2017. június 5., hétfő

"AZT AKARJÁK, HOGY ELBUTULJUNK" - ÖSSZEFOGNAK A DIÁKOK A KORMÁNY ROMBOLÓ OKTATÁSPOLITIKÁJA ELLEN

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Gera Márton
2017.06.03.

„Félnek attól, hogy gondolkodó emberek leszünk” – mondta egy tanuló a diákfórumon, ahol a fiatalok ízekre szedték a kormányzat oktatáspolitikai döntéseit.
Nem sokkal a botrányos szakmai érettségik és a tanulási nehézségekkel küzdők életét megnehezítő, Taigetosz-törvényként emlegetett módosító elfogadása után tartotta szokásos diákfórumát a Független Diákparlament (FDP). Amíg az Országos Diákparlament egy felülről szervezett fórum, amelyet mindössze háromévente hívnak össze (és előfordul, hogy elhallgattatják azt, aki az oktatáspolitikát kritizálja), addig az alulról építkező, a diákok által 2014-ben létrehozott Független Diákparlament tényleg arra szolgál, hogy a tanulók megvitassák, mi is a baj az oktatással, és hogyan lehetne változtatni. Ahogy a tavaly májusi fórumon, úgy idén is utóbbiakról volt szó a szombati rendezvényen, amit a CEU konferencia-központjába szerveztek, és amelyen az derült ki, hogy a gondok csak gyűlnek és gyűlnek.

Az oktatási rendszer az elnyomásra épül


Hogy csak az elmúlt hónapokban mennyi probléma halmozódott fel, jól mutatta az egyik képviselő, Békés Gáspár nyitó hozzászólása. Békés a CEU diákja, de szerinte a lex CEU-n túl az is elkeserítő, hogy Bradánovics Bendegúz felszólalását a Somogy megyei diákparlament kaposvári ülésén leállították, ahogy az érettségin használható történelematlaszok korlátozása sem a diákok érdekeit szolgálja. Békés azt is felháborítónak tartja, hogy Lázár János kancelláriaminiszter olyanokról beszélt tavaly ősszel, mint például az iskola célja az, hogy jó keresztényt neveljen a diákokból – ez szerinte teljes félreértése annak, hogy mi az oktatás feladata.

A fórumon, ahol egyébként minden résztvevő elmondhatta, mik a legfőbb problémák, hamar előkerült, hogy a mai oktatási rendszerben egyszerűen nincs lehetősége egy diáknak megtanulni, mi is a demokrácia, hogyan élhet a jogaival. Volt, aki szerint ezt soha nem fogják az iskolában megtanítani, más pedig arra hozott példákat, hogyan ignorálják a diákok véleményét a mindennapok során: van, ahol az iskolarádiót nem engedik használni, máshol azt nem hagyják, hogy a tanulók elmondhassák az osztályfőnöki órán, mi zajlott például egy-egy ilyen diákfórumon. Egy nyíregyházi fiú azt vetette fel, hogy a központosítás teljesen abszurd, hiszen az iskolák nem egyformák, mindegyikbe más és más képességű diákok járnak, ezért szerinte jóval nagyobb autonómiát kellene adni az intézményeknek – ezt a szakmai szervezetek is régóta mondogatják, csak éppen reakció nem érkezik a kormányzat részéről. Békés Gáspár úgy foglalta össze a mostani oktatási rendszer lényegét, hogy az a diákok elnyomására épül, és azt akarja megakadályozni a kormányzat, hogy tájékozottak legyenek. „Azt szeretnék, hogy teljes mértékben hülyék legyünk. Tudják, hogy a tudás hatalom, és félnek attól, hogy gondolkodó emberek leszünk” – mondta másikuk, hatalmas tapsot aratva...

TÁRSADALMI ROBBANÁSSAL ÉR MAJD VÉGET ORBÁN VIKTOR HATALMA?

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: Marosán György
2017.06.05.


Ha a nép nem zavar el egy diktátort, azt nem azért nem teszi, mert elégedett vele. Inkább azért tart ki mellette, mert nem lát kormányképes alternatívát. Marosán György publicisztikája

Sokan latolgatják Orbán Viktor és az általa teremtett, illiberális – valójában diktatórikus - rendszer jövőjét. Két éve két kutató matematikai modellekkel eredt a nyomába annak, milyen hatások formálják a 21. század új típusú diktátorainak sorsát (S. Guriev, D. Treisman: How Modern Dictators Survive: Cooptation, Censorship, Propaganda, and Repression.).

Kiindulópontjuk: a globalizáció és a szociális média korában a diktátorok stratégiája megváltozott. Egykor a féktelen erőszakra és az ideológia monopóliumának kisajátítására alapoztak. Korunk modern diktátorai csak kivételes esetben – bár akkor habozás nélkül - alkalmazzák a tömeges erőszakot. Inkább, kisajátítva a társadalom pénzügyi forrásait és a véleményformáló médiát, manipulálják a társadalmat és arról igyekeznek meggyőzni a polgárokat: kompetensek és hatékonyan kormányoznak.

Stratégiájuk lényege: országaikon belül „megvásárolnak” kiválasztott társadalmi csoportokat, az országaikban tevékenykedő nemzetközi szervezeteket viszont zsarolják. Ennek példája Orbán Viktor civilek elleni támadása, és egyes külföldi nagyvállalatok „szívatása”. Gyakran - pusztán szeszélyeik érvényesítése érdekében - túszokat szednek, és azokat használják eszközként céljaik valóra váltására. Ez a gyökere Orbán Viktor CEU-val kapcsolatos akciójának. „Nem tárgyalnak velem az amerikaiak? Túszul ejtem a CEU-t. Majd kijelentem: a CEU sorsa az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson múlik”. Az efféle túszejtés nehezen megoldható problémák elé állítja a diktátorok racionális és a morál által is vezérelt partnereit.

Ez a fajta stratégia azért lehet gyakran sikeres, mert az átlagpolgárok nem rendelkeznek reális képpel a társadalom tényleges állapotáról, és gyakran nem is érdeklődnek az iránt. Benyomásaik viszonylag egyszerűen manipulálhatók. Egyrészt, a totálisan kisajátított média azt sulykolja: minden rendben és minden a polgár érdekében történik. Azért, hogy az „agymosás” tökéletes legyen, a diktátorok ellehetetlenítik a független médiát, kiszorítják mindenhonnan a hozzáértő és kritikus szakembergárdát, és kizárólag hozzájuk hű „véleményvezéreket” neveznek ki. Másrészt, különböző fortélyos módon megvesztegetik a polgárok nagyobb csoportjait. Számtalan lehetőség van a társadalmi szolgáltatások költségeinek a valóságostól való eltérítésére – lásd rezsicsökkentés – vagy meghatározott térségek és rétegek ígéretekkel vagy juttatásokkal való megvásárlására.

Ha a média a helyzetet nagyjából rendben levőnek, sőt sikeresnek tűnteti fel, az esetleges problémákat meg külső támadás következményének mutatja be, a polgár békén marad, sőt támogatja a diktátort. Ám e manipulációs stratégia sikerességét két tényező behatárolja: képes-e finanszírozni a diktátor a támogatás megvásárlásának költségeit, és létezik-e a diktatórikus hatalomnak működőképes alternatívája, olyan ellenzéki csoportosulás, amelyet a polgárok, kormányképesnek tekintenek?

