzés funkció is erősen kérdőjelessé teszi egy szervezet működőképességét. Figyelem! Idézni fogok:

ITT OLVASHATÓ

HÉT TÉVESZME A KÉTNYELVŰSÉGRŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.03.24.


A kétnyelvűség alapvetően nagyszerű dolog, aminek a hétköznapi előnyeiről nem is nagyon kell (pláne ezen a blogon) hosszan értekezni. Kétnyelvű gyereket nevelni viszont már sokkal összetettebb, mint azt gondolná az ember, pláne, hogy elég sok a félreértés és a téveszme körülötte. Nektek milyen tapasztalatotok van?

„Nem érdekel, ha a rokonok / ismerősök / ismeretlenek / óvónénik nem értik, hogy mit magyarázok, akkor is mindig magyarul szólok a kölökhöz. Ha én olvasom az esti mesét, az mindig magyar. Vannak olyan rajzfilmek, amiket magyarul ismert meg, és nem is hajlandó olaszul nézni. (…)

Erőfeszítéseim eddig nem mondhatnám, hogy hatalmas sikerélményekhez vezettek volna, de nem adom fel. Amit elértem, hogy mindent megért, ezt már össze-vissza teszteltük, minden magyar utasítást végrehajt, ha megkérem, hogy kérdezzen meg ezt meg azt apától, tökéletesen tolmácsolja a dolgokat.

Az aktív része viszont nem akar előbújni. Vannak ugyan szavak, amiket csak magyarul mond (pl.: bugyi – ezt már sikeresen beleverte az olasz óvónénik fejébe is, süti, cipő), és ha nagyon presszionálom, akkor kibök egy-két egyéb szót is. (…) Valaki igazán adhatna egy jó receptet arra, hogy hogyan is lehetne kihozni belőle a hun leánykát.”

A fenti bekezdéseket az Olaszmamma blog szerzője írta még régebben, és ez az idézet is rávilágít arra, hogy a kétnyelvűségre nevelés csak távolról nézve tűnhet egyszerű dolognak, a mindennapokban jóval bonyolultabb...


VARÁZSLÓLEKVÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.03.24.



Rövid helyzetrajz:
Mit látsz, Lacó? Egy nagy segget látok. De lehet, hogy csak hallucinálok.
(AE Bizottság)

A sors fura fintora, továbbá Isten és Orbán országló szándékai miatt a külügyeket fölzabáló futsalzseni Szijjártó et. most éppen „új világrendről” sző omló álmokat. Mindeme delírt arra alapozza, hogy a nagy vízen túli Trump adminisztráció egyelőre nem rúgott a valagába, de eljön az ideje annak is, mint ahogyan mindennek.

Szijjártó et. annak örül, hogy Donald kacsa nem akarja „importálni a demokráciát”, mint dekadens elődei, pedig nagy üzlet lenne benne meglátásunk szerint. A jólfésült elnök egyelőre saját hazájának szétkúrásával foglalatoskodik, viszont minden diabolikus baromsága mellett megvan az az előnye a mi hülyéinkkel szemben, hogy nem a saját zsebét tömködi.

Emlékezhetünk, még a saját csicsás tornyát is alig akarta odahagyni, pénzügyeinek intézéséről pedig lemondott. Itt, minálunk ezzel szemben éppen a pénzügyek vannak a kormányzásnak mondott ákombákom centrumában, erősen kihegyezve a szerzésre, és ennek törvénybe iktatására. Hosszú volna hét év ganajságait számba venni, imhol azonban két friss, ropogós példa.

A tao-pénzekhez úgy ragaszkodnak, mint vak komondor a csontjához. A bíróság úgy döntött, tizenöt napon belül ki kell adniuk, honnan jön ez a lóvé, és hová vándorol, mert közadat a közpénzek felhasználása. Viszont, mint tudvalévő, a közpénz jelleg el szok’ veszni minálunk, következésképp kellemetlen volna beszámolni róla. Az ítélet a mi fiainkat egyáltalán nem hatja meg, basznak rá, mondhatni, és a Kúriához fordultak, hogy a mocskot rejtegetni tudják...