Amíg a gazdaság működik – érveltek a kutatók - a diktátor meg tudja vásárolni a támogatást. Ezt egészíti ki a veszélyhelyzet érzetének kialakítása, amely a „ne rázd a csónakot” nyugalomra intő figyelmeztetését üzeni. A diktátor így nem csupán hatalmon képes maradni, a stabilitást idővel személyes kompetenciájának tulajdonítják. S bár a diktátorok mindig készek a különböző típusú – jogi, intézményi, politikailag szervezett - erőszakot alkalmazni, a modern autokraták inkább kompetens vezetőként igyekeznek feltüntetni magukat...

PÁRTÁLLAMI HÍRADÓ

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.06.05.


Belenéztem a pártállami híradóba. Ne kérdezzétek, hogy miért, ne mondjátok, hogy magamnak kerestem a bajt. Vannak ilyen napjaim, ritkán hálistennek, de hát én is emberből vagyok, hibázhatok néhanapján. Már nem bosszankodom, nem is röhögök ezeken a műsorokon, úgy nézem őket, mintha egy múzeumban soha nem volt, vagy régen kihalt állatokat látnék.

Borzonganék, ha lenne hozzá kedvem, hánynék, ha nem volna erős a gyomrom.

A rendszerváltozás után azt hittem, szerintem sokakkal együtt, hogy már soha nem lesz ilyen híradó. Hogy a pártállammal együtt kihalt ez is. De van, ráadásul a mi pénzünkön. Mi dobtuk rá össze a lóvét, hogy legyen miből hazudni a mi képünkbe.

Ez nem tájékoztatás, hanem propaganda. Azt a pártállami propagandát, amit most híradóként adnak a pártállami médiában, nem túl bonyolult összerakni. Ember sem nagyon kell hozzá, újságíró végképp nem. Utóbbi amúgy is idejétmúlt fogalom, vannak még elszórtan apróbb szigetek, ahol előfordul, de valójában nincs rá szükség.

Mindössze egy központ kell, ahol minden nap, a reggeli eligazításon megmondják, hogy aznap miről mit kell gondolnunk. A megfogalmazásra, képi megjelenítésre sem kell odafigyelni, mert a pártállami híradót már úgyis csak a totálisan lebutított agyúak nézik, nekik meg úgyis mindegy, hogy mit látnak, hallanak. A lebutított agyúaknak lényegtelen, hogy mit mondanak, és mit mutatnak nekik – a sörüket és a csipszüket úgy is el tudják fogyasztani.

Böfögni is tudnak a képernyő előtt, hír sem kell hozzá...

FELCSÚTI BANKJÁTÉKOK TÖBB FRONTON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.06.05.


Még nem ért véget az a per, ami az MKB tulajdonosi szerkezetének tisztázása érdekében indult, de a bank már más kézbe kerül. A háttérben a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc tűnik fel. Közben azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felcsúti polgármester az FHB Banknál is játékban van. Lehet viszont, hogy ott pont ellenkező előjellel.

Gyors ütemben terjeszkedik Mészáros Lőrinc a hazai bankszektorban. Ezúttal a tavasszal az érdekeltségébe került Konzum Nyrt. jelentette be, hogy a Konzum Befektetési Alapkezelő átveszi a Metis Magántőkealap kezelését a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt.-től, amely az MKB 45 százalékának tulajdonosa. Ezzel az új alapkezelőnek közvetve 45 százalékos részesedése lesz a negyedik legnagyobb bankban. Emellett kezdeményezték egy új befektetési alap, a Metis II. Magántőkealap létrehozását is, amely további 4 százalékot szándékozik venni az MKB-ban.

Már tavaly feltűnést keltett, hogy két igencsak bizonytalan hátterű, frissen létrehozott befektetési alap szerzett meghatározó részesedést, a korábban az állam kezébe került bankban. Miközben – egyebek mellett távol-keleti befektetőket is emlegettek - a Figyelő tavalyi információi szerint a Metis Magántőkealap mögötti egyik nagy magánbefektető a Duna Aszfalt Kft. tulajdonosa, Szíjj László lehet, akit a hírek szerint több szál is fűz Mészáros Lőrinc építőipari vállalkozásaihoz.

Nyilvánosság van, csak éppen nem úgy...

A Transparency International Magyarország és a Magyar Narancs újságírója által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla márciusban jogerősen úgy döntött, hogy 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, kik is vették meg az MKB-t. Az MNB, mint azt közleményben is tudatta a döntés ellen a Kúriához fordult, így a nyilvánosságra hozatal egyelőre nem történt meg.

A Konzum kezelésébe most éppen ezek az alapok kerültek – és így már egyértelművé vált Mészárosék szerepe. Mint a Világgazdaságnak Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója azonban hangsúlyozta, a tranzakció a Metis Magántőkealap kezelésének átvételéről szól, amely az MKB Bank 45 százaléka fölötti befolyás megszerzését jelenti, és nem a tulajdonának a megvásárlását. Ez valóban fontos különbség, az viszont bizonyos, hogy az MKB jövőbeni üzleti politikájára az új kezelőnek lesz lényegében ellenállhatatlan hatása.

A Mészáros-csoport nemrég az FHB-ba is betette a lábát. A Konzum Nyrt. 5,96 százalékos közvetett részesedést vásárolt a bankban. A csoporthoz tartozó KZF vagyonkezelő így a BÉT április 28 -iki frissítésű adatai szerint 9,79 százalékot birtokolt...

AHOL A NÁCIK BARÁTTÁ, A GYŰLÖLET IGÉNNYÉ LETT

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG 
- VENDÉG
Szerző: LaLaWe
2017.06.05.


Van egy kicsi ország Közép-Európa szívében. Egy ország, ahol tanyát vert a zsivány. Befészkelte magát mindenhová, látszólag elzavarhatatlanul. Enyves keze bármihez ér, ott tar pusztaság marad (?)

Van egy ország, ahol lassan a kórházak jönnek hozzánk gyógyulni, ahol a nyugdíj és a gyógyulás lehetősége már nem alapjog, ahol honfitársaink százezrei kényszerülnek külhonban érvényesülni, ahol a nyomor cél lett, s nem ellenség…

De ez az ország erősödik(?)… Az ország ahol nem tanítják meg fiainkat az értő olvasásra, helyette hit- és erkölcstant oktatnak. Ahol háborús bűnösök tananyaggá avanzsáltak, ahol lassan több új stadion jut egy főre, mint felsőoktatási intézmény, ahol a közpénz elveszíti közpénz jellegét…

Az ország, ahol álmok válnak valóra, a felcsúti hobbiböllér és legújabbkori arisztokráciájának (sic!) álmai…

Ahol gyerek és idős hűl ki a fűtetlen lakásban, de Felcsúton fűtött gyepen mérkőzik meg turulszarban fogant Árpádig vérvonalazható szabadságharcos hős vezírünk kedvenc focicsapata…

Ahol az olimpiaellenes népszavazást aláírókat nemes egyszerűen lehazaárulózza egy de facto hazaáruló, ahol minden napra jut egy korrupciós botrány…

ORBÁN 5,5 MILLIÁRDÉRT ÉPÍTTET KÉZILABDA-CSARNOKOKAT

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Magyar Nemzet
2017.06.05.


A Magyar Közlöny pénteki számából derül ki, hogy Orbán Viktor összesen 5,5 milliárdot fordítana országszerte kézilabda-csarnokok építésére - írja a Magyar Nemzet.

Első körben, a kormány a TAO-források terhére egymilliárdos forrást oszt szét hét település kézilabda-csarnokának felépítésére - az összegből egy jelentkező legfeljebb 300 millió forintot kaphat meg, és a hét kezdeményezettből hármat nevesítettek is, Balatonfüred, Fonyód és Káptalanfüred már befutónak számít.

Ezen túlmenően egy, szintén Orbán által szignált kormányrendelet további 4,5 milliárd forintot vesz ki a nemzeti fejlesztési tárca kézilabdás mellényzsebéből (hivatalosan, kézilabda infrastruktúrafejlesztés jogcímcsoport), amiből 17 település építhet-fejleszthet "kézilabda munkacsarnokokat," egyenként maximum félmilliárd forintos értékben.

A határozat megvalósítási sorrendben meg is nevezi a szerencsés településeket: Békés, Sümeg, Lenti, Balassagyarmat, Budapest Főváros VIII. Kerület, Bácsalmás, Demecser, Vecsés, Komló, Makó, Hőgyész, Túrkeve, Csongrád, Hévíz, Debrecen-Pallag, Budapest Főváros XXII. Kerület, Nagyhalász...

A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HIVATALOS SZÖVEGE

HUSZADIK SZÁZAD
Szerző: Magyar Távirati Iroda
1946.07.31. Párizs


A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 18-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és harminchét cikkelyből áll. A mellékletek száma hat.

A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszegezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetúnió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli.


Minthogy Magyarország 1944. december 23-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945. január 20-án fegyverszünetet között Szovjetúnióval, Nagy Britanniával és az Egyesült Államokkal és minthogy egyrészt a szövetkezett hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fentemlített események következtében létrejött még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támagassák Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassék minden olyan megállapdáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszünését és megkötik a jelen békeszerződést.

Magyarország határai

A I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938. január 1-én voltak. Az 1940. augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938. január 1-ei állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjetúnió közti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938. január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és megnemtörténtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ e két országnak Ausztirával való közös határpontjától kiindulólag a magyar-cseh határnak a Szovjetúnióval alkotott közös határpontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza.


Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekinthető mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyilik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanács előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni...


A TRIANONI DIKTÁTUM ALÁÍRÓI - BENÁRD ÁGOST ÉS DRASCHE ALFRÉD (VISSZAOLVASÁS BLOG)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2012.06.04.


Tudjuk-e kik voltak azok, akik Magyarország részéről aláírták a trianoni békeszerződést? Honnan jöttek, és utóbb mi lett a sorsuk?

Most van 92 éve annak, hogy a versailles-i Trianon kastélyban a magyar kormány delegáltjai aláírták a történelmi Magyarország feldarabolását szentesítő trianoni diktátumot. Kik voltak ők, akik kézjegyükkel ellátták a dokumentumot?

A Vincentblog most — a sokszor lejáratott történelmi rigmusok és lózungok helyett — bemutatja azokat, akik részt vettek az alig negyedórás ceremónián. Bűnösökről, bűnbakokról, felelősökről és következményekről sokan és sokfélét írtak már. Most nézzük azokat, akik akkor és ott voltak azon a sötét órán, tollal a kezükben...

Horthy Miklós 1919 augusztusában a Szövetséges Katonai Misszió engedélyével bevonult Magyarországra. Novemberben érte el Budapestet. A következő év március 1-én a Nemzetgyűlés az 1920. évi II. törvénycikkben Magyarország kormányzójává választotta.

Horthy két héttel ezután kormányfővé nevezte ki Simonyi-Semadam Sándor ügyvéd-politikust, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetőjét.

A békeszerződést e kormány két, sokszor politikailag súlytalannak (???) minősített tagja írta alá. Kik voltak ők?

TRIANONRA EMLÉKEZÜNK


MANDINER BLOG
Szerző: Mandiner
2017.06.04.


Kilencvenhét éve írták alá a trianoni békeszerződést Párizsban, a történelmi Magyarország azon a napon megszűnt létezni...

Koltay Gábor dokumentumfilmje Trianonról.

NEM TRUMP TESZI TÖNKRE A BOLYGÓNKAT, HANEM AKIK SZERINT MÁR ELEGET TESZÜNK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Kapelner Zsolt
2017.06.04.


Donald Trump június 1-jén bejelentette, hogy kivezeti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. A világsajtót pillanatokon belül elárasztották a hírek: "Trump halálra ítélte a bolygót", "veszélyben a Föld sorsa". Mintha eddig a világ sorsa rendben lett volna, Trump bejelentéséig a klímaváltozás ügye el lett volna rendezve.

A 2015-ös párizsi klímacsúcs eredményeként létrejött Egyezményt 195 ország írta alá, melyek kötelezték magukat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével a globális felmelegedés mértékét 2°C-k alatt tartják, valamint, hogy a fejlett országok pénzügyileg segítik szegényebb társaikat a klímaváltozás következményeire való felkészülésben, és a megújuló energiaforrásokra való átállásban.

Az Egyezményt sokan fordulópontnak tekintették a klímapolitikában: végre a világ országai egyesült erőfeszítést tesznek, hogy felszámolják ezt a globális problémát! Mások kevésbé voltak lelkesek. Sokan pusztán egy jó irányba tett első lépésnek tartották az Egyezményt, mások, mint a Columbia egyetem klímakutatója, James Hansen "értéktelen papírdarabnak" nevezték azt. Az Egyezményben leírt célkitűzések ugyanis sok kutató szerint elégtelenek a 2°C-os felmelegedés elkerülésére, és messze vannak attól, hogy a legszegényebb, és a klímaváltozás hatásainak leginkább kiszolgáltatott embereket megvédjék. Ezen kívül minden ország maga felel a célkitűzések eléréséért, nincs semmiféle mechanizmus, amely a betartatásukat biztosítaná. Az Egyezmény így nem egyéb, mint elégtelen és számonkérhetetlen ígéretek halmaza.

A "Trump elhozta a világvégét" tehát egy hamis narratíva, hiszen a világvége nyugodtan eljöhet úgy is, hogy az USA az Egyezmény országai közt marad, elvégre az Egyezmény még a saját maga által kitűzött célok elérésére is alkalmatlan. A valóságban annyi történt, hogy 2015-ben egy kicsiny és hosszú távon valószínűleg elégtelen lépést tettünk előre, majd 2017-ben egy jelentéktelen lépést hátra. A világsajtó bombasztikus szalagcímei azonban azt a benyomást keltik, hogy a klímaváltozás problémájára már érdemi megoldást találtunk, az egyetlen fennmaradó probléma az olyan begyöpösödött, klímaváltozást tagadó politikai vezetők, mint Trump...

STADIONT ÉPÍT A KORMÁNY BUDAPEST KÖZEPÉRE

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: hvg.hu
2017.06.04.


Még be sem fejezték a Margitsziget felújítását a vizes vébére, a kormány máris egy újabb teniszstadiont akar oda felhúzni.

A pénteki Magyar Közlöny szerint a kormány pénzt és zöld jelzést ad a régóta tervezgetett margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megépítéséhez - írja a Magyar Nemzet.

Az Orbán Viktor által jóváhagyott rendelet 10 milliárd forintot különítene el a célra a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárca büdzséjéből, hogy a helyszínen nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas létesítményt építsenek.

Orbán egyúttal felszólítja Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy kezdjen tárgyalni a fővárosi önkormányzattal a 23 800/2, 23 800/4 helyrajzi számú ingatlanok állami tulajdonba adásáról vagy a használati jog biztosításáról.

A lap hozzáteszi, történeti kertként a Margitsziget területének jelentős része egyébként műemléknek számít, és a helyi ingatlanok országos védelem alatt állnak – a mára jogutódlással felszámolt Forster-központ legalábbis még így tartotta számon.

A Magyar Nemzet szerint a megjelölt területek közül a 23 800/2-es a premontrei kolostor helyrajzi száma, a 23 800/4-es pedig közvetlenül a Palatinus strand területét fedi. A 23 800/6-os terület a Sirály csónakházat jelenti a vagyonkezelő BMSK Zrt. adatlapja szerint, itt viszont nincs szükség a főváros hozzájárulására.