A SZOLIDARITÁS NEM EGYIRÁNYÚ UTCA - KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2017.03.24.


A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé.

Az osztrák államfő a Líbiában ma tapasztalható siralmas közbiztonsági helyzet miatt csaknem kilátástalannak ítélte azt az elképzelést, hogy az Európai Unió megállapodás köthetne az észak-afrikai országgal az Európába igyekvő menekültek ottani feltartóztatásáról. Ami az unió külső határainak a védelmét illeti, Van der Bellen hangsúlyozta, hogy annak érvényesítése során is be kell tartani a menekültek jogairól szóló genfi menekültügyi egyezményt. Külön felhívta a figyelmet arra: ellentétes az emberi jogokkal, ha a határellenőrzési intézkedések során nem biztosítják a menedékkérelem benyújtásának a lehetőségét.

Ami a menekültek Európán belüli elosztását illeti, az osztrák köztársasági elnök leszögezte, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország és Magyarország például évente eurómilliárdokat kap az EU költségvetéséből. Alexander Van der Bellen nyitottnak mondta magát arra, hogy az unió a pénzügyi ösztönzés eszközével is éljen a menekültek elosztásának érdekében...

MENNYI PÉNZ KELL AHHOZ, HOGY SOHA TÖBBÉ NE KELLJEN DOLGOZNOM?

ALAPBLOG
Szerző: BANKAR
2017.03.23.


Aki felelősen gondolkodik a jövőjét illetően, biztosan feltette már magának a kérdést, hogy mennyi pénzt tegyen félre a nyugdíjra. Ennél talán egy fokkal még izgalmasabb a címben megfogalmazott kérdés.

A válaszadást nem a tőkepiaci hozamok elemzésével kell elkezdenie, hanem saját magában. A fő kérdés ugyanis, hogy mennyi pénz elég? Könnyűnek tűnik a kérdés, de korántsem az. Ennek fő oka, hogy az ember szinte mindig az aktuális helyzeténél szeretne jobbat, többet. Az igények gyakran az épülő megtakarítással együtt nőnek és új cél születik. Egyszerűen ilyenek vagyunk.

Tehát ha tudatosan készülünk arra, hogy mikortól nem kell dogoznunk többet, először is próbáljuk meg megválaszolni magunkban a kérdést: mennyi pénz elég? Milyen életszínvonalnál nem kell több a hátralévő életemben?

Ha rendelkezésünkre áll a válasz, akkor pontosítsuk a kérdést! Mennyi a megcélzott életszínvonal fenntartásához szükséges éves költés?

Ebbe az átlagos költésbe számoljunk bele mindent, ami várt és tervezzünk valamennyire a váratlan kiadással is. Például ha 5 évente autót akarunk cserélni, akkor a régi és az új autó ára különbségének egyötödével növeljük meg éves átlagos költési tervünket. Ha hosszú távra tervezünk, akkor számoljunk az ingatlanunk amortizációjával is, stb.

Nemrég olvastam egy érdekes cikket a „4%-os szabályról”. Az író szerint, ha tudjuk az éves költésünk értékét, akkor elég megszoroznunk azt 25-tel, hogy megkapjuk azt a megtakarítási szintet, ami egy életre elegendő lesz úgy, hogy a tőke soha sem fogy el. A logika emögött egyszerűen annyi, hogy ebben az esetben a teljes megtakarításunknak éppen 4%-a lesz az éves költésünk. Vagyis ez a módszer két erős feltevés megvalósulása mellett valóban működik:

TUMORPOLITIKA

SZTÁRKLIKK 
- CEGLÉDI ZOLTÁN BLOGJA
Szerző: Ceglédi Zoltán
2017.03.24.


A cigisdobozokat elfoglaló borzalmas képek igazságát érdemes lenne más reklámokban is alkalmazni. Igen, a politikai kampányokra gondolok.