A 444.hu hozzáteszi, a 23800/4-es telek a Palatinuson kívül még a sziget elég nagy részét, a 23800/2-es és /6-os telkekkel együtt összesen a sziget mintegy harmadát teszik ki, viszont a /4-es helyrajzi számon van például az UTE 2007-ben bezárt teniszstadionja...

MUNK VERONIKA: KI VAGYOK ÉN, HOGY ÁLDOZATNAK TEKINTSEM A SZEXMUNKÁSOKAT?

KÖNYVESBLOG
Szerző: Rostás Eni
2017.06.04.


Amikor Munk Veronika, az Index.hu újságírója 2016 elején lecsapott a szerkesztője által felkínált sztorira, vagyis Böbe, a Németországban dolgozó magyar madám történetére, nem gondolta, hogy egyszer könyvet ír a bremerhaveni piroslámpás utcáról. Azt viszont tudta, hogy „ez egy olyan lehetőség, ami nem sokszor adódik”, mert „nem szoktak újságírókat piroslámpás negyedekbe beengedni”. A szexmunka a magyar médiában főleg a bűnügyi minihírekben jelenik meg, mindenkinek van véleménye róla, előítéletei ezzel kapcsolatban, ám valójában mindenkit érdekel, még ha ezt nem is szereti bevallani. Munk kezdetben egy erős riportra és videóriportra gondolt, aztán elnyert egy EU-s újságíróösztöndíjat, így el tudott mélyedni a témában. Hathónapnyi kutatómunkából, és számos német útból állt össze a Kéjutca – Magyar szex euróért anyaga, amely leszámol a szexmunkások egysíkú, sztereotip ábrázolásával, és segít lebontani az előítéleteinket. Munk egy Berta névre keresztelt szexmunkás élettörténetére fűzte fel riportkötetét, és testközelből mutatja be a Lessingstrassét, ahol mindent a pénz mozgat, és ahonnan szinte lehetetlen a kitörés. Az utca magyar honlapjára rákeresve, az a mottó fogad: Ahol a gyönyör valósággá válik. Ám a futószalagon működő kielégülésgyárban az olyasmi csak a férfiak kiváltsága. Interjú előítéletről, bizalomról, illúzióról.
Bemutató. A Kéjutcát június 8-án mutatják be a Margó Fesztiválon. A szerzővel Varró Szilvia beszélget. Közreműködik: Pálos Hanna és Sebhelyi Viktória szociológus.
Mi volt a legnagyobb félelmed, mielőtt először Bremerhavenbe mentél?
Előítéletesen mentem oda, sőt, rosszabb pillanataimban fizikai atrocitástól is tartottam, mivel a bűnözők nem annyira szeretik az újságírókat. Azt gondoltam, hogy gusztustalan lesz a hely, attól is féltem, hogy rászánjuk az időt, kimegyünk, beleállunk, aztán a madámon kívül senki nem áll majd szóba velünk. Ezek közül egyik sem történt meg, sőt, szinte az ellenkezőjük.  
A könyvben számos előítéletet lerombolsz a szexmunkásokkal, sőt, helyenként a piroslámpás negyedben dolgozó biztonsági őrökkel, a stricikkel és a kliensekkel kapcsolatban is. Én például azt vettem észre, hogy több lány is rendkívül szimpatikus lesz, miközben olvasom a történetét.
Talán ez azért lehet, mert a munkájukon kívüli személyiségüket, gondolataikat, háttereiket is megmutatja a könyv, olyan szerepeiket, amikkel máshol nem szoktunk találkozni. Én úgy érzem, hogy igazán őszintére sikerültek a beszélgetések, és ők is nagyon érdeklődtek irántam...

ÚJ ÉRZELMEINK ATLASZA

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2017.06.04.


Érzelmeink az idők során ugyanazok maradnak, de a technológia fejlődésével új kifejezéseket használunk rájuk. Az új kifejezések itt-ott módosult tartalmat is takarnak. Nem ugyanazzal az izgalommal bontottak fel például egy levelet régen, mint ahogy ma kinyitnak egy sms-t – állapítja meg a La Stampa.

Tiffany Watt Smith Az érzelmek atlasza című könyvében összefoglaló képet próbál adni erről a korántsem egyszerű területről.

Bevezetőben a globalizáció egy ritkábban emlegetett hatásával foglalkozik. Megállapítja, hogy kicsit lett a világ és többet tudunk a világ népeiről. Megtudtuk például, hogy a csehek „litost”-nak nevezik azt az érzést, amelyet aziránt érzünk, aki boldogtalanná tett bennünket. A „viraha” szanszkrit nyelven egy szakítással végződő szerelmet jelent. Az inuitok „iktsuarpok”-nak nevezik azt a feszültséggel teli örömet, amellyel egy kedves vendéget várnak. A finnek „kaukokaipuu”-nak a megmagyarázhatatlan vágyakozást egy soha nem látott hely után. A szerző a digitális korszak szüleményének nevezi a „ringsiety”-t, azt a szorongást, amely akkor keríti hatalmába az embert, amikor megszólal a telefonja. A brit kutató nyilván nem hallott a 20. századi magyar történelemből jól ismert és rettegett „csengőfrászról”.

Tiffany Watt Smith, aki a londoni Queen Mary egyetemen vezeti az alváskultúrákról szóló kurzust, valamint a Centre For The History of The Emotions” igazgató bizottságának tagja, visszatekintve a történelemben kiderítette, hogy 1830 végéig nem lehetett érzelmekről beszélni. Másként kellett őket nevezni, például szenvedélynek, erkölcsi érzésnek, lelki balesetnek. Thomas Brown filozófus volt az, aki az érzelem szónak polgárjogot adott...

NEM AKARUNK HAZAMENNI ÉHBÉRÉRT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Nóra
2017.06.05.


Tipikus határátkelős történet Nóráé és párjáé, akik nem szerettek volna semmi mást, csak saját családot, és egy normális, nyugodt életet. Meg is találták – csak éppen nem Magyarországon.

„A mi történetünk, hogy megismertük egymást, szép és jó volt minden, bár semmire se volt pénzünk. Igaz, nekem volt autóm, amire két évet gyűjtöttem, de a javíttatására már nem lett volna keret.

Én egy kínai boltban dolgoztam eladóként, párom pedig az Audiban. Több végzettségem is van (kozmetikus, pénzügyi számviteli ügyintéző), ennek ellenére sehová sem vettek fel, mert hiába mondják, hogy fiatal munkaerőt keresnek, elvárnak 5-10 év tapasztalatot...

Válaszra sem méltattak

Na, egy frissen végzett emberkének hogyan legyen így gyakorlata, és egy pályakezdőnél hogy várhatnak 5 év gyakorlatot? Szóval tanultam rendesen diákéveimben, mellette pedig diákmunka, vagy gyakorlat, és mi lett a vége? 85 ezer havonta, eladóként.

Régóta gondolkoztam azon, hogy ez nagyon nem jó, de mikor párommal eljutottunk addig, hogy össze akartunk költözni, jött a probléma, hogy hiába dolgozunk heti 6 napot, nincs keretünk elhagyni a szülői házat, fenntartani magunkat, és az autót, nemhogy családalapításba fogjunk.

Elkezdtünk Magyarországon munkát keresni, ami jobban fizet, konkrétan bármi szóba jöhetett. Napi 30 email, de válaszra se méltattak a legtöbben, hát jó, betelt a pohár, irány külföld..."

MIÉRT NEHÉZ POZITÍVAN GONDOLKODNI?

TABUNYITOGATÓ  BLOG
Szerző: Csehák Hajnalka
2017.06.05.


...Felnőtt korára sok ember elfelejti a gyermekkori álmait, és beletörődik abba, hogy azt tegye, ami adódik. Nem hiszek azokban a tanításokban, amelyek azt mondják, hogy minden rajtunk múlik. Azt viszont tudom, hogy nagymértékben mi magunk teremtjük a saját világunkat a gondolkodásmódunkkal és a meggyőződéseinkkel. Az önmagunkkal kapcsolatos hiedelmeink tanult meggyőződések, amelyeket kiskorunk óta neveltek belénk.

Felnőttként azonban dönthetünk másként. Az egyetlen dolog, ami felett korlátlan hatalmunk van, a saját gondolkodásunk, és a lelki életünk. Eldönthetjük, hogy önkorlátozó, hátráltató gondolatokkal, vagy felemelő, előrevivő gondolatokkal foglalkoztatjuk az elménket. Eldönthetjük, hogy tehetetlen bábként, a körülmények áldozataként gondolunk-e magunkra, vagy célokat tűzünk ki és lépésről lépésre törekszünk megvalósítani a céljainkat.

Felnőttként rajtunk múlik, hogy mit kezdünk az életünkkel. Mindenkinek vannak valamilyen adottságai, képességei, elgondolásai, tapasztalatai, felismerései. S van valami, amit úgy hívnak: kitartás. A kételkedés, a félelem az igazi ellenségeink. Múltbeli tényeken alapulnak, de ha ezeket óvatossággá szelídítjük, és szilárd elhatározással megtesszük, ami tőlünk telik, akkor nem hibázhatunk...

ZIDANE LESZ A FELCSÚT EDZŐJE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.06.04.


Mint kiderült, Orbán Viktor nem magánúton járt a Bajnokok Ligája döntőjén, hanem részben játékosmegfigyelőként, részben edzőmegfigyelésen. Ezért ült Alex Ferguson és Roy Hodgson, volt angol szövetségi kapitány mellett a díszpáholyban.

Orbán Viktor a pályán nem látott megfelelő színvonalú játékost, aki erősíthetné a Felcsút csapatát, de edzőt talált. Erre utal a Felcsút és a magyar futball egyszemélyes urának a Facebookon közölt bejegyzése, miszerint “Zidane a király!”...

A NER-ben egy ilyen bejegyzés nem marad következmények nélkül. Ahogy azt Orbán Viktor más ügyekben is megmondta, neki nincs akadály: “csinálunk rá egy törvényt, oszt jónapot”. A jószemű megfigyelő kiszúrta, hogy a Real Madrid zsinórban második BL-győzelme mögött Zidane, az edző áll.

A világon senkinek nincs annyi pénze arra, hogy Zidane-t elcsábítsa, mint neki. A Felcsút gyakorlatilag korlátlan anyagi feltételekkel rendelkezik. Gyakorlatilag Magyarország teljes költségvetése mozgósítható, ha kell. A magyar futballnemzet, de nem edzőnemzet, ez a sikertelenségünk oka. A felcsúti futballakadémia sikertelenségének oka az edzői kar, nincs közöttük egyetlen király, de még egy herceg sem.

Ezért nem nevelnek ki még a Felcsútnak sem bevethető utánpótlásjátékost. Lesz jó játékos, ha lesz jó edző. Pinyő kellett, de az elsőosztályba újra feljutott Felcsútnak nem elegendő. A cél a jövő évi bajnokság megnyerése, a BL csoportkörökbe való bekerülés, majd a BL-döntő. A Real is verhető, ha Zidane a Felcsút edzője lesz, és nem a Realé.

Zidane ugyan algír, az eredeti neve زين الدين يزيد زيدان, Franciaországba bevándorolt szülőktől származik, migráns leszármazott. A “király” háttere valamennyire ellentétben áll a kormány uszító plakátjaival, de Zidane nem Röszkénél a tranzitzónán át jön majd be az országba, hanem a ferihegyi repülőtéren, ha addig el nem készül a felcsúti reptér...

A FIDESZES SZAVAZAT, A SZÜGYIG KOKÁRDA, AZ ÖKÖLBE SZORULT AGY, A BÉKEMENET

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.06.04.


Mivel úgy alakult az élet, hogy a BL-döntőn, Cardiffban a VIP-páholyban pöffeszkedni fontosabb volt, mint Csíksomlyón kampányolni nemzetileg össszetartozni az ott összesereglett magyarok tömegeivel (egyébként is Áder János államelnök tökéletesen kifejezte mindazt, amiért oda küldték), a legnemzetibb kormány örökzöld miniszterelnöke Facebook-oldalán üzent a nemzeti összetartozás napja alkalmából minden magyaroknak:

Én biztosan nem szeretném és hátha nem is fogom elrontani az egymásra lépő talpainkból szárba szökkenő giganemzeti gigaösszetartozás napját (bárcsak el lehetne rontani), de azért nem bírom nem szóvá tenni, hogy az összes hócipőm tele van ezzel a június 4-ével. Nem tegnap óta, nagyon régóta.

A Juhász Gyulától kölcsönvett verssort nem is kell a tágabb kontextusába helyezni (Magyar szegénység: véget ér e tél,/Lesz még itt szőlő és lesz lágy kenyér,/Az igazság lesz úr e föld felett/És az se fáj, hogy én már nem leszek!) ahhoz, hogy a cinizmus átsüssön a mondanivalón. A szőlőben és lágy kenyérben dúskáló Orbán-dinasztia első embere odabüfögött a parasztoknak: igaz, hogy lassan egy évtizede én osztom a lapokat, ti tűrjetek, majd egyszer lesz nektek is, csak győzzétek kivárni.

Emellett még szó nélkül is képes lettem volna elmenni, ha a Fidesz nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy az általuk 2010-ben kitalált eme piros, vagy fekete keretes ünnep-, illetve gyásznapon is beleürítsenek a pofámba...

ITT OLVASHATÓ

TRIANON: MAGYARORSZÁG NEM ALKALMAS BIRODALOMÉPÍTÉSRE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai népszava
2017.06.04.


Lázár János nem Trianon kapcsán kezdett igazmondásba. Azt állította, hogy “a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője”. Ez nem igaz. Nem igaz, hogy Magyarország mindig csak áldozat, és nem tehet semmiről. Ha az EU-ból ki lehetne rúgni egy országot, és Magyarországot teljes okkal kirúgnák onnan, azért sem az Európai Unió lenne a felelős, hanem Magyarország.

A magyar politika most is olyan, hogy szerencsétlenebb külpolitikai környezetben további területeket is veszíthetne. Nem állítjuk, hogy Trianon nem lehetett volna kedvezőbb, de abban, hogy nem lett az, a legnagyobb felelősség éppen a magyarokat terheli. Fellélegeztek a nemzetiségek, amelyek megszabadultak Magyarországtól, és ennek nem kellett volna így lennie. A mai idegenellenes, idegengyűlölő, nacionalista és kirekesztő politikai éppen azt a magyar mentalitást fejezi ki, amely jelentősen hozzájárult Trianonhoz.

A mindenben “ártatlan áldozat” szerep már csak azért is hazugság, mert Magyarország egy világháborúban a vesztes oldalon állt. A veszteseket nem szokták jutalmazni. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával kijelölték Magyarország új határait, amelyek megfeleltek annak, amit a magyarok ma is szeretnek, ahol szinte kizárólag magyar nemzetiségűekkel élhetnek együtt. Ha a jobboldali nacionalista ideológiát vesszük alapul, azt kell mondanunk – némi iróniával -, hogy Trianonban a magyarok kedvében jártak: azokkal lehetnek együtt, akiket szeretnek, önmagukkal. Orbán ma is ezt mondja: jogunk van csak magunkban élni.