Van egy alapvetően helyes szemlélet, egy komoly, nemzetközi trendekhez igazodó változás a magyarországi, dohányzással kapcsolatos szemléletben. Ilyen a füstös helyek visszaszorítása (bár gondolni kellett volna azokra is, akik az első emeleten, egy szórakozóhely fölött laknak, és kénytelenek az utcán dohányzók füstjében aszalódni), a dohánytermékek szeparált trafikokba költöztetése (amit igen kár volt összekötni fideszes káderek kistafírungozásával), és ilyen a cigisdobozokra rakott, igen ocsmány tumorok képe is. Helyes, ha nem hazudunk arról, hogy egyes döntéseink milyen következményekkel járhatnak.

No, ezt a dicsérendően felnőtt és őszinte hozzáállást lenne jó kiterjeszteni egyéb ügyeinkre is. Mire gondolok? Elsősorban a hét éve mindent uraló, fideszes plakáterdőre és hirdetés-cunamira, miniszterelnöki inzultációs kampányokra és egyéb kampánytevékenységre. Képzeljük el, ha holnaptól a kockázatok és mellékhatások a maguk pőre, tumoros valójukban másznának fel a poszterekre!

Mert akkor, ugye, nem Magyarország "erősödik", hanem Mészáros Lőrinc. Orbán Viktor épp csak ki tudna kukkantani a nagy gázszerelő-portré mögül, százmilliárdnyi közpénz-sejtburjánzás trónolna a plakát közepén, szavazz ránk, és a kormányfő haverjának a nevére még több szálloda, focicsapat, tévé és egyéb vagyonelem kerül. A családbarát kormány jelszavát Tiborcz vő mutatná be, esetleg a First Daughter (bár limitált angoltudása alapján ezt nyilván inkább magyarul kellett volna írnom), közvilágítástól luxuséttermekig szemléltetve, mihez is kell az újabb fideszes győzelem...

TAVASZI SALÁTA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.03.23.


A legfrissebb zöldségekből készült, fogyasszátok egészséggel...

A Versenyhivatal rajtaütött a booking.com szállásfoglaló portál magyarországi központján, merthogy az - állítólag - lehetővé tette, hogy a hotelek, szállásadók egyeztessék az áraikat, ezzel korlátozva a szabad versenyt.
A NAV az Airbnb körül kotorászott, ez is szállásfoglaló portál a javából.
A sumák szállásadók ellen kíván fellépni az adóhatóság, míg a szállodások azt követelik, hogy a közösségi szálláshelyekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a hotelekre.
Az Airbnb-n keresztül foglalt szálláshelyek száma az elmúlt öt évben a hatszorosára nőtt, míg a szállodáké csak a négyszeresére.
Miután a médiacézár egyben hotelcsászár is, így érthető az utóbbi időkben megnőtt állami érdeklődés az idegenforgalom iránt, lesz itt üveghíd meg űrközpont, üzleti ellenlábas porba tiporva, szilárdan fog állni saját lábán a neves hotelszakasszony, apuka besegít...
A közösségi szálláshelyek ötlete az volt, hogy ha elmegyünk valahova, akkor olcsóbb egy magánlakást bérelni, mint hotelba menni, ezt a kispénzű embereknek találták ki.
A szervezett lebonyolítással tették széles körben elérhetővé, praktikussá.
Most meg a szállodások azt követelik, hogy Julcsa a kiadott lakásában lángmentesített függönyt akasszon az ablakra.
Az állam meg mindenáron szabályozni akar, mert képtelen elviselni, hogy polgárai nélküle szervezzék életüket, a tetejébe ne tuszkoljanak feneketlen zsebébe kis pénzt.

A Tesco meg befejezi a Heineken forgalmazását, merthogy kapcsolt árúként a kommunizmust is eladná a gyanútlan, ám a minőségi sört kedvelő polgároknak.
Idáig legfeljebb Vajnai Attilát vegzálták, meg a jelkép ürügyén boldogan relativizálgattak a nácizmussal kapcsolatban, de a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése óta már Vajnaival sem kínlódnak, jóllehet a bíróság döntését, melyet nemzetközi egyezménnyel magunkra nézve kötelezőnek fogadtunk el, szeretett kormányunk nem fogadja el.
Sajátos jogértelmezés.
Most viszont belegázoltak a minőségi sörök kedvelőinek lelkivilágába, pedig tudhatnák, hogy már a sajtospogi árának felemelése is mivel járt '89-ben...
Viszont megtudhattuk, hogy a Nemzeti Intelligencia képviselője, Németh Szilárd nem iszik ebből a zavaros löttyből, melyet vörös csillag díszít, neki Igazi Csíki Sör kell, márpedig annak nekiment a Heineken, de most megtanulhassa a rohattmigránsmultija, hogy senki nem bánthassa büntetlenül a magyart!
Igaz, hogy az ominózus sörmárkát megvette a rohadt multi, de ettől még fertelmes amit művelt, és akkor még ez a vörös csillag is!

A PÁLYA SZÉLÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: Radnóti András
2017.03.24.


Az értelmiségi rendszerváltás, az értelmiségi politika kudarca a gyökere Orbán Viktor markánsan értelmiségellenes populizmusának. A jelenlegi kurzus által félreállított értelmiség két részre szakadt: sértettek vannak, és szkeptikusok. Egyik csoport sem szolgálhat sok jóval a jövő politikájának. De vannak utódaik: új politikusok és új értelmiségiek. Az ő felelősségük, hogy a szerepeket tisztázva új alapokra helyezzék kapcsolatukat. Az értelmiség és a politika szimbiotikus különállásával lehet Magyarországot újjáépíteni.

Az értelmiség joggal érezhette a rendszerváltás idején, hogy az új rendszerben „jár neki” a politikai szerep. Egyedül ebben a rétegben volt meg az a morális és szellemi tőke, amely az államigazgatás megtisztulásához és egy nyugati típusú demokrácia felépítéséhez szükséges volt. Ám gyorsan kiderült, hogy ez a két szerep – az értelmiségié és a politikusé – különböző cselekvési formákat igényel, és más típusú felelősséggel jár. Az első országgyűlés értelmiségi tagjai szép lassan letették személyes voksukat egyik vagy másik szerep mellett: vagy a politizálást, vagy az értelmiségi életformát és világszemléletet adták fel.

Mert mi az értelmiségi? Szűk értelmezésemben a teóriában és — Arendttel — a „szellem életében” aktív, jellemzően a humán tudományokban működő, a világot kritikusan szemlélő személyiség. Elszámolással csak a tudománynak és saját lelkiismeretének tartozik, politikai felelősséget nem visel. Politikai kérdésekben időnként megnyilvánul, vezeti a közvéleményt. Ezzel szemben a politikus nem értelmiségi. Elsősorban a gyakorlat embere; dolga az ideák praxisba való átültetése. Működése a közélettől nem választható el, ezért közvetve és közvetlenül a népnek tartozik elszámolással. Személye sem választható el a közélettől: politikai felelősséget visel, a hibákért a karrierjével fizet.

A rendszerváltás értelmisége azonban jogot formált a politika alakítására, így aztán visszavonulása – amely a kilencvenes évek közepén kezdődött – felemásra sikerült. Elvárása, hogy a politikusok meghajoljanak az ítélete előtt, megteremtette az értelmiség és a politika hierarchiájának illúzióját. Ezt az illúziót segített fenntartani a par excellence értelmiségi párt, az SZDSZ, a szocialistákra tizenkét éven keresztül gyakorolt hathatós nyomásával. De nem csak ezzel: azzal is, hogy a szerepe körüli homályt kihasználva ide-oda mozgott a kormányzó erő és a független értelmiségi pozíciója között. Nem húzódott éles vonal az értelmiség és a politika közt; az értelmiség a saját jogán politikai erővé vált, amellett, hogy morálisan a politikán kívülre és fölé helyezkedett...