A magyar felsőbbrendűség, a magyar szupremácia elve, az országalkotó nemzetiségekkel szemben megmutatkozott a bánásmódban is, és ne csodálkozzanak a magyarok, ha nem akartak a nemzeti kisebbségek egy magyarok vezette birodalomban élni. Lázár Jánosnak ezt nehéz lenne megmagyarázni, amikor egy határon túli csaló sörgyáros ellen hozott igazságos bírósági ítéletből is nemzetiségi sérelmet csinál. Minden szava hazugság, ahogy a trianonozó magyarok minden szava hazugság, amit Trianonról mondanak. Arra még ki sem térünk, hogy egyesek jó magyar szokás szerint ezt is a zsidók ármányának tartják. Az akkori Sorosoknak.

Elég, ha szembenézünk azzal, hogy Magyarország csaknem ezer éven át kapott lehetőséget arra, hogy egy nagy közép-európai birodalmat építsen, amelynek soknemzetiségű lakossága egyformán otthon érzi magát a közös hazában. Magyarország a nacionalizmusa miatt, és a felsőbbrendűségi érzete miatt, alkalmatlan volt, és ma is alkalmatlan egy ilyen birodalom felépítésére. Még a megmaradt ország területén sem tűri a sokszínűséget, kerítést épít az idegenekkel szemben. Ha nem muszlimok lennének a menekültek, akkor sem lenne más a helyzet. A pirézeket sem fogadták volna szívesebben, ha lennének...

MIT TETTETEK MÁRIA ORSZÁGÁVAL?

A HAJNAL SZÉP SUGARA BLOG
Szerző: tibor
2017.06.05.



Mindenképp elérkezett az idő, hogy az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálását eszközölje az ENSZ, kimondva a fenti szerződések érvénytelenségét a szerződések hatályon kívül helyezését.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325.411km2 volt,
lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békeszerződés következményeként
az ország területe 92.863 km2-re, míg
lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő.
A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok – Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia – szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelendő azt a történelmi tény, hogy Csehszlovákiából több mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására vagy Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum)...


PÜNKÖSDI TUDÓSÍTÁS A NAGY NEMZETI LÉLEKTALÁLKOZÓRÓL

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Adorján György
2017.06.04.


A Szentlélek szállja már meg az a gonoszakat is, kik korrupt haszonlesőként herék módjára henyélnek mások gyengeségeit kihasználva, kövérre hizlalva magukat.

Lélekemelő

volt Ferenc pápa egyik pünkösdi szentmiséjének azon része, melyben kijelentette, hogy a világ „a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (…) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe”. Ajánlom őszentsége szavait, hazai hatalmasságaink figyelmébe, kiknek „dolgos” napjait a minden szentnek maga felé hajlik a keze szólás vezérli, költözzön beléjük végre valahára a

Szentlélek

és szállja már meg az a gonoszakat is, kik korrupt haszonlesőként herék módjára henyélnek mások gyengeségeit kihasználva, kövérre hizlalva magukat. Kik keresztény erkölcsre hivatkozva csodálatos beszédeket tartanak, miközben a legmocskosabb dolgokat művelik. Kik hirdetik a senkit nem hagyunk az útszélén populista szlogenjeit, és ezalatt a kulisszák mögötti, tömegekkel szembeni cselvetéseikkel soha nem látott mértékben növelik a szegények és gazdagok közötti szakadékot, éppúgy mint az a

Lelketlen

figurája hazai közéletünknek, ki anno parasportolók vezetőjeként, visszaélve a kapott támogatásokkal, egyéni érdekeinek megfelelően használta fel azokat, ahelyett, hogy a szponzoroktól és más forrásokból származó anyagiakat a versenyzőkre fordította volna. És még volt képe korábban ezt nyilatkozni: „Világklasszis paraolimpikonoknak vannak napi megélhetési gondjaik a méltatlanul alacsony havi támogatás következtében. A londoni paralimpián érmet nyert sportolók készültek úgy a játékokra, hogy napi szinten nélkülöztek, jelentős lemondással tudták vállalni a napi felkészülést, az azzal járó költségeket. A helyzet azóta sem javult.”...

OLVASATOK

ÉLET ÉS IRODALOM - SZABADPOLC
Szerző: Tatár György
2017.06.02.


1.

A protestáns bibliatudománytól feltételezett névtelen írnokok és másolók századokon át tartó, egymást követő végtelen sorától miben sem befolyásolva, a Jordán folyója megismételte a Nádas tenger csodáját, hogy Izrael Jósué vezette népe baj nélkül átkelhessen rajta. Isten már Jósué könyvének legelső mondatában is egyszer s mindenkorra rögzíti azt a terminológiai megkülönböztetést, ami lehetetlenné teszi a két csoda keletkezési sorrendjének esetleges felcserélését. „Mózes, az én szolgám”(avdi) meghalt, mondja az Úr „Jósué bin Núnnak, Mózes szolgálattevőjének” (mesarét). (Jós.1:2) 
A fordítások többsége nem tesz nyelvi különbséget a két rang között, s mindkétszer egyszerűen „szolgát” fordít. (Kivétel a Buber-Rosen­zweig féle fordítás: itt a Knecht és az Amtspfleger található.) Márpedig nem lényegtelen, hogy Isten szolgája az, aki a Nádas tenger kettéválasztásánál szolgál, míg ez utóbbi, a szolgálattevő a folyó megnyitásánál működik közre. A néppé válásnak elsőbbsége van a honfoglalással szemben. A megismételt csoda az első csodának egy lehetséges olvasata. Számos egyéb olvasat is lehetséges volt, és ha Jósué kelet–nyugati irányú támadásának az Ígéret Földje felé a Jordán nem esett volna útjába, erre az olvasatra nem is kerülhetett volna sor. Isten akaratát Jósué számára Mózesnek, Isten szolgájának a végakarata közvetíti, ahhoz hasonlóan, ahogy korábban a Szináj hegy meredekén mindig valahol félúton várt Mózesre, aki lefelé vezető útjukon szolgálattevőjének számolt be elsőként mindarról, ami odafönt zajlott.

Személyiségének meghatározó vonásai rányomják bélyegüket minden általa megvalósított olvasatra. Így amikor a hegyről lejövet Mózessel kettesben közelednek Izrael aranyborjút ünneplő táborához, egészen különbözőképp olvassák a feléjük szálló hangfoszlányokat. „Háború hangja van a táborban!”, jelenti Mózesnek, aki fülét hegyezve veti ellene, hogy „nem diadalének hangját, és nem csüggedtség énekének hangját, hanem éneklés hangját hallom én”. (2Móz.32:17–18) Bizonyos értelemben Mózes a róla elnevezett öt könyv kánonja felől fülel a tábor zsivajára, míg Jósué a magáé felől. Saját könyvében aztán sort kerít az egész Exodust elindító történet újraolvasására is.