A KORMÁNY FOGGAL-KÖRÖMMEL VÉDI A TAÓ-PÉNZEK TITKAIT

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Somodi Dániel

2017.03.24.


Újabb 1 milliárd forintot kell költeni a vizes vb ugrótornyára; csak közvetve Tiborcz-közeli a vérplazmás cég; Éppen most válik köddé a fideszes Voldemort-ügy egyik kulcsfontosságú cége.





Ezekről ne maradj le!

A kormány szerint a taó-pénz továbbra sem közpénz, folytatják a jogi harcot (444)

Még 1 milliárd a vizes vb ugrótornyára (Átlátszó)

Fideszes főemberek nyilatkoztak az orosz lejárató tévériportban (HVG)

Ha van 3 perced:

A kormány szerint a taó-pénz továbbra sem közpénz, folytatják a jogi harcot

Nagyon nem szeretné a kormány, hogy kiderüljön, pontosan kitől kihez áramlottak a taó-milliárdok. Ugyanis nem nyugodnak bele a másodfokú ítéletbe, hanem a Kúriához fordulnak. (444)

Még 1 milliárd a vizes vb ugrótornyára
Összesen már hárommilliárd forintnál tart a parlamenttel szemközt, a Dunán felállítandó ideiglenes óriás ugrótorony költsége. Eredetileg ennek az összegnek a kétharmadát tervezték elkölteni a vizes világbajnokság egyik fő látványosságára. (Átlátszó)

Fideszes főemberek nyilatkoztak az orosz lejárató tévériportban

Gulyás Gergely és az egykor Soros-ösztöndíjból nyugati egyetemen tanult Kovács Zoltán is szerepel az orosz állami csatorna (értsd. propagandaadó) anyagában, amely az európai országokat fojtogató “Soros-szabadcsapatokról” szól. (HVG)

Nem személyesen a Tiborcz-közeli milliárdos tulajdona a vérplazás cég

Nem Paár Attila a tulajdonosa annak a cégnek, amely a kedvezményezettje lett a milliárdos vérplazma piac átszabásának. A cégiratok szerint egy bizonyos Kacsóh Gábor a tulajdonos, aki régi üzlettársa Paárnak. (24)

Éppen most válik köddé a Voldemort-ügy egyik kulcsszereplője

A fideszes Mengyi Roland körül botrány tette ismerté a Public Sector Tanácsadó Kft-t. A cég tavaly novemberben névváltozáson esett át, majd néhány héttel később már a jogutód nélküli megszűntetéséről döntöttek. És nem is ez az egyetlen hasonló sorsú cég a Voldemort-ügyben. (Átlátszó)

Nehéz elképzelni, hogy getnózással indulhat majd a vizes világbajnokság

Ha veterán rock banda, a Rolling Stones sztárgázsija nem is akadály a központi költségvetésnek, megfelelő helyszín híján a fővárosban komoly nehézséget okozna egy ekkora tömegesemény megrendezése. (Index)

Ha van még két perced:


Elkezdődött a fideszes kémügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán. (Átlátszó)

Hatályon kívül helyeztetné az ügyészség a szerinte túl enyhe ítéletet a BKV-s és a Budapest Airportos vesztegetési ügyben. (Index)

12 milliárd forintos megbízást kapott a Strabag
a Városligetben. (Átlátszó)

Ezer szálon kapcsolódik Orbán Viktor Mészáros Lőrinchez. (24)

Meg vagyunk mentve: a sokrétű Parragh Lászlóval a soraiban létrejött a Nemzeti Versenyképességi Tanács. (444)

Csúszik a Kandó-kollégium felújítása
az eredménytelenül zárult tender miatt. (Átlátszó)

Lázár János Csíkszeredába utazik, hogy felajánlja a magyar kormány segítségét a Heineken ellen. (444)

Fegyelmit kaptak az ‘56-os Intézet történészei,
amiért nyilatkoztak Pruck Pál ügyében. (444)