Az Írás legmeghatározóbb jeleneteinek a főhősön kívül általában nincsenek tanúi. Ábrahám mindig négyszemközt vált szavakat Istennel, és Jákob éjszakai tusakodásáról is csak későbbi bicegése tanúskodik. Poétikailag e jelenetek leginkább a nagy világdrámák monológjaival rokonok, azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy itt a hős szavait nem a kórus jelenlétében, de nem is az üres színpadon hallgatjuk. Azzal kapcsolatban, ami történt, egyedül a látszólag magányos hős saját olvasatát ismerjük, és ez az olvasat maga az a tanú, aki elbeszéli nekünk, hogy mi is történt. A hős olvasatán kívüli, „elfogulatlan” olvasatot nem ismerünk. A mi olvasatunk más tanú híján a hős olvasata. Vagyis azt látjuk és halljuk, amit ő lát és hall. Ahogy az ő olvasata helyet foglal az Írás egészében, az az a mód, ahogyan az Írás egésze az ő történetét olvassa. A hős tapasztalta, amit tapasztalt, s a könyv így tapasztalta őt. A könyvnek sem volt választása.

A serege Jerikó alatt táborozott, amikor Jósué minden magyarázat nélkül egyszer csak egyedül találja magát. Sem a kiűzendő hét kánaáni népből, sem az Izraelből nincs jelen teremtett lélek sem. Ugyanolyan háttér nélküli végtelen csend veszi hirtelen körül, akárcsak korábban a juhait legeltető Mózest, amikor az minden magyarázat nélkül nyájastul vetődött el „az Isten hegyéhez”. Megpillantva a különös lánggal égő, de el nem égő csipkebokrot, pillanatnyi félelem nélkül kiváncsian közelít a „nagy látvány” felé. (2Móz.3:1–3) Ezt a jelenetet Jósué a meghittségig jól ismeri, hiszen a Mózesével azonos kánonban éli a maga írott életét, s íme, szemeit felemelve egy útját elálló férfit pillant meg, kezében kivont kardjával. (Jós.5:13) Talán ez az a pillanat, amikor magányos olvasata elkezd ráismerni Mózes hajdani olvasatára, s ez a hajdani jelenet lesz mostani ismétlődésének az egyetlen tanúja. Mózeshez hasonlóan pillanatnyi félelem nélkül kezd el ő is közelíteni az ő „nagy látványa” felé, noha mindjárt első kérdéséből világos, hogy akár félelemre is lehetne oka. „Miénk vagy‑e, vagy ellenségeinké?”, kérdezi, s bár szövegünk nem mondja, kezét bizonyára kardja markolatán nyugtatja. Egyik sem, válaszolja a jelenés, én „az Úr seregének vezére vagyok”. Jósué, Izrael seregének vezére éppúgy nem kételkedik a bemutatkozás e szavaiban, akárcsak Mózes az atyák Istenének bemutatkozásában, és hozzá hasonlóan ő is arccal a földre borul. Közvetlenül Istenhez vagy Isten küldöttjéhez beszélve kivételesen nem Mózes szolgálattevőjeként utal magára: „Mit szól az én uram az ő szolgájához?” (el-avdó). (Jós.5:14)

És ez az a pillanat, amikor Jósué olvasata teljessé válik, azaz ő is és jelenete is ráismer a csipkebokor jelenetére. A lángoló bokor és a fegyveres angyal hangja ugyanazt mondja: „Oldd le sarudat a lábaidról, mert szent az a hely, amin állsz.” (2Móz.3:6, ill. Jós.5:15) Jósué ugyan semleges helyen torpant meg magányos útján, de ez a csipkebokor jelenetéből áthozott mondat az „Isten hegyévé” emeli a reális táját vesztett helyszínt. Mózes esetében a parancs úgy szólt, hogy menj be a fáraóhoz, és „hozd ki a népemet!” Jósuénál csak a szükséges katonai eljárást ismerteti, a kürtzengések meg-megújuló rohamát a falak ellen, de a parancs itt is világos: „Vidd be a népemet!”, mármint a földre, amelyet Isten hajdan az atyáknak ígért. Jósué jelenése anélkül telepszik lángként Mózes hajdani jelenésére, hogy elégetné azt: a mózesi olvasat sértetlenül tetszik át az új tűz alól. A két olvasat egymásra ismerése és közös kánonba foglaltságuk az, ami kánoni egyidejűségüket megalapozza, miközben narratív-időbeli eltérésüket érintetlenül hagyja. Olyasmiről van szó, ahogyan mondjuk Hamlet atyjának szelleme a maga színműi létezésében egyidejű Hamlet párbajhalálával, noha kronoló­giai­lag a történet két végén találhatók. Mózes elhívatásának egykori jelenete nem maradt tanú nélkül: Jósué elhívatása Jerikó ellen utólag tanúsítja.

Amilyen mértékben ráismer a Jósué alakját írva „olvasó” szerző, az Írás alkotóinak egyike, az angyali vezér megjelenésében az égő csipkebokor jelenésére, abban a mértékben ismer rá maga Jósué is. Jósué és az ő szerzője együtt állnak a kardforgató angyal előtt, s együtt „olvassák” eggyé, azaz egyetlen, meghosszabbított paranccsá a két isteni utasítást. Ha a két jelenet szerzője eredetileg nem is volt azonos, most már mégis az. Hogy mind a két jelenet magára ismer a másikban, ez adja jelentésüket. Ugyan az Írás könyveinek kanonizálása csak jóval későbbi fejlemény, a jelenetek összezárkózása és kánonba avatása már itt elkezdődött.

A még ennél is jóval későbbi „olvasat”, a szöveghez való rabbinikus viszonyulás számára a Tóra egésze lesz majd azzá a lángban álló színhellyé, ahol lehetséges a Mindenhatóval való találkozás anélkül, hogy az akár az Írást, akár olvasóját megégetné...

KAMPEC DOLORES VI. - RASTAFARI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.06.05.


Miután Béla hosszas vizsgálódás után arra a megállapításra jutott, hogy mégiscsak él, bármennyire furcsa volt is ez így első ránézésre, elhatározta, hogy odahagyva minden ősmagyar kesergést, ezentúl azon munkálkodik, ha már itt kell lennie ebben a világban, akkor mindent megtesz azért, hogy otthon is legyen benne. Befejezte hát a táncnak hazudott rogyadozást, mert így indulásként tisztán látszott, ez nem az a létforma, amelyet neki találtak volna ki, sőt, ha jobban belegondolt, ez volt az a reszketegség, amely minden baj okozója, tehát menekülni kellett tőle és előle.

Első, határozott lépésként lehanyatlott tehát a székére, amely már őrizte a tompora formáját, Bélához alakult mintegy, de ez azt a veszélyt is magában hordozta, hogy mint valami négylábú fekete lyuk, magába szippantja, nem ereszti, és végleg elveszik az olajos hajúak, a sóhajtozó melegítősök, és leginkább a duplagyűrűsök egydimenziós világában, ami elől pedig egész életében menekült. Föl akart állni, de amint nyújtotta volna rozoga lábát, megszólalt a harang, mintha a bádogbános vágta volna nyakon, akárha kölökkorában a hittan órán, amikor a lelkét kísértették hamis, egyszarvú angyalok.

Visszazuhant a székre, és a fröccséből óhajtott erőt meríteni a szökéshez, de ez a szék, ez az asztal és ez a kocsma mint valami elátkozott Alcatraz szorította, és be kellett látnia, hogy csak úszva juthat el a szabadulásig, amire mindennél nagyobb szüksége volt, mert a tévéből monotonul ömlött a trianoni kesergő, váltakozva a zarándokok óbégatásával, ami két színház már rogyadoztatta az ivó tetejét, hogy a hülyeség teljesen és végérvényesen maga alá temessen mindent és mindenkit. Béla érezte, hogy ez az a pillanat, amikor menni kell, de jobb híján, mint abszurd darabokban, csak a kopott udvar mutatkozott átmeneti mennyországnak...

AZ OROSZ PROPAGANDAMÉDIÁNAK SEM KÖNNYŰ


444.HU
Szerző: Bede Márton
2017.06.04.


Az Oroszország által a nyugati hatalmak és a nyugati értékek ellen vívott dezinformációs háború talán soha nem kapott akkora figyelmet, mint május utolsó hetében, amikor először találkozott személyesen Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök, és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin:

Macron és Putyin Versailles-ban tartott közös sajtótájékoztatójának csúcspontja az volt, amikor az RT orosz propagandaadó megkérdezte a francia elnököt, hogy miért nem enged magához közelebb orosz újságírókat. Erre Macron a magát látványosan rosszul érző, cipőjét bámuló Putyin mellett állva azt válaszolta, hogy azért, mert

„ezek nem úgy viselkednek, mint az igazi újságírók és sajtótermékek, hanem propaganda- és befolyásszerző eszközökként. Hazug propaganda ez - se több, se kevesebb.”

A nagy port kavart nyilatkozatra a francia elnökválasztási kampányban végig Marine Le Pen szekerét toló RT gyorsan reagált is. A főszerkesztő Margarita Szimonjan arról beszélt,, hogy ők csak egyensúlyt képeztek az erősen Macron-párti francia médiapiacon, míg a csatorna sztárpublicistája, Robert Bridge arról írt, hogy Macron kijelentése „súlyos csapás” az újságírásra.

Az RT, társvállalkozása, a bulvárosabb Sputnik, és az orosz dezinformációs háború további médiafegyverei nyugaton már jó ideje képezik vita tárgyát. Mennyire hatékonyak ezek? Hogy kellene, ha egyáltalán bárhogy kellene reagálnia a nyugati közvéleménynek, közszereplőknek? És pontosan hogy működnek? Ezt az utóbbi kérdést lenne a legegyszerűbb megválaszolni, mégis szinte kevesebbet tudunk az orosz propagandamédia működéséről, mint Putyinék másik modern dezinformációs fegyveréről, a részben automatizált trollhadseregről.

Az Oroszországban még működő egyik legutolsó megbízható lap, a Moscow Times csütörtöki cikkében az RT működésének részleteit igyekezett feltárni, a csatorna egykori és jelenlegi munkatársainak megszólaltatásával. Magyar szemmel különösen érdekes a cikket olvasni, hiszen ha kisebb pályán és inkább csak országon belüli használatra, de az oroszhoz nagyon hasonló propagandamédia-gépezet felépítésén fáradozik az orosz mintát egyébként is kedvelő magyar kormány is...

PANELVISSZABONTÁS: LÁZÁR ÉS ORBÁN EGYÜTT BUKTAK FIZIKÁBÓL - KAMPÁNYÍGÉRET, BLÖFF, VAGY MICSODA A PANELOK VISSZABONTÁSA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.06.04.


Napok óta kering a sajtóban és a legutóbbi kormányinfón is lehangzott, hogy Hódmezővásárhelyen, kísérleti jelleggel elkezdik visszabontani a szocializmusban emelet panelházakat.

Mi az, amit tudunk?

- Vagy öt emeletet bontanának vissza, vagy egyet. De lehet, hogy még az ötnél is többet;

- nem országos program, csak ötletelnek;

- egyeztetnének a lakókkal (még jó) és vagy maradhatnának a felújított panelekben, vagy kertes házakba költözhetnének, hogy a „lakókörülményeiket javíthassák”;

- nem tudni semmilyen konkrétumot, hogy pontosan hogyan képzelik el a visszabontást és nem ismertek a részletek.

Minden ötletnek van relevanciája. A HVG több példát is hoz, hogyan alakították át más országban a paneleket, vagy legalább: hogyan próbálkoztak meg vele.

Az ötlet nyilván pozitív visszhangra talál majd. De van néhány szempont, amit senki sem gondolt végig:

Fizikai törvényszerűségek:


Ha egy emeletet bontanak vissza, ha hármat, ha ötöt, a legfelső emeleten akkor is meleg lesz, nyáron a felújított panelekben is marad a forróság, függően a felújítás mértékétől. A panelek így működnek: a felsőbb emeleteken jóval melegebb van, ugyanakkor mindenhonnan szökik a fűtés, rossz a szigetelés és persze, pazaroljuk az energiát.

Tehát energetikai szempontból az ötlet addig jó, hogy nincs öt emelet, amit fűteni kell. De az ötemeletes panelház ötödik emeletén ugyanúgy meleg van télen-nyáron, mint egy tízemeletes panelház tizedik emeletén. A visszabontás ezen nem változtat. 

Városszociológiai szempontok:

NEM A TERROR, HANEM A POPULISTÁK PUSZTÍTHATJÁK EL EURÓPÁT

DO TOHO BLOG
Szerző: Botos Botond
2017.06.04.



A Fidesz propagandagyára ezúttal a londoni terrortámadás kapcsán érezte úgy, hogy a halk részvétnyilvánítás mellett egy jó kis migránsozással és brüsszelezéssel járulhat hozzá vasárnapi pünkösdi ebéd hangulatához.

Tovább folytatja a Fidesz azt a vallási köntösbe rejtett gyűlöletkampányt, amely a muszlimok, a menekültek és általában az iszlám vallás ellen irányul Európa és az Egyesült Államok szélsőjobboldali politikai spektrumában. Ennek lényege nagyjából így foglalható össze: nem minden “migráns” terrorista, de minden terrorista “migráns”. Természetesen a “migráns” szó alatt “muszlimot” értenek, de amit nem mondanak ki a fideszes politikusok, azt elvégzik helyettük publicistáik, mit gondoljon az egyszeri Fidesz-szavazó. Hiszen Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában “muszlimok” követték el a támadásokat. Pont. És ez egy átlagos hírfogyasztónak már elegendő információ.

Fideszes politikusok és publicistáik összjátéka


Anélkül, hogy jelentékteleníteném félelemérzetünk, miszerint a terrorizmus, mint olyan, súlyos fenyegetés, érdemes a fenti megközelítés alattomosságára rávilágítani. A fideszes politikusok és publicistáik megközelítése alapján, konkrét fegyveres csoportok helyett egy teljes népcsoportot, kultúrát és vallást hibáztatni ugyanolyan félrevezető, mintha egy párkányi kocsmai verekedést törött orral elhagyó Béla és véres ököllel távozó Víťazoslav páros gyakorlata után kijelentenénk, hogy a szlovákiai magyarok szisztematikus üldözésnek vannak kitéve Szlovákiában. Az iszlám alapjaiban nem gyűlölködő vallás, ahogy a kereszténység sem.

A veszélyt ugyanis mindig a radikalizmus hordozza, függetlenül attól, hogy vallási vagy másmilyen jelleget hordoz aktuálisan. Ráadásul még csak ehhez nem is kell felfegyverkeznie.

Csakhogy a magyar kormánynak nem érdeke, hogy a terrorizmust annak lássuk, ami. A kontinensen pusztító legújabb tömeggyilkosságok a közel-keleti háború részei és sajnálatos következményei, amelyekben mi, európaiak, magyarok (angolok, franciák, spanyolok, stb.), is részt veszünk. Ha a magyar kormány valóban az ország érdekeit képviselné, akkor egyértelművé tenné: hatalmas különbség van a legújabb európai terrorhullám és az európai kontinens felé tartó migrációs mozgások között. A terror ugyanis sem Európának, sem Magyarországnak nem érdeke, míg a migráció és emberek befogadása alapvető nemzetstratégia, régen tudta ezt még Orbán Viktor is:

"Az elkövetkezendő öt évben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió külföldit kell befogadnia. Ennek érdekében át kell gondolni a bevándorlási szabályokat”...