Orbán Viktor miniszterelnöki fizetésénél is többet kerestek a meghiúsult olimpiai pályázat vezetői. Mihók Attila vezérigazgató csaknem 1,8 millió forintot vihetett haza havonta. (24.hu)

Alig lehet tudni valamit a kormány 3 milliárd forintos űrközpontjáról. (HírTV)

Agyonlőtték Kijevben a disszidens orosz képviselőt
, aki a három éve elmenekült ukrán elnök, Viktor Janukovics elleni eljárásban lett volna tanú. (444)

Észak-Koreát gyanúsítják
a világtörténelem tán legnagyobb bankrablásával. (444)

Bíróság elé kell állnia Cristina Kirchner egykori argentin elnöknek
. A vád szerint szabálytalan pénzügyi műveletre kötelezte az ottani jegybankot, amivel óriási veszteséget okozott az országának. (Yahoo News)

Egy uniós szabályba rejtett jogi kiskapu jelenti a legnagyobb fenyegetést a kontinens méheire. (Politico)

2018 ESÉLYEI - DK

TUAREG BLOG
Szerző: Tuareg
2017.03.24.


Egy év múlva választás. Épp ideje megbeszélni az egyes politikai erők esélyeit. Kezdem a neten legaktívabb párttal. Jöjjön a DK.

Ez egy sorozat lesz. Végigmegyek mindenkin, ha valami komoly, reakciót igénylő esemény történik közben, akkor azt persze megírom, de számomra is kihívás, hogy előzetes becsléseket tegyek a várható eredményekre. A magyar politológia rákfenéje ugyanis a gyávaság: mikor megkérdeznek egy elemzőt, hogy mit vár, örökösen kitér a válasz elől. Pedig egy közügyekkel foglalkozó újságíró hitelét pont az teremti meg, ha a múlt és jelen tényei alapján, a törvényszerűségek ismeretében mer előzetes kalkulációt adni. Én most megteszem. A DK-val kezdem. Egyrészt azért, mert a neten sokszorosan túlreprezentált jelenléte miatt a legtöbb reakcióra számíthatok, én meg szeretem az interaktivitást. 
Másrészt meg azért, mert három évvel ezelőtt magam is támogattam, így adódik, hogy Ők legyenek az elsők a sorban.

Ha a DK végigmegy azon az úton, amit megmutatott 2011-ben a demokrata közösségnek, mára jó eséllyel váltópárt lenne. Sima 20 százalék fölötti népszerűséggel, és a karaktergyilkossági burokból kiszabadult vezetővel. Létrejöttekor olyan elveket hirdetett meg, amelyek sikerre ítélték: kemény szembenállást a rendszerrel, utcai küzdelmet, az ellenzéki kollaborációt minden szinten elutasítva nem kért sem a parlamenti, sem az önkormányzati pozícióhajhászásból. Akik értették, a Fidesz hogyan nyerhetett akkora fölénnyel 2010-ben, azok azt is tudták: bizony, csak a saját módszereikkel győzhetőek le. És pont ezt hirdette meg Gyurcsány, és pont ezért sorakoztak föl mögé az ország legértelmesebb, legharcosabb demokratái.

Aztán 2014-től az egész valahogy félresiklott. Egy párt, amelyik a rendszerrel szemben határozza meg önmagát, nem válhat annak részévé. Egy párt, amelyik az ellenzéket is keményen ostorozza, és jogosan, nem szürkülhet be azok sorába. A DK nagy pillanata a 2014-es Európa Parlamenti választás volt: hajszálon múlott, hogy nem a legerősebb ellenzéki pártként került ki belőle. Ennek oka is egyértelmű: egyedül indult, mindenki mással szemben, tehát pont azt tette, amit ígért, ezt pedig rengetegen díjaztuk. Aztán néhány hónappal később jött az önkormányzati választás, és a DK elkövette azt a hibát, amelyik végül sorsát meghatározta. Jövőjét, politikai hitelét átváltotta aprópénzre: ahelyett, hogy csak néhány nyerhető helyen állt volna össze a többi ellenzéki párttal, és mindenhol egyedül indul, átfogó, országos megállapodást kötött...

ILLÚZIÓ AZ ILLIBERÁLIS VILÁG(ELLEN)FORRADALOM - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.03.24.


New York Times/Washington Post/AP

Egy amerikai illetékes cáfolta, hogy az Egyesült Államok immár jó szemmel nézné, ami Magyarországon történik. Tehát hogy a hatalom kiterjeszti ellenőrzését a civil társadalom fölött, illetve hogy keményen bánik a menekültekkel. Olyannyira nem, hogy a kifogásolt jelenségeket rendszeresen szóvá is teszik a tengerentúlról a diplomáciai csatornákon keresztül – közölte a névtelenséget kérő forrás. Szíjjártó Péter ugyanakkor a hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, hogy gyakorlatilag megszűntek a magyarellenes bírálatok, amióta beiktatták a Fehér Ház jelenlegi lakóját. Az AP úgy látja, Magyarországot az isten is arra teremtette, hogy szövetséget kössön Trumppal. A kormány nemrégiben határkerítést épített, azt szajkózza, hogy ismét naggyá kell tenni Európát, továbbá úgy gondolja, hogy a politikai korrektség nem fér össze a terror elleni harccal. Ráadásul az ország támogatja az amerikai elnök populista mondandóját, ami sokban egybe esik azzal, amit Orbán Viktor szokott hangoztatni. Viszont Trump mostanában már nem beszél arról, hogy be kell szüntetni az Oroszország elleni szankciókat, pedig az fontos volna a magyar félnek. Szíjjártó jelezte ugyanakkor, hogy hamarosan kétoldalú egyeztetések lesznek ez ügyben.

Spiegel


A francia elnökválasztás nagy esélyese hibának tartja, hogy az EU tétlenül szemléli, amint Magyarországon és Lengyelországban lábbal tapodják az európai értékeket. Macron hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az uniót, annak ugyan sok hibája van, de a bírálatot nem szabad átengedni az összefogás ellen dolgozó erőknek, amelyek immár 10 éve egyre nagyobb területet foglalnak el. A politikus hozzátette, hogy a többsebességes földrész már régóta valóság, de ezen túlmenően szorosabb együttműködést kell kialakítani az euróövezetben. Nagy melléfogás volt, hogy az eltelt években a szervezet megpróbált közösen előbbre jutni, mert nem akarta elriasztani a briteket vagy a lengyeleket. Most aztán látjuk, mennyire volt eredményes a törekvés. Macron megjegyezte, hogy senkit sem szabad kirekeszteni a mag-Európából, de azt sem lehet megengedni, hogy bárki visszatartsa a többieket. Az új irányhoz a lökést a németeknek és a franciáknak kell megadniuk.

Economist

Az uniónak több eszközre van szüksége, hogy visszatérítse a demokratikus útra az eltévelyedett tagokat. Ezt állapítja meg a hetilap külön összeállítása, amely az EU 60. évfordulójára készült. Merthogy az egyre bővülő létszám mellett a szervezet mind inkább szembekerült azzal a kérdéssel, mitévő legyen, ha valamely tagállam felrúgja a tagság feltételét jelentő demokratikus normákat. És Brüsszel igencsak bizonytalan, hogy miként járjon el a magyarokkal, illetve a lengyelekkel. Magyarországon a Fidesz 2010 után gyorsan hozzálátott, hogy felborogassa az európai játékszabályokat. Orbán azonban óvatos, nem szeretne frontálisan ütközni az unióval, az Európai Néppártot pedig arra használja, hogy elhárítsa a bírálatokat. De még keményebb az, ami Lengyelországban zajlik. Varsó csaknem olyan kedvezőtlenül viszonyul az EU-hoz, mint a britek közvetlenül a népszavazás előtt. Ebből következik, hogy létre lehetne hozni a társult tagság intézményét, mégpedig nem csak a belépésre pályázó országoknak, hanem azoknak a tagoknak is, amelyek túlságosan elszakadta a közös értékektől...